A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos elnökségének véleménye a közvitára bocsátott kerettanterv-változatok elemzése nyomán
A Nemzeti Nevelési és Kutatási Minisztérium háttérintézménye, a Neveléstudományi Intézet által javasolt kerettanterv-változatok kapcsán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei elnökségei és a szövetséghez kapcsolódó szakemberek véleményeinek feldolgozása nyomán, az RMPSZ országos elnökségének a kerettantervek bármelyik változatának esetleges bevezetése kapcsán a következő észrevételei vannak:
Amennyiben az – egyébként demokratikus módon közvitára bocsátott – kerettantervek elemzését követő eredmény valamelyik változatnak a kiválasztása kell legyen, akkor az RMPSZ országos elnöksége egyik változat mellett sem tud olyan érveket felsorakoztatni, amelyek ezek bármelyikének elfogadását indokolnák. Erre a következtetésre az alábbiakban felsorolt szempontok vezettek:
– A kisebbségi oktatásra vonatkozó kitételeket mindhárom javasolt kerettanterv nélkülözi (illetve ezek csak referenciaként szolgálnak majd). A perspektívából az a következtetés vonható le, hogy a nem román anyanyelvű diákok számára az anyanyelv, illetve a kisebbségek történetének és hagyományainak oktatása a javasolt kerettantervekhez képest pluszban történhet. Az eddigi gyakorlat szerint ezeknek a tárgyaknak az oktatása az amúgy is kevés választható tantárgy rovására történt. Ez a megoldás ismét csak hátrányos helyzetbe hozza az anyanyelvükön tanuló diákokat. Ezen tárgyak helye a törzsanyagban van.
– A rögzített óraszámok nem adnak lehetőséget arra, hogy a különböző iskolatípusokban vagy az általánostól eltérő profilú osztályokban a profilhoz igazodó műveltségi területeknek megfelelő tantárgyak órái ne terheljék túl a tanulókat. Ennek kiküszöbölése érdekében indokolt lenne százalékos arányt rendelni az egyes műveltségi területekhez, nem óraszámot.
– A tantárgyi programok tartalmi változtatása, ezek csökkentése lehet egy fő cél, azonban ez egyszerűen az óraszámok csökkentésével nem érhető el, értelmetlen.
– A bemeneti szabályozás centralizált jellegű, az alaptanterv valójában nem más, mint többnyire egymástól függetlenül kidolgozott tantárgyi programok halmaza, amelyek műveltségi területekbe rendeződnek ugyan, de a tantárgyak közötti tantervi keresztkapcsolatokat nem veszik figyelembe.
– A javasolt kerettantervekben a követelmények, az eddigiekhez hasonló módon, évfolyamok szintjére vannak lebontva, ez a lebontás ismeretközpontú szemlélet esetében jól működött, viszont a képességfejlesztés és az egyéni tanulói fejlődési ütem nem osztható tanévekre – az alaptantervek többsége szintekben (lásd angol), ill. szakaszokban gondolkodik (NAT). A javasolt kerettantervek ily módon ellentmondanak a kompetenciaelvű koncepciónak, hiányzik belőlük a kialakítandó, illetve fejlesztendő kulcskompetenciák részletezése, illetve csupán az egyes műveltségi területek megnevezését és a hozzájuk rendelt óraszámot közlik. Ezek a kerettantervek nem hoznak érdembeli változást, a javaslatok megőrzik a klasszikus tantárgyi struktúrát.
– A tantervfejlesztés jelenlegi formájában inkoherens, azonnali bevezetése – kísérleti kipróbálás nélkül – sok veszélyt hordoz magában.
– A beérkező álláspontok egyik fontos eredménye, hogy a kerettantervek kapcsán a vélemények nagyon megoszlanak. Sokan azt a logikát követik, hogy mindenképpen választanának a három javasolt kerettanterv közül, a legtöbben viszont elvetik a bármelyik változat választását.
Az alapvető problémák a következők:
• Nem történt érdembeni, konceptuális változtatás a kerettanterv-változatok filozófiájában, a javaslatok továbbra is a klasszikus tantárgyi struktúrát őrzik.
• A bemeneti szabályozás centralizált és nem integratív jellegű.
• A tantervfejlesztés inkoherenciája (rövid időn belül kell bevezetni, kísérleti kipróbálás nélkül).
• Az évfolyamok szintjére lebontott követelmények, amelyek ellentmondanak a kompetencia-elvű koncepciónak.
• Hiányzik a kialakítandó, illetve fejlesztendő kulcskompetenciák részletezése.
• Nincs kerettanterv-javaslat a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók számára (lásd előbb).
• Csak az egyes műveltségi területek megnevezését, a hozzájuk rendelt tantárgyakat és az azokra fordítható óraszámot közli.
• Túl magasak a heti óraszámok (a tanulók továbbra is túlterheltek lesznek).
• A tantárgyi programok tartalmi változtatása, mennyiségi csökkentése amúgy sem érhető el csupán az óraszámok csökkentésével.
• A rögzített óraszámok nem adnak lehetőséget arra, hogy a különböző iskolatípusokban vagy az általánostól eltérő profilú osztályokban a profilhoz igazodó műveltségi területeknek megfelelő tantárgyak órái ne terheljék túl a tanulókat.
• A kerettanterv az oktatandó tantárgyak számának szempontjából felaprózott, túl kötött, kevés teret ad az iskoláknak a helyi tanterv kialakítására.
• Nincsenek képzett pedagógusok az „integrált” opcionálisok megírásához.
• Nem veszi figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait.
• A heti 1 órás tantárgyak tanítása nem hatékony, így ezek esetében elképzelhető lenne a tömbösítés.
• A román (és ugyanakkor magyar) órák számának a csökkentése.
• Kimarad a magyarságtörténet (kisebbségtörténet) óra.
• A társadalomtudomány tárgyak bevezetése ebben a formában átgondolatlan és felesleges. Ötödik osztályban a gyerekek jogainak tanítása túl korai.
• A természettudományok tárgy már ötödik és hatodik osztályban differenciálódik, csak hetediktől kellene, a kémia és fizika tanításának V. osztályban nincs alapja.
• A második idegen nyelv oktatásának kötelező bevezetése a közoktatás ezen szakaszában szükségtelen, ez megnehezíti a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok helyzetét (túlterheli őket).
• Tanácsadás, irányítás, osztályfőnöki óra az egész iskolai szakasz folyamán szükséges, a törzsanyag részeként, nem csupán nyolcadikban. Formális nevelés nélkül az oktatás elképzelhetetlen.
• Csak egyféle választható óra lehet.
• A művészeti tárgyak óraszámai csökkennek (zene, rajz).
• A testnevelésóra kiesik nyolcadik osztályban.
• A román (és ugyanakkor magyar) órák számának a csökkentése a nyelv elsajátításának a kárára van, diákjaink egyre nehezebben fognak tudni teljesíteni az országos felméréseken.
• A megkérdezett szakemberek többsége üdvözli a latin nyelv eltávolítását, illetve a TIC tantárgy bevezetését a törzsanyagba.
Javaslatok:
• A kerettantervek módosítása alkalmával indokolt a tantárgyi programok változtatása is: elsősorban – a tanügyi törvénynek megfelelően – a román nyelv és irodalom tantárgy esetében egy sajátos kisebbségi tananyag bevezetése (a román nyelv speciális tanterv szerint, nem anyanyelvként történő tanítása a nem román anyanyelvű gyerekeknek), de ugyanakkor minden más tantárgy esetében is fontos a kompetenciák áttekintése, a törzsanyag lerövidítése és adott helyeken ennek egyszerűsítése.
• A programok változtatása új és jobb minőségű tankönyveket eredményezhet.
• Közvita előzze meg a tantárgyi programok elfogadását is.
• Nagyobb figyelmet fordítani a folytonosságra a tantervek kidolgozása során (elemi osztályokban tanultakhoz hangolt tantervek).
• A tantárgyi programok egymás közötti korrelációjának megteremtése (az egymásra épülő tantárgyak programjai egymással összhangban vezessék be az új fogalmakat), figyelembe véve az interdiszciplinaritást.
• Továbbképzés-sorozat szükséges az általános iskolában oktató pedagógusok részére az új kerettanterv, az új tantárgyi tervek, a digitális tankönyvek bevezetését megelőzően.
• A választható órák tekintetében nagyobb szabadságot biztosítani az iskoláknak (például lehessen többféle választható óra/tantárgy is).
• Szükséges a választható órák számának növelése a törzsanyaggal szemben, ezek lehessenek egy adott tantárgyhoz kapcsolódó elmélyítő vagy kiegészítő (aprofundare sau extindere) órák, vagy az integrált oktatás jegyében egy vagy több tantárgykört összekötő órák, vagy a második idegen nyelv órái.
• Az egyes műveltségi területekhez, illetve tantárgyakhoz ne óraszámot, hanem százalékos arányt rendeljen a tanterv. Az évfolyamonkénti és a műveltségi területnek megfelelő óraszámot a helyi tantervben lehessen meghatározni az évfolyamonként rögzített maximális óraszám függvényében (pl. nyelv és kommunikáció: 14-20%, természettudományok: 15-20%).
• Heti 1 órás tárgyak tömbösítése: egyik félévben az eredetileg 1 órás tantárgy 2 órában, míg a másik félévben a másik 1 órás tantárgy szintén 2 órában (pl. földrajz, történelem – természetesen, ebben az esetben a félévi 2 óra a katedrában évi 1 órával számítana –, kivétel a vallás, valamint a rajz és a zene).
• A tudományok összevonása gimnáziumi szinten, differenciálás csak 9. osztálytól.
• A technológia tantárgyak csoportjából csak a TIC maradjon meg, vagy lehessen választani a kettő között iskolák szintjén.
Az RMPSZ országos elnöksége nevében
Burus-Siklódi Botond
Csíkszereda, 2016. január 22.
