2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Civilek szerepe a szociális ellátásban

E kérdéskör megvitatására szervezett pódiumbeszélgetést kedden a Gyulafehérvári Caritas Civilek szerepe a szociális ellátásban: európai távlatok és hazai valóság címmel. A megbeszélésre civil szervezetek képviselőit hívták meg, a politikum részéről jelen volt Winkler Gyula EP-képviselő és -jelölt, Csép Éva Andrea, a képviselőház szociális és munkaügyi bizottságának titkára, dr. Vass Levente, az egészségügyi bizottság titkára és Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. A tanácskozást Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója vezette. 

Romániában a civil szervezetek által nyújtott hiánypótló szociális szolgáltatásokra méltánytalanul kevés anyagi forrást biztosít az állam, az unió más tagországainak gyakorlatával ellentétben. Ez a hazai valóság nagymértékben korlátozza a szervezetek tevékenységét. A civil szervezetek számára további nehézséget jelent a vonatkozó törvények gyakori módosítása, valamint a bürokrácia, ami embert próbáló áldozatok vállalásával teszi lehetővé a feladatok ellátását. 

Fotó: Nagy Tibor


„Az elmúlt két évben visszafejlődtünk”

Dr. Márton András, a Caritas igazgatója vetített képes bevezetőjében hazai demográfiai és társadalmi mutatókat vázolt fel, melyek egyre kedvezőtlenebbül érintik a szociális ellátást. A 19 milliós lakosság 20-30 százaléka (főként a fiatalok) külföldön vállal munkát, emiatt Romániában egyre nagyobb a munkaerőhiány. A lakosság drasztikusan elöregedett, s a magukra hagyott idős emberek előbb-utóbb ellátásra szorulnak, miközben a minimális nyugdíj 135 euró, az átlagnyugdíj pedig 240 euró. Míg hazai viszonylatban szociális ellátásra a költségvetés 11,6 százalékát fordítják, addig az EU-ban ez az arány 19,1 százalék. További lesújtó adat, hogy az elszegényedési kockázat 51 százalék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden második gyereknek szegénységben kell felnőnie. A gyermekek közel egyötöde korán elhagyja az iskolát, s az általános iskolát végzettek csupán 38 százaléka írja meg az átmenő jegyet a képességvizsgán. 

Szociális elköteleződés nélkül tovább romlik a helyzet, amúgy is az utóbbi két évben visszafejlődtünk. A Caritasnak akkor 755 munkatársa volt, most 610 van; az anyagi források hiánya miatt kellett megválnunk a munkatársaktól, s a lefedett területet is szűkítenünk kellett. Nagy gond, hogy hiány van a segítő szakmában, hogy a rendszerváltás után végzett 40 ezer szociális munkás közül csak 8 ezer dolgozik a szakmában, ami részben az alacsony béreknek tudható be, pedig sem a szociális szervezet, sem a szociális munkás nem lehet népszerűtlen, ha segít – mondta az igazgató. 


Több lesz a támogatás, de nem elég

A felvázolt adatokra és arra a kérdésre, hogy milyen stratégiák léteznek a hazai szociális szolgáltatások javítására, Csép Éva Andrea parlamenti képviselő elmondta, hogy nagy szükség van a civil szervezetek tapasztalatára, amit megosztanak a politikai szerepvállalókkal. Parlamenti képviselőként többek között azért dolgozik, hogy megfelelő szintű állami támogatásokat különítsen el a kormány a szociális szolgáltatók számára. „Az elmúlt években sokat harcoltunk azért, hogy a támogatásokat megkapják a civil szervezetek. Ebben az évben megnövekedett az összeg, ami az RMDSZ-nek köszönhető. Idén 26 millió lejt ítélt meg a kormány az akkreditált civil és egyházi szolgáltatók támogatására a tavalyi 18 millió lejhez képest, azonban ez az összeg sem elégséges. Ezen javítani kell, hiszen ezek a szociális feladatokat ellátó szervezetek olyan munkát végeznek, amely az alkotmány szerint az állam feladata lenne” – mondta a képviselő, és arra is kitért, hogy az országos referenciamutató 2009 óta nem változott, továbbra is 500 lej, s a szociális juttatások kiszámításánál ezt veszik alapul, így ezek a juttatások nem követik a minimálbér növekedésének ütemét. 

Dr. Vass Levente parlamenti képviselő elmondta, hogy Romániában nagyon sok olyan szolgáltatást, amelyet az egészségügynek kellene biztosítani, a szociális szolgáltatókra hárítanak, és ebből problémák adódnak. Mivel Erdélyben sokkal erősebb a szociális érzékenység, sokkal több szociális munkát végző civil szervezet működik, mint a Kárpátokon túl, országos szinten nincs egységes érdekérvényesítési platform. A képviselő arra buzdította a civil szervezeteket, hogy vázolják fel azokat a szolgáltatási tételeket, amelyeket a román államnak kellene felvállalnia, és azokat, amelyek az egészségügyi költségvetésből finanszírozhatók.


Összehangolhatók-e az európai szociális szolgáltatási rendszerek? 

Ludescher Lászlónak arra a kérdésére, hogy hogyan tekintenek a szociális szolgáltatókra Európában, illetve, van-e stratégiai prioritás ezen a téren, Winkler Gyula három dolgot emelt ki.

– Az Európai Unió fejlődési modellje az európai szociális piacgazdaság. Mit jelent ez? A piac az, ami a gazdaságban döntő szerepet játszik. Ha mi az egyént akarjuk a közpolitikánk középpontjába helyezni, akkor a piaci versenyt a társadalmi érzékenységgel kell moderálnunk. A piaci feltételeket bizonyos szabályok között kell tartani, ellenkező esetben Egyesült Államok típusú társadalmat építünk, ahol meghalhatsz az út szélén, mert senkit sem érdekel a sorsod. Ez egy olyan társadalom, ahol csak a verseny diktál, s ha nem tartozol egy rendszerhez, akkor senki sem fog veled foglalkozni, sem betegen, sem idősen, sem akkor, amikor fogyatékkal élsz. Az unióban 2017-ben fogalmazták meg a szociális jogok pillérét, amely a közpolitikák alapját képezi, annak ellenére, hogy az uniót sokféle válság „tépi”, akár a Brexitre, akár a migránsválságra gondolunk. Ennek alapján lehet programokat, finanszírozásokat, pályázatokat kiírni. A legfontosabb elem ezek között a szociális vállalkozás elgondolása. 

Nagyon fontos célkitűzés lenne a társadalmi vállalkozások működésének a támogatása, a jogi helyzetük tisztázása. A szociális vállalkozás profitot termel, de ezt visszaforgatja társadalmi célkitűzéseinek elérésére – mondta Winkler Gyula EP-képviselő. Pozitív példaként említette, hogy a Caritas kiválóan ötvözi Gyergyószentmiklóson a szociális és gazdasági tevékenységet, hiszen ott sajtgyárat is működtetnek. 

A képviselő az unió szociális rendszereinek összehangolását emelte ki. 

– A szociális szolgáltatók európai uniós rendszerének kidolgozása lehetetlen a szociális rendszerek európai összehangolása nélkül. Most született egy uniós szabályzat, amelynek előkészítésekor rengeteget vitatkoztunk. Sok esetben a szülők külföldön dolgoznak, például Ausztriában, ott fizetnek adót, tb-t, a gyermekek pedig itthon vannak. Kérdés, hogy az itthon élő gyermek mennyi gyermekpénzt kap, ausztriait vagy romániait? Mert befizetés szerint ausztriait kellene kapjon, viszont a gyermek Romániában él. A gyermek javát kellene nézni ebben az esetben, de most nem szolidáris, békés és mosolygós Európában élünk, hanem vajúdó, szétszakadt, egymásnak feszülő Európában, amelyben az osztrák állam kijelenti, hogy románok, magyarok, lengyelek, a gyermeknevelési pótlékot nem fogjátok megkapni, mert a gyermek nem Ausztriában nevelkedik – fogalmazott a képviselő. 

Másrészt elmondta, hogy Marosvásárhelyről vagy Budapestről nézve az Európai Uniót, dilemmában vagyunk: szóljon-e bele a dolgainkba, vagy sem. Segítsen-e a szociális szolgáltatóknak? Ha segít, egy európai szabályozás alapján kell ezt megtennie. Kérdés, hogy összehangolhatók-e a szociális rendszererek más-más gazdasági potenciállal rendelkező országok között, vagy azzal a svédországi rendszerrel, ahol a nagy jövedelmeket 66 százalékkal adózzák meg. Ennek megfelelően az az állam rengeteg szociális szolgáltatást ajánl. De elfogadható-e, hogy egységesítsük az európai adórendszereket? Ma nem. Elfogadható-e a társadalombiztosítási rendszerek egységesítése? Határozottan nem. Ezek szerint nem beszélhetünk a szociális szolgáltatók működési szabályainak és állami finanszírozásának egységesítéséről – jelentette ki Winkler Gyula. 

A megbeszélésen Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke ismertette az államilag finanszírozott szociális hálózat működését, amely a megye legnagyobb intézménye több mint 1500 alkalmazottal és több mint 31 ezer ellátottal. A felnőtt gondozottak számát tekintve Maros megye országos viszonylatban első helyen van, holott a lakosság számát illetően a tizenegyedik. Az elnök elmondta, hogy rövidesen megjelennek a Maros Megyei Tanács pályázati kiírásai. Idén is 800.000 lejt különítettek el a szociális szolgáltatások finanszírozására. 

A civil szervezetek képviselői a romakérdést, a családügyi problémákat, a gyermeknevelési és oktatási gondokat, az alkohol- és drogprevenciós tevékenységek finanszírozási kérdéseit, az otthoni beteggondozás kérdéskörét, a pályázási nehézségeket vetették fel, amelyek jövőbeni megoldása  részben a politikum, részben a társadalmi szerepet vállalóktól függ. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató