Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-11-05 17:28:08
A Kultúrpalota nagytermében tartotta hétfőn délután kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ Maros megyei szervezete. Műsorvezető Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója volt. Gy. Márton Pál Székely János Semmi – soha című versét szavalta, fellépett Szabó Előd, a Titán együttes szólistája, valamint a Cinige zenekar kíséretében a Napsugár táncegyüttes.
A rendezvényen bemutatkoztak a Maros megyei szenátor- és képviselőjelöltek.
Szenátorjelöltek: Frunda György, Markó Béla, Csép Andrea, Balogh József.
Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Lokodi Edit Emőke, Kelemen Atilla, Borbély László, Fodor József, Gogolák Csongor, Sallai Imre, Erős Csaba.
Kell egy csapat!
Dr. Kelemen Atilla megyei elnök ünnepi beszédében győztes csapatnak nevezte az RMDSZ csapatát, amely – összehasonlítva a nagy román pártok fesztivista kampányával – inkább komolyságra hangszerelt, mert nagyobb felelősség nyomja az RMDSZ vállát, több a veszítenivalója, bár sok mindent megszerzett a magyarságnak az elmúlt esztendőkben. Értő komolysággal, vidámra hangszerelt bemutatkozó kampánynyitónak nevezte a rendezvényt, egy régi magyar film címét idézve – Kell egy csapat! – hangsúlyozta: az erdélyi, a Maros megyei magyarságnak is kell egy csapat, amely az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok mellett harmadik láncszemként összeköti a helyi politikát az országossal.
Semmilyen pártot nem nyomaszt olyan felelősség, mint egy érdekképviseletet!
Markó Béla, miközben azon dilemmázott, hogy sok-e vagy kevés 22 év politizálás, arra hívta fel a figyelmet, hogy eltelt ugyan 22 év az első választások óta, sok minden változott azóta, de vannak olyan eszmék, elvek, kifejezések, fogalmak, amelyek változatlanok maradtak, és amelyek örök értékűek az erdélyi magyarság számára.
Az elmúlt 22 évről, az egység parancsáról, az összefogás, a szolidaritás fontosságáról szólva hangsúlyozta: ma is csak összefogással juthatunk eredményre! Jó, hogy vannak változatlan, maradandó elvek, célok, értékek, jelentette ki, aláhúzva, hogy semmilyen pártot nem nyomaszt olyan felelősség, mint egy érdekképviseleti szervezetet. Az úgynevezett versenypártokat „bontóbrigádoknak” nevezte, amelyek le akarják bontani az egységet.
Mi lett volna, ha…?
Borbély László, miután kérdések sorát tette fel, az eltelt több mint húsz év történéseivel kapcsolatosan, hogy „mi lett volna, ha”, arra biztatta a megjelenteket és az erdélyi magyarságot, bizonyítsák együtt be, hogy erősek, s ne hallgassanak azokra, akik a magyarság érdekei ellen dolgoznak, meg akarják bontani az egységet, akiknek mindegy, hogy egy vagy harminckét képviselője lesz-e a magyarságnak a parlamentben.
Frunda György szerint a politika olyan, mint a sport, és amíg eredményes valaki, addig ott van a helye. Mint mondta, tapasztalata, kiállása a magyar érdekekért, európai tapasztalata alapján „hatékonyan, okosan és jogosan” tudja képviselni a következő négy évben is az erdélyi magyarság érdekeit.
Kerekes Károly kijelentette, büszke arra, hogy annak a csapatnak a tagja, amelyet a romániai magyar képviselet elitcsapatának nevezett, és arra figyelmeztetett, hogy a december 9-i győzelem a megmaradást jelenti a romániai magyarság esetében.
Lokodi Edit Emőke hálás munkának nevezte azt a munkát, amelyet 22 éven át végzett, mert mindig érezte a magyar közösség támogatását. Arra figyelmeztetett, hogy ha ez a közösség elveszíti a parlamenti érdekképviseletet, nehéz idők várnak rá.
A jelöltek bemutatkozását követően hangzott el az RMDSZ kampányhimnusza.