Aki turistaként járja be Segesvár ódon utcáit, és a szász épületek számbavétele után megpihen a várfalak nyugalmában, minden bizonnyal egy igazi ékszerdobozban érzi magát. Kirándulót februári hétköznapokon is találni a belvárosban, erről múlt szerdán magunk is meggyőződhettünk.
Valószínű, hogy a vakációnak is szerepe volt abban, hogy egy román fiatalokból álló társaság is a várban, a Petőfi-szoborhoz legközelebb eső padon töltötte a délelőtt egy részét. Félhangosan morfondíroztak azon, miért távozott a földi világból annyira fiatalon „az a magyar költő”.
Míg azonban a – tudatlan – idegent is lenyűgözi a hely egyedi szépsége, a várossal együtt lélegző magyar értelmiség a szórványlétből adódó árnyoldalakat is jól látja. Gáll Ernő önkormányzati képviselő, a helyi RMDSZ elnöke szerint a segesvári magyarság előbb-utóbb a szász közösség sorsára jut.
– Az 1992-es népszámláláson még 8932-en voltunk, tíz évvel ezelőtt már csak ötezren. Úgy gondolom, a legfrissebb adatok szerint négyezer alatt lesz az itteni magyar lakosság lélekszáma. Ha ezelőtt harminc-negyven évvel bementem a városközpontba, mindenhol magyar csoportokat hallottam beszélgetni. Most egy órát forgolódom, és nem hallok magyar szót. Ez abból adódik, hogy a fiatalság elmegy, az itt maradó idősebb nemzedék pedig a világjárvánnyal, illetve az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírek hatására inkább behúzódik az otthonába, nem keresi a közösségi élet lehetőségeit. A Segesvárhoz tartozó falvakban is alig van már gyerek, sorra bezárnak az iskolák magyar osztályai.
Folytatódik a várfalak megerősítése
A helyi RMDSZ-elnök pozitívumként említette, hogy a legutóbbi helyhatósági választások óta kezd feléledni a város.
– A jelenlegi polgármester, Ioan-Iulian Sîrbu meg tudja szólítani az embereket, törődik a problémáikkal, és ennek sok kedvező hozadéka van. Olyan megvalósításokban mutatkozik ez meg, mint például az utcák aszfaltozása, a közvilágítás kiterjesztése és korszerűsítése. Megépült a Küküllő fölötti híd, ami a város legnépesebb lakónegyedét köti össze a központtal, könnyítve a főúti forgalmon. Tavaly a Küküllő szabályozására, a folyómeder megtisztítására is sor került.
A legfontosabb munkálatok közül Gáll Ernő a várfalak megerősítését emelte ki. A katolikus templom mögött évekkel ezelőtt leomlott falat újjáépítették, de még vannak restaurálást igénylő részek. A munkálatra a város az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében kapott finanszírozást. Nemsokára az egykor vármegyeházaként működő polgármesteri hivatal épületének rendbetétele is elkezdődik, idén a tetőszerkezetet cserélik ki.
A városi forgalom tehermentesítése kapcsán a tanácsos tájékoztatott, hogy jóváhagyták az Anghel Saligny program keretében a terelőútra megpályázott összeget, elkezdődött a terepfelmérés, legkésőbb négy éven belül remélhetőleg megvalósul a beruházás.
Gáll Ernő arra is kitért, hogy a sok kedvező változás ellenére a PSD-s tanácsosok átállásával szakadás történt a helyi tanácsban, és ez rányomja a bélyegét az önkormányzati munkára.
– Kibillent az egyensúly, mióta egyes tanácsosok nem a város érdekét, hanem a saját politikai helyzetük megerősítését helyezik előtérbe – foglalta össze a lényeget a tanácsos, aki Buzogány Erzsébettel közösen képviseli az RMDSZ-t a helyi önkormányzatban. (Mint arról korábban is beszámoltunk, a harmadik tanácsosi tisztség elvesztése 11 szavazaton múlott.)
Építők, rombolók
A megoldásra váró problémák közül Gáll Ernő elsőként a szemétszállítással kapcsolatos gondokat említette.
– Segesváron épült meg az egyik első ökologikus szeméttelep. Sajnos, a mi határozatlanságunk miatt is, az ország más részeiből is ideszállították a szemetet, így egy idő múlva megtelt a hulladéklerakó állomás, és be kellett zárni. Most már mi is az ADI Ecolect vállalattal vitetjük a szemetet – sokkal drágábban – Kerelőszentpálra.
Gáll Ernő szerint, bár a város elkezdett újjáépülni, a lakosság összetétele ezt nagymértékben akadályozza. A kihelyezett szeméttárolókat egyesek rendszeresen megrongálják, és a frissen ültetett facsemetékben is kárt tesznek.
– Régen a városközpontban zajlott a kereskedelem, most már a szerencsejátékokat működtető létesítmények vették birtokba a helyet. Ezek az egységek sok fiatalt, sőt egész családokat tönkretettek már – tette hozzá a tanácsos, aki szerint összességében mégis a kedvező változások javára mozdul el a mérleg nyelve. A Regionális Operatív Program (POR) keretében felújítják a kultúrházat, PNRR-s támogatásból új óvoda épül, és magánkezdeményezésekből sincs hiány, a közeljövőben egy új Lidl bevásárlóközpont nyílik Segesváron.
– Mindaz, ami hosszú éveken át váratott magára, most megtörténik – összegzett Gáll Ernő.
Elektromos buszok, ökoszigetek
A nyertes pályázatokkal lehívott, mintegy 100 millió lejes támogatással gyakorlatilag megkétszereződik Segesvár költségvetése – tudtuk meg Bogdan-Ioan Burghelea alpolgármestertől, aki több, folyamatban levő beruházásra tért ki.
Az újonnan befejezett munkálatok közé tartozik a Nicolae Bălcescu utca korszerűsítése, amely a kultúrotthon Mihai Eminescu-termének felújítását is magába foglaló pályázat keretében valósult meg. Ez utóbbi beruházás a tervezés szakaszában van.
Lezajlott a közvilágítás modernizálására és kiterjesztésére kiírt versenytárgyalás, jelenleg az óvások elbírálása zajlik. A várfalak pályázati alapokból való megerősítése mellett helyi forrásból restaurálják az óratorony tetőszerkezetét.
PNRR-s támogatásból önkéntes alapon működő szelektív gyűjtőközpontok épülnek az elkövetkezőkben Segesváron, ahol az emberek egyebek mellett fölöslegessé vált bútoraikat is elhelyezhetik, ugyanakkor korszerű, térkamerákkal ellátott ökoszigetek is létesülnek a civilizált hulladékgyűjtés érdekében. PNRR-s forrásból újul meg a városi autóbuszpark is elektromos buszok vásárlásával. Szintén a PNRR keretében növelik több iskola, a polgármesteri hivatal, valamint a városi kórház néhány épületének energetikai hatékonyságát.
A Segesvárhoz tartozó Hétúron hátrányos helyzetű személyek számára alakítanak ki orvosi rendelőt. A szennyvízhálózat kiépítésével párhuzamosan, az
Anghel Saligny program keretében Hétúron, Soromikleán és Venken az ivóvízhálózat is elkészül.
Az óratorony a turisztikai mutató
Ami a város kulturális kínálatát illeti, július utolsó hétvégéjén ismét sor kerül a hagyományos középkori fesztiválra, ezt megelőzően, júniusban A vár harmóniája néven tavaly debütált rendezvényt is meg szeretnék tartani. Emellett több rendezvényt – például a nemzetközi bluesfesztivált – partnerként támogat a polgármesteri hivatal.
– Meglátása szerint mennyire éledt fel a turizmus Segesváron a világjárvány után? – kérdeztük az alpolgármestert.
– 2021-ben, a pandémia időszakában volt bátorságunk megszervezni a középkori fesztivált, és bár kockáztattunk, ez végül nagyon szerencsés lépésnek bizonyult. A fesztiválnak köszönhetően ismét nőni kezdett a turisták száma, és tudomásom szerint tavaly újra elértük a járvány előtti látogatottsági szintet. Számunkra ezt az óratorony látogatóinak száma tükrözi, ami tavaly a legsikeresebbnek számító 2017–2019-es évek adataival vetekedett – mondta Bogdan-Ioan Burghelea.
A háztulajdonosok húzzák a rövidebbet
Tanácsosok konfliktusából adómizéria
Az idei év eddigi legkényesebb ügye a segesvári adókra és illetékekre, elsősorban a 130%-kal nőtt házadóra vonatkozik. Gáll Ernő városi tanácsostól megtudtuk, mi vezetett ehhez a helyzethez.
– 2022. december 28-a volt a határideje az adók és illetékek megszavazásának. Erre rendszerint már áprilisban sor kerül, de tavaly az úgynevezett ellenzéket képviselő tanácsosok nem adták rá a voksukat, és meg sem indokolták az álláspontjukat. Végül decemberben egy olyan javaslattal jöttek, hogy teljesen töröljük el az adónövelést. Ha ezt az irreális elképzelést véghezvisszük, a polgármesteri hivatal idén augusztusra pénz nélkül marad. Mivel az érintett tanácsosok nem vonták vissza a javaslatukat, a polgármester élt az új pénzügyi törvénykönyv által biztosított lehetőséggel, és visszavonta az adók és illetékek megszavazására vonatkozó napirendi pontot. A törvényes előírások értelmében ilyen esetben a legnagyobb adók lépnek érvénybe, a házadóra például a 130%. Ez óriási port kavart a lakosság körében, bár egy bizonyos réteg megértette a helyzetet. Az azonban általános elvárás, hogy a hivatalba bejövő pluszösszegek valamilyen beruházásban megmutatkozzanak. Úgy néz ki, hogy újjáépül a segesvári uszoda, erre sok helybéli vár. Egy év alatt azonban nem kivitelezhető egy ilyen méretű munkálat – tette hozzá a tanácsos.
Fotók: Nagy Tibor
„Ez a szakma elismerése is”
Díszpolgári cím id. Veress László gyógyszerésznek
Március elsején a Segesvári Polgármesteri Hivatal dísztermében díszpolgárrá avatják id. Veress László fő- és érdemes gyógyszerészt, a segesvári patikamúzeum megálmodóját, akinek egyedi és rendkívül értékes gyűjteményéről, valamint 2021-ben megjelent Népgyógyászat és hivatalos orvoslás határán. Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei című hiánypótló kötetéről lapunkban is beszámoltunk, élményszerű útleírásait pedig rendszeresen közöljük Színes Világ mellékletünkben.
– Mit jelent önnek a díszpolgári cím? – kérdeztük a hivatását most is ritka szenvedéllyel gyakorló patikust egy héttel a kitüntetés átvétele előtt.
– Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, annál is inkább, mivel nem vagyok született segesvári, 44 éve költöztem ide, ami egy idős ember szemszögéből nem olyan hosszú idő. Ennek okán sem számítottam erre az elismerésre. De azért is meglepetés ez nekem, mivel Segesvár zömében nem magyar lakosságú település, így még nagyobb megtiszteltetésnek érzem ezt a titulust. Idén nyolcvan évet töltök, és boldog vagyok, hogy megérhetem a kitüntetés átvételét. Tudomásom szerint egyszerű patikus, aki nem folytat egyetemi oktatói tevékenységet, még nem részesült ilyen elismerésben, ezért úgy érzem, ez nemcsak a saját munkám, hanem a gyógyszerészszakma elismerése is. Hálás vagyok a város vezetőinek és a javaslattevőknek, Farkas Miklós nyugalmazott matematikatanárnak és Gáll Ernő városi tanácsosnak, és köszönettel tartozom annak a több ezer embernek is, akik a hír hallatára az interneten gratuláltak. Hálás vagyok ugyanakkor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek, azoknak a kiváló oktatóknak, akik emberségre és szakmaszeretetre tanítottak.
A patikamúzeum belső szobájának falán egymás mellett sorakoznak az egykori neves professzorok – köztük dr. Rácz Gábor, dr. Kopp Elemér, dr. Hankó Zoltán – arcképei. A fényképek alatt Hankó professzor íróasztala látható, amit az egyetem átszervezésekor potom áron vásárolhatott meg a segesvári patikamúzeum alapítója. A dolgozószoba-méretű, meghitt térben olyan kuriózumok is megtalálhatók, mint az első román nyelvű gyógyszerleírásokat tartalmazó kötet, amely 1949-ben, rögtön az államosítás után jelent meg, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végzett gyógyszerészek tablója 1903-ból, valamint az első gyógyszerészdiplomát szerzett erdélyi magyar nő, Hints Vilma oklevelének másolata, akit id. Veress László személyesen ismert.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
