A szülők nem bíznak a rendszerben

Az elmúlt időszakban több mint tízezer megbetegedést okozott és 36 halálos áldozatot követelt az országban tomboló kanyarójárvány. Miközben az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a 95 százalékos átoltottsági arány nyújt a járványtól védettséget, Romániában vannak megyék, ahol ez az arány csupán 3 százalék. A szülők egy része a rendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt, az esetleges nem kívánt mellékhatásoktól tartva, mások pedig egyszerűen hanyagságból mulasztják el beoltatni gyerekeiket. Emiatt az Egészségügyi Minisztérium törvénymódosítást kezdeményezett, ami bizonyos szigorításokat helyezett kilátásba. 

Az új oltási törvény részleteiről, szükségességéről dr. Vass Levente parlamenti képviselőt, az egészségügyi szakbizottság titkárát kérdeztük.

– Miért van szükség az oltási törvény módosítására?

– Az alapprobléma az, hogy Romániában 36 halálos áldozata van a kanyarójárványnak, és számtalan súlyos komplikáció miatt sokan kerültek kórházba az elmúlt egy év során. Sajnos ezt a szakemberek előre jelezték, hiszen a 2015, 2016-os években csökkent a beoltott gyerekek száma. Érdekes, hogy a közel tízezer kanyarós beteg 95 százaléka nem volt beoltva. Mindez egyértelműen arra utal, hogy szükség van az oltási törvény szigorítására, éppen azért, hogy a kanyaró és a hozzá hasonló, megelőzhető betegségek, illetve az ezekkel járó szövődmények előfordulási arányát lecsökkentsük. 

– A kanyarójárvány kapcsán igen aggasztó statisztikák láttak napvilágot, az utóbbi években egyre több szülő utasít vissza bizonyos védőoltásokat...

– Vannak, akik valamilyen oknál fogva ellenzik az oltásokat, egyrészt amiatt, hogy különböző félrevezető kampányok láttak napvilágot – amelyeknek nem keresem az okát, szándékát, mert nem az én tisztem megtenni ezt –, és hamis információkat közölnek a téma kapcsán. A másik ok, hogy a szülők bizalmatlanok összességében az egészségügyi rendszerrel szemben, kételkednek, hogy megfelelő módon jelentik vagy kezelik-e az esetleges komplikációkat. A harmadik tényező pedig, hogy különböző jogi, emberjogi kérdések is felmerülnek az oltások kapcsán. Mindhárom kérdéskört érdemben kell kezelni, mindhárom kapcsán különböző fórumokon vettem részt a parlamentben, a különböző bizottságokban megvitattuk ezeket a dolgokat. Fontos tudni, hogy a komplikáció, ami oltáskor megjelenhet, bizonyítottan sokkal kisebb százalékban fordul elő, mint a beoltatlanoknál a betegség, illetve az ebből adódó szövődmények. Németországban, bár nincsen kondicionálva, a beoltottsági arány eléri a 95 százalékot, hiszen ott egy olyan bizalmi struktúra alakult ki az egyén és az orvosi társadalom között, hogy az egyén álláspontja az, hogy a rendszer jobban tudja, számomra mi a jobb. 

– Milyen fázisban van jelenleg a törvénymódosító kezdeményezés? 

– Ez az egészségügyi minisztérium kezdeményezése, hiszen az Egészségügyi Világszervezet 95 százalékos átoltottságot javasol annak érdekében, hogy egy-egy betegség ne üsse fel a fejét járványszerűen. Például ha a gyermekbénulásra gondolunk, 2017-ben nem volt gyermekbénulás Romániában, de ha egy idős asszisztensnőt megkérdezünk, akkor tud mesélni ilyen esetekről, amelyek néhány tíz évvel ezelőtt történtek. A minisztérium azért indította ezt a kezdeményezést, mert van olyan megye Romániában, ahol 3 százalék az átoltottsági arány, és világosan le szerette volna szögezni, ki miért felel ezen a téren. A szenátus egészségügyi bizottságán és a plénumán átment ez a törvénytervezet, és most a képviselőházban van, az egészségügyi szakbizottságban, várhatóan rövidesen a képviselőház plénuma elé kerül. Előreláthatólag február végére várható a törvény megjelenése. 

– Konkrétan milyen szigorításokat tartalmaz az új oltástörvény? 

– Eddig is kötelező volt az oltás, de a kötelezőséget eddig nem követte kondicionálás. A törvény nagy előnye, hogy azt mondja, minden olyan szülő, aki valamilyen okból kifolyólag nem tudja, nem akarja beadatni az oltást, köteles részt venni egy, a hatóságok, a megyei közegészségügyi igazgatóság és egy bizottság által megszervezett felkészítő tanfolyamon, ahol lehet tisztázni, mi az a nem valós információ, ami miatt a szülő esetleg fél az oltástól. Meg lehet beszélni egy tervet, hogy például az iskolába való beiratkozás pillanatától számított egy év alatt hogyan pótolják be az elmaradt oltásokat. Az új törvény világosan előírja, hogy muszáj egy éven belül bepótolni ezeket az oltásokat, és abban az esetben, ha a szülő a felkérések ellenére nem akar részt venni ezeken a találkozókon, és nem oltatja be a gyerekét, pénzbírsággal sújtható. Hogy ez méltányos-e vagy sem, vitatható, viszont ebben a kérdésben nem a pénzbírságon van a hangsúly, hanem az információ hiányán. Éppen ezért jó, hogy az új törvény rendelkezik arról, hogy a hatóságoknak kötelességük tájékoztatni az érintetteket, és érvekkel alátámasztani a közölt információkat. Parlamenti képviselőként és a vásárhelyi RMDSZ elnökeként is fontosnak tartom, hogy ezek a tájékoztatások majd magyar nyelven is elérhetőek legyenek. A szülőkkel való találkozásaim, kötetlen beszélgetéseim arra világítottak rá, hogy nagymértékű a rendszer iránti bizalmatlanságuk, félnek attól, hogy az orvosok nem jelentik a súlyosabb komplikációkat. Ezért javasoltuk a számonkérhetőség törvénybe való belefoglalását, azt, hogy amikor az orvosok látják, hogy egy súlyosabb, oltással kapcsolatos komplikációval állnak szemben, kötelező legyen jelenteni ezeket az eseteket, és legyen szankcionálhatók, ha ezt nem teszik meg. 

– Az új törvényben szerepel-e az, hogy az óvoda, iskola elutasíthatja a kiskorút, ha a szülő nem tudja bizonyítani, hogy be van oltva a gyereke?

– Romániában sok esetben az a gond a törvényekkel, hogy nincsenek hozzátársítva a megfelelő szankciók. Az óvoda nem teheti meg, hogy visszautasítja a be nem oltott gyereket, de ha a törvény érvénybe lép, kötelessége lesz erről értesíteni a hatóságokat, és felkérni a szülőket, hogy egy év alatt pótolják be az elmaradt oltásokat, ellenkező esetben az egy év lejártával pénzbírsággal lesz sújtható a szülő. 

– Mi történik akkor, ha a szaktárca hibájából nem lehet beoltani a gyerekeket? Idén a kanyarójárvány teljében hetekig hiányzott az oltóanyag, ami ez ellen védelmet nyújt. 

– Azért is jó ez a törvény, mert kötelezi az egészségügyi minisztériumot, illetve a közegészségügyi igazgatóságokat, hogy a szükséges oltóanyagkészletet biztosítsák, és ne forduljon elő, hogy az oltóanyag hiánya miatt marad el az oltás. Erre sajnos már volt példa. Éppen ezért már a szenátusi tárgyalásoknál belefoglaltuk, hogy a minisztérium, a miniszter személyesen is büntethető legyen abban az esetben, ha egy ilyen helyzet előáll. 

– A statisztikák szerint az oltottsági arányt illetően Románia hátul kullog az uniós országok között.

– Van megye, ahol 3 százalékos az átoltottsági arány, de olyan is, ahol 90 százalék. Vannak oltások, amit megkap csecsemőkorában a gyerek, de kell egy második adag is, és ezt már sokkal kisebb arányban kapják meg a gyerekek. Ez azt bizonyítja, hogy a rendszer is hibás az elmaradásokért, hiszen nem követi a gyereket. Ezért a törvény számonkérhetőséget kell hozzon, nem elsősorban a szülőkre, hanem a szaktárcára, illetve a hatóságokra nézve. Én azt gondolom, hogy nem kell félni az oltásoktól. Nem lehet teljesen kizárni a komplikációk megjelenését, de orvosként és szülőként is nyugodtabban alszom, hogy beadattam a gyerekeimnek az oltásokat. Orvosként láttam olyan komplikációkat, amelyek bizonyos, megelőzhető betegség miatt alakultak ki. Urológus szakorvosként tapasztaltam, hogy gyakran kerestek fel a rendelőmben fiatal párok, akik infertilitásra panaszkodtak, és döbbenten hívta fel a fiatalember az édesanyját, hogy megkérdezze, volt-e fültőmirigy-gyulladása, mert a doktor úr azt mondja, hogy a fültőmirigy-gyulladás és a here szövetének a gyulladása – ami sokszor észrevétlenül zajlik – miatt ma abban a helyzetben van, hogy nem lehet gyereke. Ez elkerülhető az oltás és az oltással járó esetleges kis százalékú kockázatnak a vállalásával.