Semmelweis felismerésének határokat áttörő üzenete

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya és a Pécsi Akadémiai Bizottsága szervezésében

november végén került sor Pécsett a Semmelweis-emlékév záróeseményére, egyúttal a magyar tudomány ünnepének rendezvényére Semmelweis felismerésének határokat áttörő üzenete címmel. A résztvevők a kétszáz éve született Semmelweis Ignácnak az életpályáját jelenítették meg, és 21. századi jelentőségét hangsúlyozták a kórházhigiéné, infektológia, mikrobiológia és a műtétes szakmák területén. A konferencián határon túli (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, bécsi) előadók is részt vettek. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviseletében két előadás hangzott el: Semmelweis Ignác és Bolyai János kora (dr. Ábrám Zoltán), A Semmelweis-paradigma. Innováció-elfogadás, egykor és most (dr. Gáspárik Andrea Ildikó).

A kortárs Semmelweis Ignác (1818–1865) és Bolyai János (1802–1860) két meg nem értett, tragikus sorsú tudós. Munkásságuk jelentőségét csak haláluk után ismerték el, hogy ma a legnagyobb orvosok, matematikusok között tartsák számon őket. Mindketten „a semmiből egy új, más világot teremtettek”, életművük „honunknak fényt, dicsőséget szerzett”. Más-más területen tettek úttörő felfedezést, ami mára szakmai elismerésnek örvend, köznapi gyakorlattá vált. Az utólagos megbecsülést jelzi, hogy számos intézményt neveztek el róluk. 

Semmelweis Ignác a kézfertőtlenítés fontosságát a világon elsőként ismerte fel, ezért a híres magyar szülész-nőgyógyász születésének kétszázadik évfordulóját számos rendezvénnyel ünnepelték világszerte. 

A Semmelweis Emlékbizottság átal lebonyolított sikeres események, emlékjelállítások és egyéb eredmények között megemlíthetjük, hogy nemrég Tokióban avatták fel „az anyák megmentőjének” a mellszobrát a japán császárné jelenlétében. Örvendetes továbbá, hogy nemsokára Marosvásárhelyen, a Sapientia–EMTE területén kerül sor újabb Semmelweis-szobor felavatására.