Sürgősségi beavatkozás

Újjáépítik a koronkai Tholdalagi-kastélyt

A koronkai önkormányzat 2021 decemberében 100 ezer euróért vásárolta meg a romos Tholdalagi-kastélyt 45 ár telekkel együtt, miután évekig tartó huzavona után sikerült megegyeznie azzal a francia üzletemberrel, aki a visszaszolgáltatást követően az örököstől vette meg. S bár egyezség született róla, hogy az üzletember a kastélyt helyreállítja, ez nem történt meg. 

A teljesen tönkrement Tholdalagi-kastély még így is a település reprezentatív épülete, hisz szorosan kötődik a falu történelméhez. Az idősek közül sokan emlékeznek még, milyen színvonalat képviselt a grófi család gazdasága, milyen csodálatos volt az épület és a körülötte levő kastélypark. Azért, hogy lenyomata maradjon e hagyatéknak, az önkormányzat vállalta, hogy megmenti az örökséget, eredeti formájában újjáépíti a műemlék épületet, amit a helyi közösség fog majd használni – minderről Takács Szabolcs István, Koronka polgármestere tájékoztatta a Népújságot. 

A község költségvetéséből elkülönítettek egy összeget, amely lehetővé teszi a sürgősségi beavatkozást. Az állapotfelmérést követő állagmegőrzési munkálatok után elkezdődhet a restaurálás. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tájépítész szakának adjunktusa és tanulmányi programfelelőse, dr. Ványolós Endre kolozsvári székhelyű cége készítette el a sürgősségi beavatkozáshoz szükséges dokumentációt és a terveket.

– Sok időbe telt, amíg megkaptuk az engedélyeket, hogy hozzá lehessen „nyúlni” a kastélyhoz. Tavaly decemberben kerültünk abba a stádiumba, hogy kiadhattuk az engedélyt a sürgősségi beavatkozásra. Megkötöttük a szerződést a D&D Instal céggel, a daru ott van az udvaron, neki kellett volna fogjanak a munkának, de a februári fagyos napok miatt megkéstek. Az épület környékét teljesen meg kell takarítani, el kell hordani az omlásból származó hulladékot, törmeléket, a beszakadt épületelemeket. Egyelőre a kastély keleti részén fognak neki a munkának, ahol beszakadt, és egyáltalán nincs tető. Miután elhordták a törmeléket, a meglévő falakat konzerválják. A sürgősségi beavatkozást az önkormányzat költségén végzik, 284 ezer lejbe kerül. Ahogy ez elkezdődik, Kiss Lóránd restaurátor is bekapcsolódik a munkába, szakemberként megállapítja, hogy mit érdemes és kell megtartani és mit nem – fogalmazott a polgármester. 

150 ezer lej a szolidaritási alapból

– Maros megye viszonylatában létezik egy szolidaritási alap, amelyet az RMDSZ-es polgármesterek hoztak létre. A megye által leosztott pénzből az önkormányzatok egy bizonyos összeget – általában 20 ezer lejt – a szolidaritási alapba tesznek, s ebből támogatnak egy-egy tervet. Én is benyújtottam a kérvényt, s idén 150 ezer lejt kaptam, ami a sürgősségi beavatkozás egy részét fedezi. Ez bizonyítja, hogy a kollégák egymást támogatják egy-egy projekt megvalósításában. Ezért köszönettel tartozom nekik – mondta Takács Szabolcs István. 

A 3D-s modell és korabeli fényképek képezik a terv alapját

A takarítás után a megmaradt épületrészeket szkenneléssel felmérik, ennek alapján és a fennmaradt régi fotók szerint elkészítik az eredeti épület látványtervét. A kastély ugyanolyan formájú lesz, mint amilyen volt. A tervezők döntik el, mit kell teljesen lebontani és újraépíteni, s milyen épületrészeket lehet restaurálni. 

Miközben a sürgősségi beavatkozás folyik, a kivitelezési terven dolgoznak. 

Kérdésünkre, hogy milyen rendeltetést szánnak a felújított kastélynak, a polgármester elmondta, azt szeretnék, ha közösségi rendeltetése lenne. Ez attól is függ, hogy milyen típusú pályázati kiírások jelennek meg. Arra gondoltak, hogy művészeti központ, inkubátorház, közösségi tér lehetne. 

A kastélyból minden eltűnt, a környezete megsemmisült 

A kastélyt birtokló Tholdalagi család Erdély régi mágnás családja, nevüket Tholdalag helységről, az ősi birtokról vették fel a XVI. században. Tholdalagi Mihály, a fejedelmi kor legképzettebb diplomatája 1630-ban építette a régi épület helyére a kastélyt, amit kétszáz évvel később, 1830 körül Tholdalaghi Ferenc alakított át és bővített ki. Az U alaprajzú épület ötven méter hosszú újklasszicista homlokzattal bővült, aminek mára csak a romjai maradtak. 

A bútorzatból, berendezésből semmi sem maradt meg. Mindent elhordtak, a több mint tízezer kötetet számláló könyvtárból 2300-at sikerült megmenteni, egy részük a Teleki Tékába került. Az épületet a kollektív gazdaság idején búzaraktárnak használták. A fürdőszoba sokáig megvolt, napraforgómagot raktároztak benne, de mivel pince volt alatta, beszakadt. Semmi sem maradt belőle. Egy fehér csempekályháról tudnak, amit Keresztes Gyula műépítész mentett meg, s a marosvásárhelyi házasságkötő teremben rakták újra. 

A kastélyhoz eredetileg 120 kataszteri hold telek tartozott, óriási fákkal szegélyezett szekérút vezetett a kastély kapujától Vásárhelyig. A kastélyparkban mesterséges halastavat alakítottak ki. 

Miután a kastélyt államosították, köztulajdonba került, az épületet gabonaraktárként használták, s évről évre romlott az állaga. A kastélyt a család külföldön élő leszármazottja, Kerekes Mária igényelte vissza, és 2004-ben került a birtokába. A már romos épületet egy francia vállalkozónak adta el. Az évek során az önkormányzat mindent megpróbált, hogy a tulajdonost rábírja a kastély megmentésére. A volt polgármesterek több ízben felszólították, hogy legalább állagmegőrzési munkálatokat végeztessen, de ő hagyta, hogy a kastély félig összedőljön. 

Az újjáépítésekor arról mindenképpen gondoskodnak, hogy szép kastélyparkot alakítsanak ki, amihez a megvásárolt 45 ár területet bővíteni szándékoznak – mondta Takács Szabolcs István polgármester.