Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az iskolai év utolsó napjaiban változatos élményt nyújtottak szülőknek és érdeklődőknek a marosvásárhelyi művészeti középiskola diákjai. Azért nem szeretem az iskola hivatalos megnevezését, mert nem egyszerű szakképzésről van szó, hanem olyanról, aminek az alapja a tehetség, a hajlam kell legyen. Az évzáró szereplések sorát a dráma szakos diákok kezdték, s vizsgadarabjukkal bizonyították tehetségüket, felkészültségüket.
A képzőművész szakos V-VIII. osztályos diákok kiállításán fantáziadús, színes skálájú rajzokat, festészeti és szobrászati munkákat láthatott az érdeklődő közönség. A kiállítás az iskola sokszínűségét dicséri, hiszen a zene és dráma szak mellett a képzőművész szakos diákok is gyakran szerepelnek a különböző rendezvényeken. A nagyobbak munkájának a minőségét, a diákok tehetségét és a felkészítő tanárok lelkiismeretes irányítását az országos megmérettetéseken elért eredmények igazolják – hangsúlyozza dr. Ávéd Éva igazgatóhelyettes, akit arra kértünk, hogy számoljon be a június 12-i évzáró hangversenyről.
– A Kultúrpalota nagytermében fellépő 14 diák egy szép, minőségi műsorral örvendeztette meg a nagy számban jelen lévő hallgatókat. A diákokat az évi vizsgán választották ki. Négy zongorista, öt vonós, két fúvós, valamint három énekes fellépőt hallhattunk a IX-XI. osztályokból. A zongorista diákok, Macarie Daria, Jacob Karolina, Zaharia Stremţan Adelina és Cochisă Cezar ezúttal inkább a romantikus és modern zene felé irányultak, frappáns, mutatós műveket adtak elő. A hegedűsök műsora változatos volt Bachtól Sarasate-ig minden stílus és minden műfaj jelen volt. A négy hegedűs, Negrea Ana, Fejér Botond, Modiga David és Unger Lilla mellett fellépett Molnár Eszter, a hegedűsből lett nagybőgős leány is. A fúvóstanszéket ezúttal szaxofonnal és trombitával Bíró Boróka és Keszeg József képviselte. Két áriát hallhattunk Nemes Barbara és Trifan Teodora klasszikus ének szakos lányoktól. Az est meglepetése Bitai Attila volt, aki nagyon jó harsonás, de ezen az estén mint kontratenort hallhattuk egy Mozart-áriával, igazán meggyőző előadással. Mint a kulisszákban elárulta, az éneklés a hobbija, ebben Madaras Ildikó tanárnő segíti.
– Hadd tegyük hozzá az aligazgatónő szavaihoz, hogy a felkészítő tanárok mellett, akik kiváló munkát végeztek, a korrepetitorok (Szigeti Emanuela, Badi Andrada, Móriczi Miklós, Someşan Maria Antonia, Ávéd Éva) együtt izgultak a diákokkal, és játékukkal kiegészítették a fellépő zenészek teljesítményét. A másfél órás koncerten és a korábbi szerepléseken is a tanárok hozzáértése, a diákok tehetsége és szorgalma mellett elismeréssel vehettük számba azt is, hogy az iskola diákjai egész tanév során aktívan vettek részt a város művelődési életében.
Az első élményre visszatérve pedig ki kell emelnünk a Barabási Tivadar vezette dráma szakos diákok teljesítményét, hiszen a XI. osztályosok vizsgaelőadásán egy percig sem éreztük, hogy diákokról van szó. A négy lány, Jánosi Orsolya a Kövér, Székely Krisztina Gabriella a Kicsi, Man Wivien a Középső és Olasz Blanka a Postás/Lakáj szerepében elhitette velünk, hogy nem egy szűk osztályteremben szorongunk, hanem a háborgó, nyílt tengeren vagyunk, ahol három (négy) ember (?) között dúl a harc az életben maradásért. Mrožek, a híres lengyel drámaíró abszurd darabjának ma is aktuális mondanivalója szerint az éhezők küzdelme az életben maradásért felülírja az emberséget, az összefogást, megbuknak a demokratikus és diktatórikus frázisok. Az éhhalál határán nem a közös kiutat keresik egymással összefogva, hanem a leggyengébb felfalására keresnek és találnak álságos magyarázatot. A végkifejletbe belejátszik a darwini elmélet is, miszerint a természetes kiválasztódás során a leggyengébbnek pusztulnia kell, holott úgy forgatja a szót, hogy áldozata árán ő válik hőssé, és emberileg ő kerül ki győztesen ebből az alantas küzdelemből. De az élete árán. A diákok ráéreztek a darab mondanivalójára, ezért volt hiteles a játékuk, és csak gratulálni tudunk az élményért, amit nyújtottak.
A művészeti líceum diákjait nézve, hallgatva öröm látni, hogy mennyi tehetséges gyermek útját egyengetik, képességeiknek a kibontakozását segítik értő és érző módon az iskolában.
*
Mivel a magyar tannyelvű képzőművész szakos ötödik osztályba nem volt elég jelentkező, szeptember első napjaiban pótfelvételit tartanak az üresen maradt helyek betöltésére.