Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A mai világban jóformán hozzá vagyunk kötve a telefonunkhoz, számos feladatot oldunk meg a zsebünkben lapuló okoseszköz segítségével. Lehet, sokan azt mondják, hogy nem váltak függővé, ezt nem is lehet vitatni, viszont a legtöbben elismerjük, hogy nehezen tudnánk boldogulni az okostelefonunk nélkül. Nem kell feltétlenül a közösségi médiára, elég csak a GPS-funkcióra, telefonálásra, üzenetküldésre vagy zenehallgatásra gondolni. Ezeket a feladatokat mind ellátja az okostelefon, és elég nagy gondban vagyunk, amikor nincs nálunk a készülék, vagy nem tudjuk használni, mert lemerült. A legtöbb felhasználó elkezdi nézegetni a konnektorokat, amikor a telefonja kiírja, hogy a töltöttségi szint 20% alá esett. Amikor pedig már egy számjegyű a szint, akkor sokan szinte ráugranak a legközelebbi töltési pontra.
Most viszont van egy jó hírünk azok számára, akik mindig gondban vannak a lemerülő telefon miatt. Ugyanis új akkumulátortechnológiát fejlesztettek ki a Huawei mérnökei, aminek a SuperEnergy Boosting – magyarul szuperenergia-növelés – nevet adták. Ez, a gyártó szerint, órákkal is képes megnyújtani az okostelefon készenléti idejét. A SuperEnergy Boosting funkció a vészhelyzeti módba állított okostelefonokon kapcsol be automatikusan, amikor az akkumulátorban már csak 1% a töltöttségi szint. A funkció intelligens módon használja fel a megmaradt kevéske energiát, ezzel pedig plusz üzemidőt biztosít a készüléknek. A gyártó közleményében azt írja, hogy energiaakkumuláló technológiát használ az új funkció, azaz egy nagyon vékony „szívószálon” keresztül erőteljesen újrapolimerizálja az akkumulátorban megmaradt ionokat, így a készülék még egy ideig használható marad.
Az új technológia a Huawei Mate 50 Próban debütált, és vészhelyzeti módban, amikor a telefon töltöttségi szintje elérte az 1%-ot, még képes volt 3 óra készenléti időt adni. Persze, ha közben használjuk is a készüléket, az idő drasztikusan csökken. Ezt a Huawei sem tagadja, be is vallja, hogy a Mate 50 Pro esetében ez az üzemmód egy 12 perces hívásidőt képes biztosítani. Azonban ez a 12 perc vagy a 3 órás üzemidő is nagy segítséget jelenthet, ha a felhasználó vészhelyzetben van. Az sem utolsó szempont, hogy a funkció akkor is használható, amikor éppen konnektorkeresésben vannak a felhasználók. Bár a SuperEnergy Boosting funkció nem teszi lehetővé a különböző tartalmak fogyasztását, segítséget nyújt abban, hogy tovább elérhetők maradjunk.
A kínai vállalat hozzátette, nem merülhetnek fel problémák, ha a felhasználók használják a funkciót, nem lesz utána robbanásveszélyes a telefon, a tápegység sem károsodik. Az már egy másik kérdés, hogy az akkumulátor élettartamát mennyivel csökkenti ez a funkció. Az már most kijelenthető, hogy az akkumulátornak nem tesz jót, ha az utolsó ionokat is kiszippantjuk belőle, így minden bizonnyal hamarabb bekövetkezik a degradáció, a kérdés az, hogy mennyivel. Ennek ellenére sokszor nagy segítséget jelenthet a Huawei új funkciója, az a kulcskérdés, hogy a többi gyártó mikor fog lépni ebbe az irányba? Reméljük, nem kell sokat várni rá.
Mindenki szereti biztonságban tudni a telefonját, illetve az eszközön őrzött adatokat. Nem túlzás azt állítani, hogy utóbbi kategória sokkal fontosabb a felhasználók számára, hiszen napjainkban amúgy is gyorsan cserélődnek az okostelefonok, és számos készülékhez olcsón hozzá lehet jutni, azonban az adatokat már sokkal nehezebb visszaszerezni. Elég csak a telefonszámokra gondolni. Az sem kellemes, amikor egy-egy vírus ellopja az adatainkat, amelyek aztán megjelennek a világhálón. A legtöbben nem tárolunk titkokat a telefonunk merevlemezén, ettől függetlenül nem szeretnénk, ha a fényképeink nyilvánosságra kerülnének. Nem tartozik az egész világra az, hogy például hol kirándultunk vagy milyen receptekről készítettünk képernyőmentést, esetleg milyen jelmezben farsangoltunk öt évvel ezelőtt. Számos felhasználó mindent megtesz, hogy megóvja az adatait. Különösen napjainkban, amikor nem telik el úgy hét, hogy ne hallanánk hackerekről vagy adatlopásról.
Járható útnak tűnik a vírusirtó alkalmazások használata, hiszen ezek képesek megvédeni a felhasználókat számos veszélyfaktortól. Viszont nyitott szemmel kell járni, mert ahogy a mondás is tartja: olcsó húsnak híg a leve, vagyis lehet, hogy az ingyenes vírusirtók több kárt tesznek, mint amennyi hasznot hoznak. Ez érvényes mind a számítógépekre, mind az okostelefonokra. Windows operációs rendszert futtató számítógépekre és androidos okostelefonokra számos vírusvédelem létezik. Azonban az Apple eszközeivel kapcsolatban ez az állítás már nem jelenthető ki. Az almás eszközök mindig híresek voltak a biztonságukról, és nem is alaptalanul. A zárt rendszer egyik tagadhatatlan előnye, hogy sokkal nehezebb „megfertőzni”. Sokáig igaz is volt az a mondás, hogy az Apple eszközökre nem létezik vírus, viszont az évek során a hackerek és az adatlopással foglalkozók sem tétlenkedtek, és megtalálták a megoldást. Tény, hogy még mindig jóval kevesebb vírus van ezekre az eszközökre, mint a Windows vagy Android operációs rendszereket használókra, de tény, hogy létezik.
Ezzel együtt az IOS és iPadOS rendszerekre nincs vírusvédelem, legalábbis hét éve. 2015-ben az Apple ugyanis eltávolította az összes olyan alkalmazását, amelyek nevében szerepelt a „vírusirtó” vagy a „vírusvédelem”. Az igazi meglepetés az, hogy erre az Apple-nek jó oka volt, a SlashGear vírusokkal foglalkozó vállalat elmondása szerint a víruskereső alkalmazások valójában nem képesek arra, hogy átvizsgálják az iPhone-okat és iPadeket, a nevük is félrevezető, mert bár kínálnak biztonsági funkciókat, a vírusok ellen nem védenek. A modern iPhone-ok (és iPadek) beépített biztonsági réteggel rendelkeznek, amely megvédi a készülékeket nemcsak a vírusokól, hanem más típusú, rosszindulatú támadásoktól is. Az első és egyben legfontosabb védelmi vonalnak az számít, hogy nem lehet csak úgy összevissza alkalmazásokat letölteni, csak a gyári áruházból, azaz az App Store-ból tudunk alkalmazásokat telepíteni. Az androidos készülékek lehetővé teszik harmadik féltől származó alkalmazás használatát is. Hozzá kell tenni, hogy az App Store kínálatában is megjelennek olyan programok, amelyek kártékonyak, mégis átmennek a rostán. Azonban már az is sokat számít, ha valamilyen szinten átnézik a programokat, mert így jóval kisebb lesz a fertőzés kockázata.
Az Apple készülékeknél a következő védelmi vonalat a sandbox, azaz a homokozó jelenti. Az összes IOS (és iPadOS) alkalmazás ebbe a virtuálisan elkülönített részbe kerül, és nem tudnak kapcsolatba lépni más alkalmazásokkal, legalábbis addig, ameddig nem kapnak erre engedélyt. Amikor egy alkalmazás egy előugró ablakkal kér engedélyt, annak a sandbox az oka. Tehát, ha egy rosszindulatú alkalmazás fel is kerül az iPhone-ra, nem tud kárt tenni vagy adatot gyűjteni, és nem tudja sokszorosítani önmagát, ha mi, felhasználók valamilyen okból nem törjük fel a telefonunk szoftverét – például azért, hogy ingyenesen férjünk hozzá alkalmazásokhoz. Amennyiben megtettük, magunkra vessünk. Továbbá éppen a sandbox az oka, hogy nem működnek a víruskereső alkalmazások az Apple eszközein, hiszen a fentiek értelmében nem tudnak hozzáférni a többi alkalmazáshoz. Ehhez magasabb szintű, adminisztrátori jogosultságra van szükségük, ami egy PC-n megoldható, viszont egy iPhone-on nem.
A SlashGear arra is felhívja a figyelmet, hogy léteznek olyan népszerű víruskereső megoldások, mint a Kaspersky, az AG, az Avast vagy a McAffe. Ezen megtalálhatók az App Store-ban is, de leírásukban nem a vírusvédelem, hanem a biztonsági alkalmazás hívószó jelenik meg. Viszont semmivel nem tudnak többet, mint az Apple beépített védelme, tehát gyakorlatilag értelmetlen a használatuk.