Szerényebb jubileum

Százharminc éves az Erdélyi Kárpát-Egyesület

A vírusjárvány miatt mind országos, mind helyi szinten a természetjáró egyesület tagjai szerényebben ünnepelték meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület fennállásának 130. évfordulóját. Az országos rendezvény az EKE várfalvi birtokán volt. A Marossszéki Egyesület tagjai szokásos csütörtöki találkozójuon emlékeztek az eseményre, amelynek kapcsán Kis Zoltán elnökkel beszélgettünk. 

A 120. évfordulóra kiadott vaskos jubileumi kötet szerint az EKE működését 1891. május 12-étől számítják, amikor a tagság által megerősített alapszabályok értelmében az EKE „fő céljául Erdély turistasági kiművelését állapították meg, kizárva abból a politikát”. A turistaegylet létesítésének gondolata már 1867-ben felmerült. A „turistaság” fellendítéséhez nagyban hozzájárult Orbán Balázs 1868 és 1873 között megjelent hatkötetes A Székelyföld leírása című műve. A Magas-Tátrát kutató Kárpát-Egyesület az 1870-es évek derekán Kolozsvárt és Nagyszebenben is tervezte osztályok felállítását. 1880-ban megalakult a szebeni Kárpát-Egyesület (Carpatverein), amelyet a szászok alakítottak meg. Végül 1891-ben sikerült szabályosan létrehozni az egyesületet, amelynek első elnöke báró Bethlen Bálint volt, alelnöke Feilitzsch Artúr és titkára Radnóti Dezső. Anélkül, hogy részletesen taglalnánk az EKE történetét, elmondjuk, hogy az első világháborúig lendületesen fejlődött az egyesület, több ma is álló menedékházat sikerült építeni és fenntartani, és talán a legnagyobb megvalósítása a Mátyás király kolozsvári szülőházában létrehozott EKE-múzeum. Az EKE a két világháború között az erdélyi magyarság egyik megtartó ereje volt. Az új hatóságok engedélyével működtek, bár némiképpen szűkült a tevékenységi terület. Az érvágást a második világháború utáni időszak jelentette. 1948 után államosították a vagyonukat, a múzeum anyagát széthordták, a természetjáró tevékenységet különböző gyárak, a szakszervezeti házak éltették tovább az 1989-es rendszerváltás utánig, amikor sikerült újjáalakítani az EKE-t. 1990-ben létrejött a Kárpát Turista Egyesület, majd 1991. február 6-án a KTE közgyűlésen elhatározták, hogy Erdélyi Kárpát-Egyesületként jegyzik be a szervezetet. Az 1991. május 10-12-i gyergyószárhegyi gyűlésen fogadták el a névváltoztatást – áll egyebek mellett a 120. évforduló alkalmára kiadott jubileumi kötetben. 

Kis Zoltán, az EKE Marosvásárhelyi osztályának elnöke elmondta, az 1991-ben újraalakult marosvásárhelyi osztály az országos szervezet hármas célkitűzését tartja szem előtt: a természetjárás és a honismeret népszerűsítését, a természetvédelmet. A természetjárást illetően magashegyi túrákat, expedíciókat, erdei túrákat, kerékpártúrákat, sízést, sítúrákat, sítáborokat, barlangászást, jelzésfestést, a turistautak karbantartását szervezik meg. Információs-eligazító táblákat készítenek és helyeznek ki, ugyanakkor táborokat szerveznek. A találkozókon – és nem csak – vetített előadásokat, élménybeszámolókat tartanak, és volt már fotókiállítás és túravezető-tanfolyam is. A honismereti túrákon, többnyire autóbusszal, de kerékpáros kirándulások során is néprajzi, történelmi, építészeti értékeket keresnek fel. Ezenkívül vállalták a Mária zarándokút Maros megyei szakaszainak jelzését és karbantartását. 2012–2017 között az Istenszéke természetvédelmi terület hivatalos védnöke volt a szervezet, és a környezetvédelmi nevelésből is kivette a részét. A megyeszékhely természetvédő szervezeteivel közösen részt vesznek takarítási akciókon is. A járvány előtt évente 70-80 kirándulást is szerveztek hétvégente. Olyan is volt, amikor egy időben négy különböző helyre kirándultak. A törvénykezés megváltozott, így 2017-ben le kellett mondani az Istenszéke hivatalos felügyeletéről, ami önkéntességi alapon folytatódik, ugyanis minden hétvégén a csúcson levő őrháznál a hegyimentőkkel közösen egy EKE-tag is szolgálatot teljesít a turistaidényben áprilistól októberig. Nemrég összeállítottak egy hivatalos beadványt, amelyet Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterhez szeretnének eljuttatni, amiben arra kérik, hogy újra tegye lehetővé a szaktárca az Istenszéke gondnokságát. Május 8-án 85 személy részvételével mintegy 35 hektár Marosvásárhely környéki erdőt takarítottak meg. A Somostető övezetéből 135 zsák szemetet szedtek össze az Orienter Tájfutó Klub, a hegyimentők, az Outward Bound Románia és a polgármesteri hivatal támogatásával. Ezt – a Maros-parti nagytakarításhoz hasonlóan – minden évben megismételnék. 

Folytatódik a hagyományőrző tevékenységük is. A honismereti túrák mellett az idén felújították a Mária út jelzéseit és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával háromnyelvű eligazító táblát helyeznek ki Nagysármáson, Mezőmadarason, Marosvásárhelyen, Baranyaszentgyörgyön, Jobbágyfalván. A tavaly és az idén is elmaradt a hagyományos, országos EKE-tábor, amelyet 2019-ben a marosszéki EKE Szovátán szervezett meg 1541 résztvevővel. Jövőre a csíkiak a szervezők, és valószínűleg a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum udvarán lesz a fő táborhely. 

Ami a marosvásárhelyi osztály hagyományos tevékenységeit illeti, az idén szeptember 26-án kisebb csapatokkal megtartják a Teleki Samu-emléktúrát. Az érdeklődők szeptember 26-án reggel 9-kor Görgényüvegcsűrről indulnak a 10, 20, 40 km-es gyalogos és egy kerékpáros szakaszon, a túrákra máris be lehet nevezni. Az idén lesz EKE-Art biennálé, ugyanis az Erdélyi Kárpát-Egyesület marosvásárhelyi szervezete kilencedjére szervezi meg az EKE-tagok számára kiírt fotópályázatot. A beérkezett alkotásokból november 19-én a Bernády Házban nyílik tárlat. Amint lehetőség nyílik, azt tervezik, hogy az EKE túravezetői általános és középiskolás diákoknak szerveznek gyalog- és honismereti túrákat, hogy ezáltal is a természetjárásra ösztönözzék őket. Az idősebbeknek pedig folytatják a város környéki erdőkben szervezett körtúrákat. 

Az érdeklődők a www. ekemvh.ro elérhetőségen, a Facebook-csoportban követhetik az egyesület heti ajánlatait. A túrákat csütörtökönként a Dózsa György utca 9. szám alatti székházban beszélik meg. Továbbra is várják azokat, akik csatlakoznának a 130 éves hagyománnyal rendelkező, a természetjárást, a honismeretet és a természetvédelmet népszerűsítő szervezethez.