Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-12-11 15:37:35
Maros megye országos szinten a harmadik helyen áll az állattenyésztés terén. Mind az állatállományt, mind a farmokat illetően jó esély van arra, hogy az élre törjön ez a gazdasági ágazat. Ehhez azonban további beruházásokra, farmfejlesztésekre van szükség. Ami a legfontosabb, hogy be kell tartani azokat a higiéniai szabályokat, amelyek révén mind a hús, mind a tej megőrzi minőségét, a terméket eladhatóvá teszi, akár a világpiacon is – mondta Nagy Péter Tamás, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára egy szaktárgyaláson.
A gazdák fel kell készüljenek arra is, hogy 2015 tavaszán megszüntetik a tejkvótarendszert, ami azt jelenti, hogy szabad piaca lesz a tejnek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha nem megfelelő a termék minősége, akkor nem lesz eladható. Ennek első feltétele, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben állítsák elő. Ezért a farmokon oda kell figyelni a higiéniai körülményekre, és ezzel az is jár, hogy gépi fejést, ellenőrzött tárolási folyamatot kell biztosítani. Érdemes foglalkozni a húsállattenyésztéssel is, de a megfelelő génállománnyal rendelkező fajtákat ajánlott tartani – mondotta az államtitkár.
Jelenleg a kéknyelvűség miatt Románia nem exportálhat állatot Keletre. Európába, a felvásárlópiacra kétmillió juhot és 300.000 szarvasmarhát juttathatnának évente, azonban a betegség miatt 3 évig tilalom van. Az élő állat helyett húst lehetne exportálni, azonban ehhez megfelelő vágóhidakra lenne szükség, hiszen itt is nagyon fontos a higiéniai körülmények biztosítása. A szaktárca képviselői tárgyalásokat folytattak az Arab Emírségekkel, amely érdekelt a juh-, marha-, szárnyas- és tejfelvásárlásban. Februárra tűzték ki az együttműködési szerződés aláírását. Ez óriási lehetőség, hiszen az említett ország szükségletének 75%-át importálja.
Az államtitkár elismerte: az ország gazdái nincsenek felkészülve arra, hogy nagy mennyiségű húst exportáljának. Ezért minél előbb fel kell számolni minden fertőző gócpontot. A kéknyelvűség kórokozója a trágyadombokon „tanyázik”, ezért nagyon egyszerű a felszámolása: a megművelendő talajra kell szórni, és bedolgozni a földbe. A szaktárcánál számítást végeztek, és kiderült: ha oltóanyaggal próbálják megakadályozni az elterjedését, 16 millió szérumot kellene előállítani, ami több mint 50 millió euróba kerülne. Az előállítási és adminisztrálási időszak elhúzódna, így az lenne a legegyszerűbb, ha a gazdák a farmok körül „tennének rendet”, és főként a higiéniai követelményeket betartva felkészülnének arra, hogy a világpiacon is megállják a helyüket – ajánlotta a leköszönő államtitkár.