Rokkantsági és utódlási nyugdíjra jogosultakat érintő igazságtalanságot orvosolt az Alkotmánybíróság
„A 2011-ben hatályba lépett új nyugdíjtörvény számos olyan előírást tartalmazott, amelyeket joggal kifogásoltam a parlamenti viták során, és végül is ez okból kifolyólag nem szavaztam meg a törvényt.”
A 2011-ben hatályba lépett új nyugdíjtörvény számos olyan előírást tartalmazott, amelyeket joggal kifogásoltam a parlamenti viták során, és végül is ez okból kifolyólag nem szavaztam meg a törvényt. Egyike a méltánytalanságoknak a rokkantsági és utódlási nyugdíjra jogosultakat érintette, amelyet az Alkotmánybíróság a június 26-i 680-as számú döntésével (Hivatalos Közlöny, 2012. aug. 9-i 566-os szám) orvosolt. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki azt a kitételt, miszerint azoknak a személyeknek az esetében, akik szokványos megbetegedés vagy munkahelyen kívüli baleset következtében vesztették el munkaképességüket, a rokkantságinyugdíj-jogosultságot korhatárhoz kössék. A korhatár megjelölése érthető és szükséges az öregséginyugdíj-jogosultságnál, de semmiképpen a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál, hiszen a munkaképesség elvesztése előre nem látható esemény (betegség vagy baleset) következtében történik. Az Alkotmánybíróság a rokkantságinyugdíj-jogosultság megállapításánál elégségesnek tekinti az egyén által megvalósított nyugdíjbiztosítási idő figyelembevételét, ami racionális érv, hiszen nyugdíjrendszerünk járulékos alapon működik, vagyis mindenki köteles nyugdíjjárulékot fizetni a nyugdíjalapba. A közérthetőség kedvéért egy példával próbálom szemléltetni a megszüntetett előírás fonákságát: a 20 éves nyugdíjbiztosítási idővel rendelkező személy legkevesebb 45 éves kellett legyen ahhoz, hogy rokkansági nyugdíjra legyen jogosult, de tegyem fel, ha 43 éves korában közúti baleset következtében rokkanttá vált, még nem lehetett jogosult rokkantnyugdíjra, hiába rendelkezett 20 év vagy még annál is több biztostosítási idővel. Ehhez kapcsolódik közvetve az utódlásinyugdíj-jogosultság módosulása azon gyemekek esetében is, akiknek szülei (egyike vagy mindkettő) betegség vagy munkahelyen kívüli baleset következtében haláloztak el. Tekintettel arra, hogy a gyermekek utódlásinyugdíj-jogosultságának egyik előfeltétele, hogy a szülőknek az elhalálozáskor már rendelkezniük kell a nyugdíjazás valamelyik formájához (öregségi vagy rokkantsági) szükséges feltételekkel, az említett alkotmánybírósági döntés ily módon kedvezően módosította a gyermekek utódlásinyugdíj-jogosultságára vonatkozó előírásokat is, hiszen a szülők rokkansági nyugdíjazására vonatkozó előírás módosult az említett módon. Megjegyzem, hogy a gyermekek utódlásinyugdíj-jogosultságával kapcsolatosan az RMDSZ képviselőházi frakciója ez év tavaszán törvénytervezetet nyújtott be a szóban forgó méltánytalanság kiküszöbölésére, melynek elfogadására csak az ősszel került volna sor. De az Alkotmánybíróság megelőzött minket, amit elégtétellel nyugtázhatunk, ugyanis a mi meglátásunk helyességét látjuk igazolva. Van még néhány kezdeményezésünk a parlament asztalán az új nyugdíjtörvény torzulásainak kiküszöbölésére – csak egyik legfontosabbat említve: a volt I-es mukacsoportban tevékenykedőket érintő igazságtalanságok orvoslása –, amelyeket még az ősszel el szeretnénk fogadtatni.
Kerekes Károly
parlamenti képviselő
