Takaréklángra kerülhetnek az önkormányzatok

A kormány populista ígéretei és megalapozatlan, légből kapott pénzügyi intézkedései nemcsak hogy szinte semmit nem emeltek a lakosság életszínvonalán és az ország gazdaságán, de az önkormányzatokat is ellehetetlenítik. Egyesek megpróbálják túlélni, mások már a lakatot emlegetik.

Azok az önkormányzatok, amelyek fejlesztésekre, beruházások önrészére a tavaly bizonyos összegeket tartalékoltak, az idei év elején azzal szembesültek, hogy jóval kevesebb pénzt osztott le számukra az állam. Ez hatalmas érvágást jelent, és az idei tervek átütemezésére kényszerít mindenkit. Lassan közeledik a tavasz, el kellene kezdeni a beruházási munkálatokat, de számos helyen még nem tudják pontosan, mire jut pénz: a tervezett beruházásokat részesítik-e előnyben vagy inkább lehúzzák a „lángot”, és túlélésre rendezkednek be. Körképünkben erről faggattuk a vidéki polgármestereket.

Lehetetlen helyzet

Lukafalva (az „átkosban” kapott új keresztnevén Dózsa György) község idén 1,7 millió lejjel kevesebb pénzből gazdálkodhat, ami ellehetetleníti a létét. A jelenlegi helyzet szerint hét hónapra elegendő a működési költségekre szánt keret, s ha a földgáz, villanyáram, üzemanyag ára nem növekedik, talán kihúzhatják szeptemberig, de tovább nem – nyilatkozta kérdésünkre Iszlai Tibor polgármester. Hogy az ősztől mi lesz, nem tudni. Reménykednek a költségvetés-kiigazításban, hogy legalább a tavalyi szintjére emelhessék a bevételi oldalt. Ha ez nem történik meg, akár be is zárhatják az önkormányzati épületet. A megspórolt, félretett pénzükből, a tartalékalapból ugyan vehetnének kölcsön a működésre, de azt év végére oda vissza kell fordítani. Ha pedig nem ad újabb összegeket az állam, akkor miből? – tárja szét a kezét az elöljáró.

Ami az idei beruházásokat illeti, azokat mind betervezték a költségvetésbe, esetleg csak minimális csökkentéseket eszközölhetnek rajta. Szeretnék a lukafalvi általános iskolát egy tornateremmel és négy szaklaboratóriummal bővíteni, Lőrincfalván és Újfaluban óvodát kellene építeni, a nagyteremi kultúrotthont ki kellene javítani, a többit felszerelni bútorzattal, hang- és fénytechnikával, Dózsa Györgyön és Újfaluban pedig játszóteret építenének. Közben várják, hogy aláírhassák a támogatási szerződést a fejlesztési minisztériummal a csatornahálózat bővítésére, és a csatornázás után az utcákat korszerűsíteni kellene – sorolta a fontosabb munkálatokat a község vezetője.

Lemondanak a szórakozásról

Jedd önkormányzata 1,5 millió lejjel kevesebbet kapott a tavalyhoz viszonyítva, ezért lemondanak a falunapokról, testvértelepülési látogatásokról, és nem jut pénz az egyházak és a sport támogatására, a diákok szociális ösztöndíjára, iskolák, óvodák felszerelésére sem. Egyelőre, úgy tűnik, nem lesz pénz a kultúrotthonok felújításának önrészére és a jeddi focipálya öltözőinek felújítására sem, sőt az alkalmazottak fizetésére sem elég egész évre. Feleannyi pénz jut útjavításra és hóeltakarításra, és idén lemondanak a parképítésről is – derült ki Bányai István polgármester számvetéséből. „Hangsúlyozom, a felsorolt munkálatokról, eseményekről, projektekről nem mondunk le, a megnyirbált költségvetés miatt kénytelenek voltunk elhalasztani őket” – tette hozzá. Ha az elkövetkező két-három évben is megtizedelik a bü-dzsét, mintegy egymillió eurótól esik el a község, ebből az összegből viszont a víz- és csatornahálózat elkészülte után le lehetne aszfaltozni az utcákat. Bíznak abban, hogy idén lesz költségvetés-kiigazítás. 

Bányai István kiemelte, hogy a kisebb költségvetés ellenére is eredményesnek ígérkezik az idei év, ugyanis elkezdenék a csatornahálózat készítését, a vízhálózat bővítését, esély van a jeddi óvoda épületének befejezésére, felszerelésére és átadására, a közvilágítás felújítására. A buszmegállók kor- szerűsítése, járdaépítés is tervben van, bevezetnék a szelektív hulladékelszállítást, a társadalmi kirekesztettség és szegénység leküzdéséért indított terv keretében oktatási és továbbképzési programokat terveznek.

Ilyen még nem volt

Csíkfalva sem tudja idén tartani a tavalyi év befektetési ütemtervét és keretösszegét, illetve támogatni a sportot, kultúrát, oktatást, hiszen a tavalyi keretnek csupán a kétharmadát osztották le számukra az idénre. Balogh István polgármester bízik abban, hogy a kormány tartja magát az ígéretéhez, hogy év közben kiegészíti a költségvetést a tavalyi év szintjére. A községben jelen pillanatban csupán az első fél évre elegendőek a költségvetési tételek. „Ilyen még nem volt az elmúlt tizennyolc év alatt” – utalt a háta mögött levő időszakra a községgazda. Pedig itt is elkelne a pluszpénz, hiszen bankkölcsönhöz folyamodtak három kultúrotthon felújí- tásának finanszírozására, a csatornahálózatot is át kellene adni az idén, tanintézmények építése, korszerűsítése előtt állnak, tetemes önrész szükséges, míg Csíkfalván új művelődési házat kellene építeni.

Megadnák, ami jár

Gyulakutának nem volt nagy a tartalékalapja a tavalyi év végén, így az idénre előirányzott költségvetése is csupán öt százalékkal kevesebb. A mérleg bevételi oldalát az idén 4,7 millió lejre tervezték, abből a működési költségeket leszámítva 1,4 millió lej jut fejlesztésekre – ecsetelte Varga József polgármester. Első lépésben biztosították az alkalmazottak fizetését, a személyi gondozók juttatását, az anyagi költségeket, az őrség, katasztrófavédelem, közvilágítás terheit, és csak azután következtek a fejlesztések. Nem lesz leányálom ebből a költségvetésből dolgozni, de figyeltek a köztisztasághoz, oktatáshoz, kultú-rához, közbiztonsághoz szükséges összegek elkülönítésére, hiszen a község első embere szerint ez mindenkinek alanyi jogon kijár, szűkösebb körülmények között is. 

Hogy milyen beruházásokról, programokról mondana le a község ebben a helyzetben? Semmiről sem mondanak le, mert önhibájukon kívül következett be ez az állapot – válaszolt Varga. Az idén hat projektjük indulna el, alá vannak írva a támogatási szerződések a fejlesztési minisztériummal a kelementelki csatornázásra, a ravai tanintézet és a gyulakutai orvosi rendelő felújítására, teljesen felújítanák a gyulakutai óvoda és napközi, a 3-as számú iskola épületét, a havadtői óvodát is felújítanák és kibővítenék az elemi osztályoknak szükséges tantermekkel. Európai pénzek felhasználásával javítanák ki a gyulakutai és havadtői kultúrotthonokat, és aszfaltoznák a Ravába vezető községi utat, míg a LEADER program egy községgazdálkodási gépsor megvásárlását támogatja. Pályázatot nyújtottak be a bordosi kultúrotthon javítására, a kelementelki, valamint a gyulakutai 1. és 2. számú általános iskolák korszerűsítésére, és hamarosan hozzálátnak a kelementelki kultúrotthon építéséhez is. Mindez rengeteg önrészt igényel, ezek előteremtésén is dolgozniuk kell – vette számba kérdésünkre a teendők vég nélküli sorát a polgármester.