Richter-világ Marosvásárhelyen

A romániai Gedeon Richter csoport a budapesti központú Richter Gedeon Nyrt. multinacionális gyógyszercég romániai leányvállalataként három egységből áll. Egyrészt a marosvásárhelyi Gedeon Richter Románia gyógyszergyárból, amely több mint 60 féle gyógyszert gyárt és értékesít, másrészt a Pharmafarm gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatból és a Gedeon Richter Farmacia kiskereskedelmi patikaláncból. 

A nagy- és kiskereskedelmi cégek, a Pharmafarm Rt. és a Gedeon Richter Farmacia Rt. eredményeiről, üzletpolitikájáról, gyógyszertárainak működtetéséről Teleki Gábor vezérigazgatóval beszélgettünk az évzárást megelőző napokban. 

– Miért tartotta szükségesnek az anyacég a Marosvásárhely központú cégcsoport megteremtését?

– A Richter valami újat akart kipróbálni Romániában, amit szaknyelven vertikális integrációnak nevezünk. Ezáltal a Richter a hagyományos gyógyszergyártás, kutatásfejlesztés, valamint értékesítés mellett nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet is elindított itt Romániában. Az említett cégek megalakításával jött létre a „Richter-világban” is egyedülálló hármas egység.

A nagykereskedés keretében árut veszünk a gyártóktól, amit eladunk a helyi patikáknak és kórházaknak. Szinte három éve vezetem a nagykereskedelemmel foglalkozó  Pharmafarm céget, valamint a Richter-patikaláncot, azóta tartjuk az évi 20 százalék körüli növekedést.

– Milyen gyógyszereket forgalmaznak mint nagykereskedő cég?

– Romániai és külföldi cégek termékeit – sorolja sok ismert gyógyszergyártó, köztük természetesen a Richter nevét. – Arra törekszünk, hogy minden patika kérésének eleget tegyünk, hiszen végül is a gyógyszertárak döntik el, hogy az ár, minőség, igény és a gazdaságosság alapján mit vásárolnak.

– Minden igénynek eleget tudnak tenni?

– Nem. Van olyan gyógyszer, amiből szinte korlátlan mennyiséget el lehetne adni, de alig tudunk egy keveset beszerezni, mert a termelő nem rajtunk keresztül óhajtja értékesíteni az áruját.

– Tudomásom szerint átfogó ügynökhálózat is segíti a munkájukat.

– A Pharmafarm nagykereskedés  550 alkalmazottat foglalkoztat, országos hálózattal rendelkezik, a terepen dolgozó munkatársak munkáját segítik azok a kollegák, akik telefonon tartják a kapcsolatot a gyógyszertárakkal – mondja a vezérigazgató, miközben megnézzük a 2007-ben felavatott 5.200 négyzetméter felületű, rendkívül korszerű automatizált raktárépületet, ahol gépek segítségével mozgatják a magas polcokon a termékeket. A raktárépület másik felében az automatizált szalagon műanyag dobozok haladnak, amelyekbe a megrendelőlap alapján az alkalmazottak nagy gyorsasággal helyezik be az igényelt mennyiségű gyógyszert, majd egy végső ellenőrzés után zárják a dobozt, amely a futószalagon elkerül a járművekhez, hogy elszállítsák a megrendelőnek. 

A világ minden részével tartjuk a kapcsolatot, importálunk például Németországból is – mutat a megérkezett termékekre, amelyeknél az alkalmazottak ellenőrzik, hogy szállításkor minden szabályt betartottak-e, hogy helyes-e a román nyelvű használati utasítás stb. 

– Milyen szempontok alapján történik a beszerzés, megrendelés?

– A kért gyógyszerekből elegendő készletünk kell legyen ahhoz, hogy a hirtelen megnövekvő igényeknek is eleget tudjunk tenni. A cél az, hogy komplett gyógyszerportfóliót kínáljunk, hogy bármilyen megrendelést ki tudjunk elégíteni. A koronkai központi raktárból látjuk el a különböző telephelyek hét kisebb raktárát (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Brăila, Iaşi, Craiova). Az áru bevételezését viszont csak a koronkai központi raktárban végezhetjük. Telephelyektől függően naponta vagy hetente minimum háromszor szállítunk árut. A környékbeli gyógyszertáraknak innen, a központi raktárból szállítjuk ki az igényelt termékeket.

– Láthatóan nagy a mozgás, feltételezem, hogy év végén több a munkájuk.

– Valóban sok áru jön be, mert az év végi ünnepi időszakban is biztosítanunk kell a szükséges árukészletet, hogy megfelelően tudjuk kiszolgálni vevőinket. 

Az emeletről Teleki Gábor a régebbi és mellettük az újabb, korszerű, színes áruszállító kocsikat mutatja, majd érdeklődésemre hozzáteszi, hogy a különböző típusú járművekből 250 alkotja a gépkocsiparkot. 

– Miért tartotta fontosnak a Richter, hogy patikaláncot is létrehozzon?

– A cég logikájának megfelelően a marosvásárhelyi gyár működése mellett a koronkai modern logisztikai központ elkészültével épült ki fokozatosan a patikalánc. Fontosnak tartottuk, hogy a nagykereskedelem mellett a retail piacon is jelen legyünk. A rendszeres párbeszédre szükség van, hiszen én a nagykereskedelmi cég vezetőjeként azért vagyok itt, hogy a patikák igényét mennyiségileg és minőségileg is kielégítsem. 

– A forgalom növeléséről szólva az ön nevét említik egy ismert áruházlánc romániai fellendítésével kapcsolatosan is. Elárulná a titkot?

– Az én előnyöm a kereskedelmi jártasság, amit egy hatékony, szakszerű cégnél szereztem, és azt próbálom kamatoztatni.

– Hogyan tudták megnyerni, hogy átigazoljon a Richterhez?

– Szerintem kölcsönösen kerestük egymást. Én is kerestem valami újat, a Richterben is megvolt a nyitottság, hogy új szemléletet valósítson meg, és egymásra találtunk. 2013 nyarán Marosvásárhely központjában bementem egy Richter-patikába, és nem voltam megelégedve azzal, amit láttam. Nem éreztem elég hatékonynak, elég meggyőzőnek.  Ha összehasonlítjuk a Richter-patikák mai megváltozott arculatával, látni lehet a különbséget. Amikor bemegyek egy nemzetközi üzletlánc helyiségébe, pontosan tudom, hogy hol vagyok, anélkül, hogy megfigyeltem volna, hova lépek be, mert minden egységben ugyanarra az elgondolásra felépített kép fogad. A mi gyógyszertárainkban is azonnal szembetűnő az alapító Richter Gedeon portréja és aláírása, a meleg színek, a termékek logikusabb és világosabb elrendezése. Tagadhatatlan, hogy javítani mindig lehet, de azt gondolom, hogy az új arculat is hozzájárult a gyógyszertárak forgalmának növekedéséhez.

– Hány patikából áll a hálózat?

–Több mint 90 gyógyszertárunk működik szerte az országban, amelyeknek igyekszünk a legjobb helyet megtalálni, hogy gazdaságosság szempontjából is sikeresek legyenek. 

– Valóban vonzó, elegáns a Richter-gyógyszertárak belső arculata, de ahogy olvasóink szóvá tették, ott, ahol vegyes lakosság él, egy budapesti központtal rendelkező cégtől a helybeliek elvárják a kétnyelvű feliratozást. Ez az igény mennyire volt szempont a gyógyszertárak elrendezésekor? 

– Azt gondolom, látszik már, hogy ezen nagyon komolyan dolgozunk. Tudom, hogy voltak megjegyzések, és lesznek ezután is, bár örvendenék, ha a pozitívumokat is szóvá tennék. Nézze meg például a Tudor lakónegyedbeli nagy útkereszteződésnél levő gyógyszertárunkat, ahol nem találhat senki kivetnivalót. Azon, hogy a feliraton patikának neveztük magyarul, lehet vitatkozni, de úgy gondolom, hogy a mindennapi nyelvben ezt a megnevezést használjuk a leggyakrabban. A dupla költség ellenére arra törekszünk, hogy minden felirat kétnyelvű legyen.

– Ha a kliens tanácsot is szeretne kérni, akkor olyan patikába megy, ahol anyanyelvén pontosan, árnyaltan ki tudja fejezni magát. Ezért fontos, hogy megértsék, és függetlenül a gyógyszerész vagy asszisztens nemzetiségétől, anyanyelvén válaszolva ajánljanak gyógyszert, adjanak tanácsot.

– Ez nekünk is fontos kitétel, és arra is törekszünk, hogy anyanyelvén szóljunk a klienshez.

– Nagyon szép gesztus a cég részéről, hogy az egykori Bernády-patikát, a város régi, emblematikus gyógyszertárát is működteti.

– Béreljük a helyiséget, és valóban szellemi értéke van annak, hogy tovább vihetjük egy olyan kornak a szellemiségét, amelyben a patikus a város talán egyik legmegbecsültebb polgára volt.

A 90 patika 90 mikrokozmosz, és mindenütt mások az elvárások. Nagyon nehéz valamennyit kiismerni, de igyekszünk mindenki igényeit figyelembe venni.

A Richter-csoport Marosvásárhely fő beruházójaként 1.500 embernek biztosít megélhetést. Ez nagy erőfeszítést jelent, és jelentős támogatást ennek a vidéknek. A közösségnek ezt is kellene értékelnie azzal, hogy nálunk vásárol.

– Végül engedjen meg egy személyes kérdést: Marosvásárhelyen született, Kolozsváron érettségizett, Kölnben volt egyetemi hallgató, tagja volt a budapesti Deutsche Bank vezetőségének, élt Bukarestben, és visszatért szülővárosába. Mit jelent az ön számára a Marosvásárhely közelében fekvő Gernyeszeg, Erdély egyik legszebb barokk kastélyával?

– Bár én már nem éltem benne, tudom, hogy nagyapám, Teleki Mihály számára mennyire fontos volt, és milyen méltósággal viselte az elvesztését. Marosi Ildikó nagyon szép könyvet írt róla. Számomra a gernyeszegi kastély egy nagy kihívást jelent, és szeretném, ha minél tovább megmaradna a család tulajdonában. Nem olyan ingatlan, ami pénzt hoz, sokkal inkább folytonos beruházást igényel, és nagyon örvendek, hogy Kálmán nagybátyám teljes lelkesedéssel viseli a gondját.