Megbukott az Apple autója
A Xiaomi nem is olyan régen bemutatta első autókoncepcióját, illetve már egy ideje lehet tudni, hogy a Sony a Hondával közösen fejleszt autót. Vagyis a nagy techgyártók szép lassan áttérnek az autóiparba. Bár ez elsőre meglepően hangzik, ha jobban megfigyeljük a gazdasági ágazat alakulását, akkor semmi furcsaság nincs benne. Hiszen a gépjárművekben is egyre nagyobb szerep jut a különféle szoftveres megoldásoknak, illetve az infotainment rendszernek. Napjainkban számos vásárló már úgy választja ki a számára megfelelő autót, hogy megnézi, hogy az rendelkezik-e azokkal a megoldásokkal, amelyek számára hasznosak vagy egyenesen elégedhetetlenek. Elég csak az elektromos autókra gondolni, ezek közül nem egy kínál arra lehetőséget, hogy a töltés közben filmeket nézzen a sofőr a középső kijelzőn, sőt már jó ideje különféle játékok is elérhetők. Tehát mostanra a digitalizáció nagyon fontos szereplője lett az autóiparnak is, ezért is kacsingat egyre több techgyártó ebbe az irányba.
Az egyik első márka, amely bejelentette, hogy fejlesztés alatt áll a saját autója, az Apple volt, közel egy évtizeddel ezelőtt. Azóta folyamatosan lehetett hallani híreket arról, hogy milyen stádiumban is van a techóriás saját autója, de még egy koncepciómodellt sem látott senki. És nagyon úgy fest, hogy már nem is fog. Az első tervek szerint 2024-ben, vagyis idén kellett volna bemutatkozzon a gyártásérett típus, de eltolták a bemutatót, először 2026-ra, majd 2028-ra. És nemcsak a dátumot tolták, hanem időről időre egyre lejjebb adtak a technológiai célkitűzésekből is.
Míg az elején úgy festett, hogy ötös szintű önvezetést fog tudni az autó, vagyis minden helyzetben teljesen emberi beavatkozás nélküli lesz képes közlekedni, addig a legutóbbi hírek már arról szóltak, hogy csak kettes szintű önvezetést fog támogatni, azt a technológiát, amely jelenleg széles körben elérhető. Sőt, egyes gyártók már közel készen vannak a hármas szintű önvezetéssel is. Röviden: az Apple lemaradása hatalmas lett volna az autóiparban. Talán ezért látták be a cégnél, hogy ennek így semmi értelme, és végül a kukába került a Project Titan kódnéven emlegetett villanyautó. A projekten dolgozó szakembereket pedig vagy átcsoportosítják, vagy menesztik őket a vállalattól.
A hírre Elon Musk is reagált, egy tőle szokatlanul megfontolt bejegyzésben. A Tesla-vezér azt írta, hogy prototípust építeni könnyű, tömeggyártani nehéz, nyereséget termelni pedig hatalmas kihívás. Ha valaki, akkor Elon Musk ezt a saját bőrén tapasztalta meg, hiszen a Tesla is számos prototípust gyártott, de a tömegtermelést csak nagyon nehezen tudta felfuttatni, és az elején abból tartotta fenn magát, hogy eladta a tisztasági kvótáját más gyártóknak. Dióhéjban arról van szó, hogy minden autógyártónak van egy kerete, egy adott mennyiség, amennyit szennyezhet, ha ezt átlépi, akkor két opciója van: kifizeti a büntetést vagy egy másik gyártótól, amelyik nem lépte át a keretet, vásárol tisztasági kvótát. A Tesla a nagy berobbanása előtt a Fiatnak adta el a „tisztaságát”. Ezek fényében Elon Musk tudja, hogy mit beszél, és talán ezért különösen fájdalmas az, hogy az Apple még egy prototípust sem tudott összehozni tíz év alatt. Ezzel pedig bebizonyított több dolgot is: egyrészt nem minden esetben jó teljesen különutasnak lenni, mivel az almás vállalat saját maga akarta kifejleszteni az autójának minden alkatrészét, ez pedig nem jellemző az autóiparban, hiszen más gyártók több ezer beszállítóval dolgoznak együtt. Másrészt pedig azt is bebizonyította, hogy hiába jó egy vállalat a saját területén, nem mindenhol tudja megállni a helyét. Hiába tud az Apple nagyon jó digitális eszközöket készíteni, az autógyártás nem az ő kenyere, beletört a bicskája ebbe a próbálkozásba. És minden bizonnyal nem ő volt az egyetlen, hanem idővel fogunk hallani más techszereplőkről is, akik autóval kísérleteztek, sikertelenül.
Tényleg minden okos lesz: jönnek az intelligens tollak
Okostelefon, okosóra, okosmérleg, okoskarkötő, okosház, okosautó, sőt okos-szappanadagoló is létezik már, és ezekkel egészen biztosan nem vagyunk még a sor végén, ki tudja, még hány „okos” termék létezik, amelyekről még tudomásunk sincs. De úgy tűnik, hogy ez az a jelző, amely eladhatóvá tesz egy terméket. Most pedig megérkezett egy újabb dolog: az intelligens toll. Gyermekkorunkban, kisiskolásként elképzeltük – és a rajzfilmekben is láttuk – azokat a tollakat, amelyek szépen és helyesen tudnak írni. Sokan közülünk vágytunk is egy ilyenre, és nagyon fájdalmas volt a felismerés, hogy nem létezik a valóságban. Ezen analógián továbbmenve rossz hír, hogy az intelligens toll nem váltja be a régi kívánságot. De akkor mire is jó, vagy mitől lehet intelligens egy toll?
Egyrészt ezek az eszközök lehetővé teszik a felhasználóik számára, hogy a kézzel írt jegyzeteiket digitalizálják, sőt olyan funkciókat is kínálnak, amelyek képesek kiegészíteni a személyes és szakmai életmód során történő felhasználói élményt is. Lényegében egy olyan beviteli eszközről van szó, amely képes a felhasználó kézírását vagy ecsetvonásait papíron vagy kijelzőn rögzíteni.
Másrészt az intelligens tollak, a hagyományos társaikkal ellentétben, nemcsak egyszerűen tintát adnak ki magukból, hanem érzékelőket is tartalmaznak. Ezek arra szolgálnak, hogy rögzítsék a toll mozgását és nyomáserősségét az írófelülethez képest, továbbá az így leírt/lerajzolt információkat képesek digitalizálni is.
Ha az intelligens tollak fontosabb jellemzőire kíváncsi valaki, akkor ezek sorába tartozik a kézírás-felismerés, a nyomásérzékenység, a kompatibilitás és a tárolás. A kompatibilitás arra vonatkozik, hogy ezek a tollak képesek működni papírral vagy táblagéppel, sőt gyakran szinkronizálhatók más alkalmazásokkal vagy eszközökkel is.
Tagadhatatlan, hogy ennek a technológiának sok előnye van, mint például a kényelem, a szervezésben való segítség – hiszen a szinkronizálás révén több helyen láthatjuk a jegyzeteinket, mindezt pedig rendezettebb formában akár –, és egy harmadik szempont lehet a környezetvédelem is. Állítólag ugyanis ezek a tollak csökkentik a papírhulladékot, mivel digitalizálják a jegyzetelést.
Az intelligens tollak kapcsán viszont több minden felmerül. Ugyanis, ahhoz képest, hogy egy-egy típus mennyibe kerül, nem tud annyit, mint amennyit elkérnek érte. Továbbá, aki digitálisan jegyzetel, annak az okostelefonján, táblagépén vagy laptopján számos program áll a rendelkezésére, amelyek rendszerezik és szinkronizálják számára a leírt adatokat vagy rajzokat. Azok számára pedig, akik kézzel szeretnek jegyzetelni, de olykor jól fogna, ha az így előállított tartalmat valahogyan lehetne digitalizálni, szintén van megoldás. Immáron nagyon sok okostelefon képes szöveges dokumentummá alakítani a fényképeken látható szöveget. Tehát nincs más dolga azoknak, akik kézzel jegyzeteltek, hogy lefényképezzek az írásukat, és a telefon fel fogja ismerni. Saját tapasztalatból írhatom, hogy a nagyon csúnya kézírást is gond nélkül képes felismerni ez a mesterséges intelligencia alapú rendszer.
Összességében nézve nem feltétlenül rosszak az intelligens tollak, egyértelműen megvan az előnyük, azonban ezek nélkül is el lehet látni azokat a feladatokat, amelyek megoldására tervezték őket. A profi rajzolóknak, festőknek viszont ezek szinte biztosan nem jó megoldások, mivel az érzékenységük közel sem éri el egy grafikus tábláét!
