Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-03-04 17:09:33
Hatvan évvel ezelőtt, 1953. március 5-én halt meg Joszif Sztálin szovjet diktátor, akinek személyét – egy friss fölmérés tanúsága szerint – ma is széles körű csodálat övezi Oroszországban és több szovjet utódállamban.
A Carnegie Endowment által készített közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy Sztálin támogatottsága az oroszok körében ma nagyobb, mint a Szovjetunió felbomlása (1991) idején volt.
A felmérés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy Vlagyimir Putyin 13 éves kormányzása alatt javult az orosz népesség viszonyulása Sztálinhoz. A fenti időszakban a Kreml arra használta fel a Sztálinról kialakult képet, hogy szorosabbra vonja az ellenőrzést az ország fölött.
A néhai zsarnok 1924-től 1953-ig irányította a Szovjetuniót. A kommunisták és más radikális nézetek hívei a javára írják, hogy a II. világháborúban győzelemre vezette a Szovjetuniót, majd nukleáris szuperhatalommá tette az országot. Bírálói viszont azt vetik a szemére, hogy a brutális tisztogatások során emberek millióit ölette meg.
A felmérést készítő szakemberek egyike, Lev Gudkov orosz szociológus rámutatott: 1989-ben, amikor Mihail Gorbacsov szovjet elnök a legnagyobb erőfeszítéseket tette az ország liberalizálása és a sztálini bűntettek leleplezése érdekében, a megkérdezett oroszoknak mindössze 12 százaléka sorolta Sztálint a legjelentősebb történelmi személyiségek közé. A tavaly végzett Carnegie-felmérés során viszont a választ adó oroszok 42 százaléka a legbefolyásosabb történelmi alaknak nevezte Sztálint.
„Az új, tekintélyelvű politikai rend elfogadtatása érdekében Putyin 2012. évi Oroszországának tekintélyt és nemzeti erőt sugárzó jelképekre van szüksége, bármilyen ellentmondásosak is az illető személyek – írta Gudkov a Carnegie-jelentésben. – A despota Sztálin, aki tömeges vérengzésekért felelős, ám akit ma is a világháborús győzelemmel és a nemzeti egységgel azonosítanak, kielégíti a jelképek iránti szükségletet, s ezzel erősíti az aktuális politikai ideológiát.”
Oroszországban sokakat felháborítottak azok a – kormányzati jóváhagyással kiadott – iskolai tankönyvek, amelyek túlnyomórészt pozitív fényben tüntetik fel Sztálint. Megütközést keltett az is, hogy egy moszkvai metróállomás felújítása során a falra újból rákerült a régi szovjet himnusznak a néhai generalisszimuszt dicsőítő szövege.
A diktátor iránti tisztelet legújabb jeleként február elején a volgográdi képviselőtestület határozatot hozott arról, hogy az egykori Sztálingrád néven ismert város (1961 óta Volgográd) a II. világháború nevezetes csatáinak évfordulóján ismét Sztálin nevét viselheti.