Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Viszkető, bedugult orr vagy bosszantó orrfolyás? Könnyezés, tüsszögés, viszkető szem, visszatérő köhögés? Az allergiás szénanátha első figyelmeztető jelei lehetnek.
Az allergiás szénanátha, más néven rhinitisz, azoknál nyilvánul meg, akiknek a szervezete túlérzékennyé válik valamely környezeti allergénre (háziporatka, különböző penészgombák, pollenek, állati hámsejtek). A házon belüli allergének általában egész évben folyamatosan, alattomosan okoznak tüneteket, melyek lefolyása kevésbé feltűnő, az érintett úgymond hozzászokik, elkönyveli magában, hogy nehezen kap levegőt, és gyakori megfázásként értékeli az állapotot. Ennél sokkal szembetűnőbben nyilvánul meg a pollenek és kinti penészgombák okozta szénanátha, heves orrfolyással, könnyezéssel, kötőhártya-gyulladással (a beteg gyakran szemész vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz fordul), asztmaszerű légzési nehézségek is felléphetnek. Az allergiás szénanátha rontja az iskolai vagy munkahelyi teljesítőképességet, a koncentrációt, az alvás minőségét.
Téves elképzelés, hogy csupán a kora tavasz számít allergiaszezonnak, mint ahogy az a megfogalmazás is, hogy a páciens „pollenallergiás”. Vidékünkön kora tavasszal kezdődik a pollenizációs szezon, és eltart késő őszig. Minden szezonnak megvan a maga jellemző, jellemzően tüneteket okozó pollenje, penészgombája. Azzal, hogy megkeressük, melyik okozza a gondot, jelentősen növeljük a páciens esélyét a sikeres kezelésre, illetve csökkentjük az esetleges komplikációk kialakulásának lehetőségét. Pollenszezonon kívül pedig ott vannak az in-door, házon belüli allergének, amelyek ugyanolyan jelentőséggel bírnak, csak erről kevesen vesznek tudomást.
Kibírom évente azt az 1-2 hónapot, amíg tart a virágzás. Mi bajom lehetne? A szomszédom/ismerő-söm ajánlott gyógyszert, a tavaly mintha segített volna. De az idén már nem igazán... Ez a gyerek egyfolytában meg van hűlve. Télen-nyáron. Egy hetet jár óvodába, iskolába, kettőt otthon kezelem – gyakran hangzanak el ezek a mondatok allergológiai szakrendelésen. Nagyon fontos tudni, hogy az allergiás szénanátha idővel súlyosbodik, állandósult légúti szűkületet okozhat, azaz az asztma kialakulásának rizikófaktora, kutatások bizonyították, hogy száz allergiás szénanáthában szenvedő emberből kezelés hiányában pár éven belül 50 nagy valószínűséggel asztmás lesz. Mivel az allergiás megbetegedések főleg gyermekeket és fiatal, aktív felnőtteket érintenek, az allergiás szénanátha kimenetele aggasztó lehet. Viszont a folyamat elkerülhető, a probléma orvosolható.
Az asztmás betegek közel 80–90%-a allergiás is, viszont csak kevesen tudnak róla vagy kapnak rá megfelelő kezelést. Az asztmás megbetegedés tüneteit jellemzően a hideg levegő, a köd, a vírusos betegségek (megfázások télen), a fizikai megerőltetés súlyosbítja, így minden esetben gyanakodnunk kell allergiás asztmára, ha nyáron, meleg időben a páciens megfázásos tüneteket mutat (tulajdonképpen nincs megfázva, hanem a szénanátha tünetei kínozzák), és a megfázásos tüneteket köhögés, légszomj, éjjeli nehézlégzés kíséri. Olyan is előfordulhat, hogy hiányoznak az allergiás rhinitiszes tünetek, csak az állandó száraz nyári köhécselés vagy mellkasi sípoló légzés áll fenn, gyermekek esetében visszatérő zihálás (wheezing recurent), éjjeli köhögőrohamok. Ezek leggyakrabban kivizsgálatlan és kezeletlen allergiás állapotot takarnak.
Mivel az allergiás szénanátha az asztma kialakulásának rizikófaktora, minden szénanáthában szenvedő páciensnek tudatában kellene lennie, hogy betegsége bármikor átalakulhat asztmává, időről időre orvosi ellenőrzésen kellene részt vennie. Megfelelő kezeléssel az asztma tünetmentessé válhat, és az azt kiváltó szénanátha-allergén specifikus immunoterápia segítségével teljesen gyógyítható. Sajnos magától nem múlik el a betegség, a tudomány mai állása szerint a gyermek nem tudja kinőni az allergiát, viszont hozzáértő szakember által remekül kezelhető, sok esetben teljesen meggyógyítható.
Ha az alábbi jeleket észleli önmagán vagy gyermekén, ajánlatos asztma- és allergiaszűrést végeztetnie: rendszeres száraz köhögés, gyors fáradás, légszomj, „gombóc érzése” a torokban fizikai terhelés (futás, mozgás, sportolás) során, éjszakai felébredés légszomjra, sípoló légzés, állatok közelében vagy hideg, köd hatására fellépő nehézlégzés, köhögés, szénanáthás tünetekkel társuló légzési nehézségek.
Soha ne fogadjanak el olyan asztmadiagnózist, melynek felallításához nem végeztek légzésfunkciós, spirometriás vizsgálatot!
Allergia kimutatása a tüneteket kiváltó ok azonosítására. Ez történhet bőrteszteléssel (Prick-teszt), ami gyors és fájdalommentes, feltétele, hogy a beteg pár nappal előtte ne kapjon allergia elleni kezelést. Amennyiben a bőrteszt nem végezhető el, vérből, allergiás ellentestek kimutatásával azonosítjuk az allergiás szénanátha vagy allergiás asztma kiváltó okát. Fontos, hogy ilyenkor ne a beteg kérje a laborban a panelt, hanem hagyja szakorvosra a kivizsgálást és az eredmény kiértékelését.
Légzőszervek vizsgálata – mivel az allergiás szénanátha az asztma kialakulásának rizikófaktora, és ez a nyálkahártyák allergiás gyulladásos megbetegedése, amennyiben légzőszervi panaszok állnak fenn, a pácienseket kivizsgáljuk ebben az irányban is.
Légutak gyulladási fokának vizsgálata – FeNO. A légutakból kilélegzett NO mérése – egyszerű, fájdalommentes és perceken belül eredményt ad. A kilélegzett NO emelkedett értéke légúti gyulladásra utal, indirekt markere a leggyakoribb krónikus légúti gyulladásnak, az asztmának.
A spirometriás, légzésfunkciós próba a légutak szűkületéről, illetve annak gyógyszeres kezeléséről ad információt.
A teljes kivizsgálás ajánlott, mert így tudunk érdemben foglalkozni az allergiás szénanáthával, a következményeivel, és a páciensnek a megfelelő kezelést kiválasztani.
Gyakran hallani páciensektől, hogy „feldagadt a csípés helye, allergiás vagyok!”
A méh és a darázs csípése kellemetlen következményekkel járhat, viszont sok ember bélyegzi meg magát helytelenül csípésallergiásnak. E két rovar csípése valóban kellemetlen, viszont az esetek nagy többségében csupán helyi tünetekről beszélünk. A kiterjedt helyi reakció nem jelent rovarcsípés-allergiát, és nem vetít elő súlyos következményeket egy következő csípés esetén. Egyetlen életveszélyes állapot ebben a kontextusban, ha a csípés a szájüregben vagy torokban történik, mert az bedagadhat. Valódi, súlyos allergiás reakciót gyaníthatunk, ha a csípést követően a következő tünetek bármelyike fennáll: nehézlégzés, mellkasi fájdalom, zihálás, légszomj, eszméletvesztés, vérnyomás hirtelen leesése, a csípés helyétől eltérő helyen jelentkező kiütés, bőrpír, dagadás, hányás, hasmenés.
Ilyen esetben értesíteni a mentőket, s kiérkezésükig a rendelkezésünkre álló gyógyszerekkel segíteni.
Gyanú esetén, indokolt esetben, ha egy korábbi csípésnél életet veszélyeztető reakció volt tapasztalható, allergológusi konzultációt követő vérvizsgálattal vagy helyben végezhető gyorsteszttel bizonyítható vagy kizárható az allergia. A pozitív eredmény és az előzmények együttesen szükségesek a diagnózishoz. El kell különíteni a darázs- és a méhcsípés-allergiát, együttes előfordulásuk is lehetséges.
Ha beigazolódik az allergia ténye, az allergológus szakorvos adrenalintartalmú, baj esetén gyorsan bevethető, önbelövő injekciót ír fel, és elmagyarázza a szakszerű használatát.
Bizonyítottan allergiás egyének esetében a csípést követően az adrenalin az első adandó szer, mely életet menthet (kalcium adása teljesen hatástalan). Ezt követi a gyors hatású antiallergiás szerek adása és kórházi felügyelet.
Bizonyított rovarméreg-allergia esetén a méregellenes injekciós immunterápia a hatásos kezelési módszer, 3–5 év alatt deszenzibilizáció érhető el. Külön hangsúlyozom a megelőzés fontosságát – elkerülni az esetleges újabb csípést, és mindig magunknál hordani az önbelövő injekciót.
Allergiás tünetek jelentkezhetnek a kezelt beteg esetében, viszont kellemetlen allergiás tüneteket mutathatnak olyan személyek is, akiknek máskor nincs ilyen problémájuk.
Gyakori gond gyermekek és felnőttek esetében egyaránt a nyaralás alatt fellépő csalánkiütéses tünetegyüttes, amely ritkán okoz komoly bajt, viszont nagy ijedtség övezi, kisgyerekes családok egyik rémálma. Tekintve, hogy ilyenkor a megszokott környezet és a táplálkozási szokások teljesen átalakulnak, rengeteg mindennel jön érintkezésbe a szervezetünk, ártalmatlan kiütések jelenhetnek meg, melyek okára utólag nehéz rávilágítani, amennyiben egyszeri epizódról van szó, és nem is feltétlenül szükséges. Sokszor okozhat bőrtünetet maga a napozás, a (hideg vagy meleg) tengervíz, a naptejünk vagy a megváltozott étkezés.
Javasolt a minimális gyógyszercsomag előkészítése, amely tartalmazzon antihisztaminikum tablettát vagy cseppet, mentolos rázókeveréket, ha ismert légzőszervi előzmények vannak (rekurrens wheezing, asztma), mindig legyen kéznél gyors hatású inhalatív pumpa, rovarcsípés-allergiásoknál allergológus orvos által felírt önbelövő adrenalininjekció, aminek a használatát az orvos elmagyarázta.
Hazánkban az egészségügy több sebből vérzik, ez mindennapi éle-tünk része, viszont kevesen tudják, hogy sok fejlettebb nyugati országot megelőzve Romániában létezik önálló allergológusi képzés (pl. Magyarországon vagy Dániában egy másik alapszakra építenek rá pár hónap továbbkézpést), a szakorvos ötéves célzott tréning után elláthat gyermek és felnőtt allergológiai eseteket. Nyilván nem hasonlítható össze egy, a témában több évig formálódó szakember felkészültsége egy pár hónapos kurzust elvégző, más szakorvosi ellátásban dolgozó orvoséval, aki allergológiával is foglalkozik. A jól működő országos allergológiai társaság (RSACI) és az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (EAACI) folyamatos továbbképzési lehetőséget nyújt a szakmában fejlődni kívánó allergológusoknak.
Erdély bizonyos területein ma is hiányzik az allergológus szakorvos, viszont érdemes utánanézni a kezelési lehetőségeknek, mert rengeteg új terápiás újdonság és remek eredmények vannak ezen a téren. Mindig tájékozódjunk az adott szakember kompetenciáiról, mert ahogy a mondás is tartja: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, az allergiás megbetegedésekhez mindenki ért egy kicsit, és szívesen hozzá is szól, de ez nem mindig vezet a legjobb eredményhez, és az idő múlása nem a beteg javára történik.
Dr. Albert Kinga allergológus szakorvos, Albert Optimun Medicals, Sepsiszentgyörgy