Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
politikai berkekben, hogy válófélben van az USR, a Romániát úgymond megmenteni akaró párt és a volt „technokrata” miniszterelnök Plus elnevezésű formációja, amelyek, amikor „összeálltak”, nagy terveket forgattak a fejükben az európai, az elnök- és a jövő esztendei választásokkal kapcsolatosan is. A „családi” feszültség egyik állítólagos oka a volt kormányfő politikai múltja, amelyről elfelejtette tájékoztatni a szövetségeseit, a másik pedig az, hogy az egykori miniszterelnök fejébe vette, hogy indul az őszi elnökválasztáson, és elvárja, hogy szövetségese támogassa ebben az igyekezetében. Azonban úgy néz ki, hogy a szövetséges külön indulna, saját jelölttel, és elnökjelöltje a DNA volt vezetője, az európai ügyészségre ácsingózó Kövesi lenne. Persze csak akkor, ha nem jön össze neki az európai főügyészség. Ebben a kontextusban Románia megmentői közül egyre többen hajlanak erre a változatra, és esküsznek, hogy május 26. után szakad a szövetség, és állítják, hogy a volt „műszaki” kormányfő „szekus múltja” rossz fényt vet az alakulatukra. Mi több, egyesek már kritizálni kezdték a kormányzását is.
Tehát a vasárnapi választás döntő jelentőségű lesz a tagadhatatlanul konjunkturális szövetség számára. Ugyanis a döntést a választási eredmények függvényében hozzák meg.
A kampánybohózat folytatódik. Elég, ha a tisztségben levő kormányfő minapi vásárhelyi látogatására gondolunk, ahol a szövetség maroknyi, de annál hangosabb csoporttal, teljesen alpári módon vonult ki ellentüntetni. Erről jut eszembe Veress Zoltán verses meséje, a Rongy Elek, a példakép, amelyben elmondja, hogy Makkon Hízott Nagy Macának tizenharmadik malaca, a satnya, göthös Rongy Elek nem hajlandó egyszerű hentesáruvá válni, mint a testvérei, hanem disznófősajt akar lenni, vagy semmi. Ezért aztán mindenkin és mindenen átgázol. „Pályafutása” teli van csalással, hazugsággal, átveréssel. Ugye mennyire ráillik a román politikára általában, és a kampányra? Kezdve az államelnöktől, a nagyobbik kormánypárt és a „legnagyobb” ellenzéki párt nyilvános kampánygyűléseiig, amelyeken mindegyik a maga módján próbálja szavazásra biztatni az embereket, és amelyeken a parancsszó a hisztérikus gyűlöletbeszéd.
Minden rosszban van valami jó, tartja a mondás. És valóban így van. A hazai „rongyelekek” háborúját látva arra gondolunk, hogy milyen könnyű dolga van az erdélyi magyarságnak. Mert a nacionalista retorika, a politikai marakodás, az alpári támadások mind arra jók, hogy minden magyar embert megerősítsenek abban a hitében, hogy május 26-án minél nagyobb számban el kell menni szavazni, és a tulipánra kell ráütni a pecsétet.