2024. november 26., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Először van Marosvásárhelyen a Bukaresti Operettszínház országos turnéja során. Milyen darabokban szerepel és mi újat nyújtanak ezek a közönségnek?


 – Először van Marosvásárhelyen a Bukaresti Operettszínház országos turnéja során. Milyen darabokban szerepel és mi újat nyújtanak ezek a közönségnek?

– Először lépek színpadra Marosvásárhelyen, a bukaresti Operettszínház „színeiben”. A Csárdáskirálynőben, a Rómeó és Júlia musicalben és a Paris, mon amour sanzon-összeállításban mutatom meg magam. Vegyük sorra: a Csárdáskirálynő  hagyományos, minőségi előadás,  eredeti operett-est, a budapesti Csárdáskirálynő román változata. Olyan slágerek, mint a Hajmási Péter, vagy a Túl az Óperencián, Álom álom, A lányok stb. románul fognak elhangzani, ami  pluszkülönlegességet hoz majd az eseménynek. A Rómeó és Júlia szintén a budapesti sikerelőadás román változata, ugyanaz a rendező, Kero, Bukarestbe is elhozta az igazi modern musical-előadást. Nem Shakespeare-t kell keresni benne, hanem az igazi korszerű musical-előadást, amit már közel 10 éve játsszák Pesten, nem kis sikerrel. A Paris, mon amour, szintén egy nagyon érdekes előadásunk, amelyben a francia sanzonokra emlékezünk. Ez nem csupán  „gálaest”, van ott egy történet, egy világ, ami a nézők elé tárul.

– Az Operettszínházban fellép mind az intézmény legrangosabb operettelőadá-saiban, mind pedig a musicalekben. Milyen különbség van a két műfaj között, amit az előadónak szem előtt kell tartania?

– Prózai színészként kezdtem a Víg özvegyben, majd lassan-lassan rám osztottak könnyebb operett-énekes szerepeket, később jöttek a musicalek. A két stílus persze más. A musicalt rockosabban, szabadabban lehet énekelni, az operettet szépen, helye-
sen, hangilag
„megtámasztva”. A lényeg, hogy a két stílus jól legyen meghatárolva, másképp hamis. A Bőregérben például Orlofsky herceget játszom, aki mindvégig falzettóban, fejhangon énekel. Ez is más, nem keveset keresgéltem, és úgy érzem, nem hiába. Remek érzés újabb és újabb dolgokat kipróbálni, mind énekben, mind játékstílusban, és erre a zenés színház egy remek hely.

– Létezik-e az ön karrierjében egy fordulatot jelentő szerep? 

– Igen. Érdekes módon ez egy el nem játszott szerep. A Rebecca c. musical főszerepére készültem, ami aztán valamiért nem jött össze. Szomorúságomban írtam egy saját musicalt, ami „Apocalipsa iubirii” néven fog futni, remélhetőleg a következő évadban. Nemrég befejeztem egy újabb stúdiómusicalt is. Nagyon örvendek ennek, és nagyon hálás vagyok annak az össze nem jött szerepnek. Kellett egy indíték ahhoz, hogy kipróbáljak egy új kifejezési módszert.

– A Marosvásárhelyen május 10–16. között színre kerülő darabok közül  kettőnek – Rómeó és Júlia, valamint a Csárdáskirálynő – a szövegkönyvét ön fordította magyar nyelvről. Milyen kihívást feltételez egy zenés előadás szövegének a fordítása? 

– Ez is kihívás volt. A Rómeó és Júlia volt az első. Nehezen vállaltam el, hiszen a Lehetsz király slágert évekkel azelőtt fedeztem fel és dúdolgattam. Kero viszont egy
„szűz” fordítót keresett. Megpróbáltam. A közönség visszajelzése kétféle volt. Volt, aki megértette, hogy ez egy stílus, könnyed, fiatalos, mai nyelvezet, volt, aki Shakespeare-t kereste a musicalben, erre kapott a pop-rock mellé egy túlzottan modern szöveget is. Fellélegeztem, mikor felkértek a Csárdáskirálynő szövegadaptációjára. Tudtam, hogy ott az esélyem bebizonyítani, hogy a zenei szöveg fordítása nem csak fordítás, hanem egyfajta átdolgozás, vigyázva mindig, hogy stílusban maradjak. Sikerült. Következett a Rebecca, egy komoly hangvételű musical, jön nemsokára a Nyomorultak adaptációja, immár angolból, arról nem beszélve, hogy ez a gyakorlat sokat segített a saját musicaljeim szövegeinek írásában.

– Mit üzen a marosvásárhelyi közönségnek ezen az első találkozón, amelyre az Operettszínház körútján kerül sor?

– Szórakoztatni jövünk. Ha ezenkívül mást is elérünk, akkor mindenki elégedett lesz. Remélem, a román és magyar közönség együtt fog majd ritmusra tapsolni a „Piparcă Petre, Piparcă Ioan”, „Regi Împăraţi” vagy „Salut, c'est encore moi” dalokra.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató