A szárazság a legelőket, kaszálókat sem kímélte
2012-07-17 15:47:26
- Kilyén Attila
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon megyei szinten 109.052 hektár legelőterületet és 73.866 hektár kaszálót tartanak nyilván. Az állattenyésztők 169.628 szarvasmarhát, 580.925 juhot tartanak.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon megyei szinten 109.052 hektár legelőterületet és 73.866 hektár kaszálót tartanak nyilván. Az állattenyésztők 169.628 szarvasmarhát, 580.925 juhot tartanak. Az állomány legeltetése nem gondmentes. Biztosnak mondható, hogy a téli takarmányozásban is problémák lesznek a hosszan tartó szárazság miatt, ugyanis az igazgatóságon jegyzett adatok szerint 35.000 hektáron teljesen tönkrement a szárazság miatt a legelők, kaszálók növényzete, ahogy mondják a tenyésztők, a zöldtakarmány kiégett. A tegnap egy nyárádmenti, egy küküllő-menti polgármesteri hivatal mezőgazdasági referensével és egy nagy állománnyal rendelkező juhásszal beszélgettünk a legelők, kaszálók állapotáról.
Bátori István, a Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal mezőgazdasági referensének tájékoztatója szerint a községben 1.280 hektár magán- és községi legelőt tartanak nyilván, amely 650 szarvasmarhának, 2.300 juhnak biztosít nyári takarmányt a kaszálók mellett. A déli fekvésű legelőkön (az összterület 30%-án) a növényzet kiszáradt. A legelőkön, az állatok szálláshelyén a vízzel még nincs gond, de a kutak vize kezd aggasztóan apadni. Eddig még nem kellett vizet hordani a legelőkre, de voltak, akik már újabb kutakat ástak. – Már most elmondhatom, hogy az idén a tavalyihoz viszonyítva a szénamennyiség a felére csökken, és ha továbbra sem lesz eső, az állattenyésztők sarjúra nem is számíthatnak – mondotta Bátori István referens.
Semmivel sem jobb a helyzet a küküllőmenti községben, Sóváradon. Péterfi Lajos mezőgazdasági referens nyilvántartása szerint a községben a 353 hektár legelőterület, ugyanúgy, mint a 653 hektár kaszáló, magánkézben van. Az egy faluból álló községben az állattenyésztők 183 szarvasmarhát, 921 juhot és 51 lovat tartanak. A szakember szerint a legelőkön, kaszálókon a kánikula okozta kár aránya meghaladja a 30%-ot. Ezt az állomány remélhetőleg nem fogja érezni, mivel a legelők és kaszálók nagyobb állomány eltartását is megbírják. Viszont a helyzet nem biztató. – A takarmány minősége a szárazság miatt nagyon leromlott. Ez meg is mutatkozott a tejhozamban. A legelőkön kialakított szálláshelyekre szerencsére nem kellett még vizet kihordani. Viszont mielőbb esőre van szükség, a sarjú kiszáradt, a burgonya virágporzáskor nem kapott csapadékot, ezért a termés mogyoró nagyságú. Ha tovább tart a szárazság, nagyon oda kell figyelnünk a téli takarmány biztosítására – vélekedett Péterfi Lajos.
A kánikula okozta gondokkal küzd Codo László juhász is. A saját és bérelt legelőinek területe meghaladja a 180 hektárt. A juh- és kecskeállománya eléri a 2000 főt. A legelőterületek nagy részén a takarmánynövényzet kiszáradt. A vízzel a székelycsókai határban nincs baj, mert mind a három kútban van még víz. Viszont súlyos gondok vannak a vajdakutai 1.200 fős nyájnál. Kutakat kell ássanak, mert az állomány számára nagyon nehezen biztosítják a vizet. – Legalább egy hétig tartó kiadós, csendes esőre lenne szükség ahhoz, hogy valamennyire feljavuljon a legelőkön a növényzet és hogy a talaj vízszintje emelkedjen. A szárazság következményeit hosszú időn át érezni fogjuk – fogalmazott Codo László.
