Színvonaltalan és kiábrándító a népszavazás
Színvonaltalan és kiábrándító a népszavazás kapcsán kialakult politikai vita amiatt, hogy a román pártok nem nőttek fel a feladathoz, ám ez nem jelenti azt, hogy az erdélyi magyar választóknak nem kellene részt venniük a szavazáson: az RMDSZ álláspontja szerint bele kell szólni az ország dolgaiba, azonban mindenkinek a saját lelkiismerete szerint kell szavaznia – jelentette ki Markó Béla szenátor.
Színvonaltalan és kiábrándító a népszavazás kapcsán kialakult politikai vita amiatt, hogy a román pártok nem nőttek fel a feladathoz, ám ez nem jelenti azt, hogy az erdélyi magyar választóknak nem kellene részt venniük a szavazáson: az RMDSZ álláspontja szerint bele kell szólni az ország dolgaiba, azonban mindenkinek a saját lelkiismerete szerint kell szavaznia – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
Az RMDSZ volt elnöke kifejtette: a szövetségben nincs bizonytalanság az elveket illetően, hiszen a szervezet a valós parlamenti demokrácia mellett teszi le a voksát, de amiatt, hogy most alapvetően személyekről szól ez a népszavazás, azt javasolják, hogy ki-ki a lelkiismerete alapján szavazzon majd július 29-én. Az azonban nem elfogadható álláspont, hogy nem kell részt venni, mert ez nem a magyarok ügye, hiszen ennek a népszavazásnak a következményei ránk is visszahatnak – hangsúlyozta. Markó Béla szerint amiről a közbeszéd szól, az valós probléma: az, hogy Romániában milyen irányt vesz a demokrácia, elnöki köztársaságra vagy pedig egy valós parlamenti köztársaságra van szükség. Ez nem mindegy, viszont nem így kell eldönteni: ezt nem személyektől függően kell tárgyalni, hanem meg kellene változtatni az alkotmányt, amelyet jelenleg mindenki a saját szája íze szerint értelmez. Ezért a következő időszakban egy nagyon radikális alkotmánymódosításra van szükség – szögezte le a politikus.
Markó Béla úgy értékelte, jogosak az Európai Unió egyes aggodalmai Romániával kapcsolatban, de az elmúlt időszakban elhangzott nyilatkozatok azt is mutatják, az uniós politikusok kevésbé ismerik a romániai helyzetet, mint tíz évvel ezelőtt, az ország csatlakozási folyamatának időszakában.
– Túl sok a sommás ítélet, de valóban joggal féltik a demokrácia értékeit, akár Magyarországról, akár Romániáról, akár más európai országokról van szó: mert zavar, értékválság van Európában, és ezek a 89-ben totalitárius rezsimekből kilépett országok mintha mostanra elfáradtak volna. A helyzet azonban bonyolultabb, mint ahogyan azt Brüsszelben látják – tette hozzá. – Hogy tudjam elfogadni, hogy független az az igazságszolgáltatás, amelyik három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli az államtitkárunkat a Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt? Ha mi több mint 20 éven át az egyházi javak restitúciójáért küzdöttünk, hogyan tudnánk elfogadni, hogy például Brüsszelből az egyik biztos azt üzeni, a politikusok ne mondjanak véleményt az igazságszolgáltatás döntéseiről. Hogyan kérhetik, hogy ne mondjunk véleményt, amikor ez egy veszélyes, precedens nélküli eset, hiszen ez a döntés arról is szól, hogy vissza kell adni az ingatlant az államnak, tehát ez egy visszaállamosítás. Itt optikai különbségek vannak közöttünk – mondta Markó Béla, aki azt is nehezményezte, hogy a brüsszeli politikai élet túlságosan is ideológiai alapon szerveződik, azaz az európai jobb-, illetve baloldali pártszövetségek és politikusok ideológiai hovatartozás alapján ítélik el vagy éppenséggel támogatják az országok kormányait, ami szintén nem jó dolog – mutatott rá Markó Béla az ETV-ben.
