A szociális jóvátétel őszire marad

Pénteken két törvénymódosítási javaslatának szociális fontosságáról tartott sajtótájékoztatót Kerekes Károly parlamenti képviselő. Mindkét módosítás kedvező lenne az érintett társadalmi kategóriáknak, nevezetesen az I. munkacsoportban dolgozó, nyugdíjazás előtt álló személyeknek, illetve a kisgyerekeket nevelő édesanyáknak.

Fotó: archív

Pénteken két törvénymódosítási javaslatának szociális fontosságáról tartott sajtótájékoztatót Kerekes Károly parlamenti képviselő. Mindkét módosítás kedvező lenne az érintett társadalmi kategóriáknak, nevezetesen az I. munkacsoportban dolgozó, nyugdíjazás előtt álló személyeknek, illetve a kisgyerekeket nevelő édesanyáknak. A parlamenti szünet miatt azonban mindkét módosítás őszire maradt.

Igazságtalanságot kell kiküszöbölni

A parlamenti képviselő elsősorban azt emelte ki, hogy a hatályos nyugdíjtörvény idén január elsejétől jogfosztó azon személyek számára, akik 2001. április elseje előtt I. munkacsoportban dolgoztak. A régi szabályozás szerint az I. munkacsoportban dolgozók nyugdíjazáskor nagyobb korkedvezményben részesültek, most ugyanolyan „elbánásban” van részük, mint akik II. munkacsoportban dolgoztak, megszűnt a korkedvezményük.

– A törvénymódosításommal ezt a hátrányos megkülönböztetést próbálom kiküszöbölni, amit három éve halasztanak. A szenátus elfogadta a törvénymódosítási javaslatot, de a képviselőházban – bár napirendre tűzték – erre nem kerülhetett sor, mivel az ellenzék a kormányváltásig nem vett részt a parlamenti munkában. Mariana Câmpeanu, az új munka- és családügyi miniszter arra kért, hogy vonjam vissza a kezdeményezésem, mert a kormány a nyár folyamán a nyugdíjtörvény módosítását tervezi, s ennek során a kezdeményezésemet is figyelembe veszik. Így a törvénymódosítás elhalasztódott. A rendkívül nehéz és speciális körülmények között dolgozók tehát továbbra is kedvezőtlen bánásmódban részesülnek, ami több ezer embert érint. Tőlük folyamatosan kapjuk a jelzést, hogy igazságtalanságnak tartják a II. munkacsoportban dolgozókkal történő besorolást – mondta Kerekes Károly, aki hozzátette, hogy az új miniszter ellenzékben a nyugdíjpont értékének az átlagbér 45 százalékára való emelését kérte, s remélhetően ezt az emelést miniszterként végre is hajtják, s nem teszik függővé a nemzetközi pénzintézmények feltételeitől.

A negyedik gyerek születésekor is járjon gyereknevelési pótlék!

Mint ismeretes, a szociális ellátásra vonatkozó 124/2011-es sürgősségi kormányrendelet sok módosítást vezetett be, megszigorították a segélyek folyósítását. – Ugyanazt kértük, amit a jelenlegi miniszter ellenzékben folyamatosan szóvá tett, éspedig, hogy a gyereknevelési támogatást az édesanya bérének 85 százalékára emeljék. Személyesen ragaszkodtam ahhoz az elvhez és módosításhoz, hogy az édesanyák ne csak három, hanem több szülés esetén is részesüljenek a gyereknevelési pótlékban. A három gyerekre való korlátozás diszkriminatív, amit helytelennek tartok. A demográfiai mutatók drámai csökkenése alátámasztja, igenis, támogatni kell a gyerekeket vállaló szülőket, és nem juttatásokat megvonni tőlük. Egyesek azzal érvelnek, hogy sokan kihasználják az állami támogatást, és felelőtlenül szülnek gyerekeket. Itt nem arról a kategóriáról beszélünk, hanem azokról, akik tisztességesen dolgoznak és befizetik a jövedelemadójukat – nyilatkozta a képviselő, aki hozzátette, hogy a gyereknevelési pótlék megvonása a negyedik gyerek esetében tulajdonképpen a születés korlátozásának fogalmát meríti ki, amit csak Kínában alkalmaznak, ahol egy családban csak egy gyerek születhet, vagy kettő, ha egyik szülő egyke volt, ami ritkaság Kínában.