Hasznos, régen várt törvénytervezet elfogadásáról tudósított október 17-én az Agerpres hírügynökség.
A képviselőház 175 képviselő szavazatával 18 ellenében és 82 tartózkodás mellett igent mondott arra a törvénytervezetre, amely lehetővé teszi, hogy a minimális létszámnál kevesebb tanulóval is lehessen kisebbségi tannyelvű osztályokat létrehozni olyan településeken, ahol igény van erre.
A tervezet azt követően született meg, hogy az államfő a tanügyi törvényt módosító egyik jogszabályból kiindulva az abban szereplő „nyelvi kisebbség” terminus jelentésének a pontos magyarázatát kérte. Ennek kapcsán fogalmazta meg az RMDSZ a régen hangoztatott igényt a létszám alatti osztályok működésének engedélyezésére. Ha a szenátusban is megszavaznák, a törvény egy régi igazságtalanságra tenne pontot. Köztudott, hogy az elmúlt években a többségében kisebbségek lakta vidékeken akár két-három gyermekkel is indulhatott román nyelvű óvodai csoport vagy osztály. Marosvásárhely környékén olyan óvoda is működött (működik?), ahol az óvónő saját gyermeke alkotta a román csoportot, ami feltehetően nem volt az egyetlen Erdélyben. Természetesen mindig akadt egy-két fiktív név, különösen a roma gyermekek köréből, akit beírtak a névsorba, de szüleivel külföldön tartózkodott, vagy lehetetlen volt valóságosan is beiskolázni. Ezzel szemben Nagysármáson például 11 gyermekkel nem hagytak jóvá magyar tannyelvű osztályt, annak ellenére, hogy az érvényben levő tanügyi törvényben is szerepel az előírás, miszerint olyan helységekben, amelyek 30 kilométeres környezetében nincsen olyan település, ahol adott nemzetiséghez tartozó lakosok élnek, és iskola van, létszám alatti önálló kisebbségi osztályok működhetnek. Hiába emlékeztettük évről évre a jogszabályi előírásra az illetékeseket, nem sikerült megtartani az önálló osztályokat. Olyan körülmények között sem, amikor nem tudtak az összevont osztályok számára olyan tantermeket biztosítani, hogy a diákok civilizált körülmények között tanulhassanak.
A tegnapi képviselőházi szavazáskor a liberális párt tartózkodott, véleményük szerint „nagy diszkriminációt” vezet be a törvény, a Románia megmentői szerepében ágáló szövetség úgyszintén. Természetesen a Népi Mozgalom Pártját képviselő „magyarbarát” Marius Paşcan volt a leghevesebb, aki a román diákok elleni diszkriminációt kiáltott.
A pontot a vitára a magyartól eltérő kisebbségeket képviselő Varujan Panbuccian képviselő tette fel, aki kijelentette, hogy ne változtassák „az RMDSZ-t szidalmazó fesztivállá egy olyan törvény vitáját, amely hasznos, hiszen minden kisebbségi helyzetben levő etnikai közösségre vonatkozik”.
Döntő fórumként a szenátus szavaz az ügyben, de ha el is fogadják a törvényt, marad a kérdés, hogy betartják-e. Eddigi tapasztalataink ugyanis az ellenkezőjét bizonyították.
