SZNT-ülés Marosvásár-helyen

Pénteken délután a Kultúrpalota nagytermében ülésezett a Székely Nemzeti Tanács. A tanácskozás, amelyen 154 küldött vett részt, megemlékezéssel kezdődött a nemzeti összetartozás napjáról.

Pénteken délután a Kultúrpalota nagytermében ülésezett a Székely Nemzeti Tanács. A tanácskozás, amelyen 154 küldött vett részt, megemlékezéssel kezdődött a nemzeti összetartozás napjáról. Miután Bíró Zsolt Marosszék Tanácsa nevében megnyitotta a tanácskozást, Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke és Csegzi Sándor alpolgármester, illetve Potápi Árpád, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás-bizottságának elnöke üdvözölte a rendezvényt.

„Székelyföldet megilleti az autonómia”

Izsák Balázs, az SZNT elnöke a tavaly őszi budapesti tanácskozás óta eltelt idő alatt történtekről számolt be. Egyebek között kijelentette: a Kárpát-medencei magyarság megmaradásának egyetlen záloga az autonómia, majd Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét idézte, aki szerint azért támogatja a magyar állam a Székelyföld autonómiatörekvését, mert az jogszerű, korszerű, célszerű. Székelyföldet megilleti az autonómia, jelentette ki, majd utalt a brüsszeli székely képviselet körüli „műbotrányra”, holott, mint mondta, hasznos, fontos és jogszerű, amely nem csupán a Székelyföld, de egész Románia érdeke, és a demokrácia kiszélesítését jelenti. Kijelentette: „Re-mélem, hogy ez az iroda meg fogja jeleníteni Székelyföld népének népszavazással is kinyilvánított akaratát, Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását.”

„Az SZNT-ben Cotroceni szelleme kísért”

A vita során Borsos Géza kemény bírálatokat fogalmazott meg. Véleménye szerint az elnök nem tartotta be a 2009. decemberi gyűlés határozatait, amely szerint a következő tanácskozást 2010 márciusában hívják össze Csíksomlyón, s ezzel „súlyos erkölcsi válságba sodorta az SZNT-t”. Kijelentette: „Egy szűk politikai csoport kezében van a hatalom, az SZNT-ben Cotroceni szelleme kísért, megszűnik a közképviseleti jellege, s elveszítheti kapcsolatát a székely néppel”. Bakk László etikai bizottság létrehozását javasolta.

A testület elvi nyilatkozatot fogadott el a nemzeti régiók együttműködésére vonatkozóan, amelyben egyebek között kinyilvánítja: Az EU alapértékeit tiszteletben tartani, kulturális sokszínűségét megvédeni és hosszú távon fenntartani csak úgy lehet, ha egyetemes elismerést nyer Európa népeinek egyenjogúsága, függetlenül attól, hogy az önmagát népként, nemzetként meghatározó közösség megalkotta-e saját államát vagy egy más ország területén él őshonos közösségként. Európa nemzeti sajátosságokat, sajátos regionális illetve nemzeti identitást őrző régióinak össze kell fogniuk, Skóciának, Walesnek, Észak-Írországnak, Katalóniának, Baszkföldnek, Galíciának, Székelyföldnek, Dél-Tirolnak, Korzikának, Bretagne-nak, Frízföldnek (…) és az EU más, hasonló régióinak fel kell ismerniük ezeket a közös érdekeket és fel kell építeniük a közös érdekérvényesítés országhatárokon átnyúló intézményeit.

Ezenkívül határozatot fogadtak el az uniós szintű polgári kezdeményezésre vonatkozóan, amelynek értelmében az SZNT élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy „az unió nemzeti sajátosságokat és hagyományokat őrző és sajátos regionális vagy nemzeti identitású közösségei önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus elismerje, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak”. Egy másik határozat kimondja: a székely népnek joga van az önrendelkezéshez, így „mint Székelyföld őshonos, területi, történelmi, kulturális közössége, egyformán őrizve magyar nemzeti és sajátos regionális önazonosságát, a környező régiók lakóitól megkülönböztető jegyeit, élni kíván az ENSZ által is elismert, népeket megillető egyetemes szabadságjoggal, a népek önrendelkezési jogával”.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó határozat, amely szerint nem lehet az ÁB tagja, aki együttműködött a román titkosszolgálattal, késélre menő vitát váltott ki, végül csak a preambulumról és az 1. pontjáról szavaztak, a többit visszautalták az állandó bizottságnak és a széki székeknek. Határozatot fogadtak el a Magyar Koalíció Pártjának a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsba való felvételéről, majd Izsák Balázs és Csibi Krisztina együttműködési megállapodást írt alá a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségével. A tanácskozás himnusszal zárult.