2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„Tanuljatok meg jót cselekedni. Törekedjetek az igazságra” Ézsaiás 1,17 – olvasható azon a székelykapun, amelyet május 26-án avattak fel Csittszentivánon, a Tollas Jenő-kultúrotthon bejáratánál. A kapu a Bandi Dezső Kulturális Egyesület faragóműhelyében, a falu erdejéből származó fából, helyi fafaragók keze munkájával készült. A kerítést is helyi vállalkozó készítette. A kapuállítást a mezőpaniti önkormányzat, a helyi RMDSZ-szervezet és sok helyi adományozó támogatta.

 Az összetartozás és a közösség ereje 

A szentháromság-vasárnapi ünnepség a református templomban istentisztelettel, Balogh Károly református lelkész igehirdetésével kezdődött, majd a gyülekezet és a meghívottak a Tollas Jenő-kultúrotthon elé vonultak a székelykapu felavatására. A helyiek számára ez a díszes, faragott kapu az összetartozás, az összefogás, a közösség erejét példázza, ami nem csak a falut ékesíti, hanem emlékeztető és jövőbe mutató szimbólum is. 

A kapura faragott igevers pedig a mindenkori jóra és igazságra törekvésre hívja fel a közösség figyelmét. 

A székelykapu-állítást Székely Lajos, a csittszentiváni faragókör vezetője, a Bandi Dezső Kulturális Egyesület elnöke kezdeményezte, ő irányította azt a komplex munkát, amit egy ilyen vállalkozás igényel. 

– Ezelőtt hat évvel született meg a gondolat, akkor kezdtük el tervezni a kaput. A falu erdejéből szereztük be a faanyagot. Aztán kezdtük az ácsolással, majd kerestük, hogy milyen mintakincs kerüljön rá. Végül a tél folyamán letisztult, mit faragjunk rá. Bandi Dezső iparművész, fafaragó mintakincse mellett döntöttünk, hiszen tőle tanultuk a fafaragást, s minden munkánkhoz az ő mintáit használjuk. A székelykapura szőlőindát faragtunk, amivel nemcsak a mesterünknek, hanem annak is emléket állítunk, hogy Csittszentiván valamikor szőlőtermesztő település volt, a gazdáknak szép ültetvényeik voltak. Sajnos, ez már csak emlék. Az elpusztult szőlősök helyére senki sem telepített újat, s a szőlőművelés kultúrája is kihalt – fogalmazott Székely Lajos. Majd hozzátette: 

– A Tollas Jenő-kultúrotthont két évvel ezelőtt újították fel, következett a kerítésépítés. Ezáltal „kikényszerítettük”, hogy ha már a kapu készül, akkor helyezzük a kultúrotthon bejárathoz. A kerítés deszkája is tölgyfából van, mindenik léc felső végére egy tulipánt, illetve lángnyelvet faragtak. S ezzel összhangba hoztuk a kerítést a kapuval. A kaput székelyföldi ácsok állították össze, hiszen ez a munka nagy szakértelmet igényel. A székelykapu sokunknak hordozza a keze nyomát, faragása közös munka eredménye, a faragókör tagjai végezték, a kisebbektől egészen a felnőttekig, akik már évekkel ezelőtt megtanulták a mesterség fortélyait. A legnagyobb részét három volt faragókörös készítette: Székely Sergiu, Horváth Imre és Nagy Tibor. Ők Bandi Dezsővel kezdték tanulni a fafaragást. A kapukészítést, az ácsolást, a kerítésépítést anyagilag az önkormányzat támogatta, egy vállalkozó végezte. A kapu faragása és a kapu nyíló részének az elkészítése volt a feladatunk – mondta a fafaragás hagyományát szívvel-lélekkel éltető Székely Lajos.

Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott a község elöljárója, Bodó Előd Barna polgármester, Gálfi Sándor, a helyi RMDSZ elnöke, Bandi Kati iparművész, Balogh Éva és Balogh Károly lelkipásztor házaspár, Kolcsár Károly parlamenti képviselő. 

A helyi iskolások énekkel, verssel, tánccal köszöntötték az ünneplőket. 

Forrás: Balogh Éva Facebook-oldala


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató