Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A szabadban élő kutyák számára a téli hónapokban gondoskodni kell a kutyaház téliesítéséről, az állat testének melegen tartásáról. Természetesen több tényezőt kell figyelembe venni, ugyanis fajtánként változóak az igények, az ideális hőmérséklet. Nem véletlenül kelt felháborodást a felelős állattartást szorgalmazó állatbarátok körében a rövid láncon, netalántán kutyaház, búvóhely nélkül tartott ebek látványa a zimankós, téli napokon.
– Melyik eb mennyire bírja vagy szereti a hideget, mi játszik ebben szerepet, milyen teendői vannak az állattartóknak a tél beálltával? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét.
– Számos tényezőtől függ, hogy melyik eb mennyire bírja nehezen vagy éppen szereti a hideget. Ebben szerepet játszik a testméret, a szőrzet minősége és mennyisége – ami általában fajtajelleg –, az állat kondíciója, de a négylábú életkora is. A kutyák állandó testhőmérsékletű állatok, ezért mind a nyári meleg, mind a téli hideg energiabefektetést igényel, hogy fenntartsák a nagyjából 38 °C-os testhőmérsékletüket. A hideg évszakban fontos néhány óvintézkedést tenni, ugyanis minden télen fagyási sérülésekkel is kezelünk kutyákat. Egyeseknek a végtagjain vagy tappancsain keletkeznek fagyási sérülések, rosszabb esetben a kan kutyák heréin, mivel sokat álltak vagy ültek hóban, jégen. A kutyák esetében különbözőképpen kell védeni a lakásban, illetve a szabadban tartott állatokat. Az udvaron élők, ha megfelelő védett helyük van, képesek alkalmazkodni a fokozatosan lehűlő évszakhoz, dúsabb bundát növesztenek, valamint vastagabb zsírréteget képeznek a hideg ellen (természetesen, ha van rá lehetőségük). A lakásban tartott kutyák azonban a meleghez szoktak, ezért szervezetüknek a kinti hideg nagyobb megterhelést jelent. A testméret jelentősen befolyásolja a hőleadást és annak megtartását is. A kisebb méretű kutyák hamarabb kihűlnek, hiszen gyorsabb az anyagcseréjük, és rövid lábaik miatt testük közelebb van a hideg, nedves talajhoz.
A szobakutya mozgásigényét télen is biztosítani kell, bármennyire is hidegre fordul az idő, és a gazdi számára megterhelő a hosszabb séta. A lakásban tartott házi kedvencek együtt tudnak belekényelmesedni a télbe a gazdájukkal, pedig a mozgás, az időjárástól függetlenül, a mindennapok része kellene maradjon. Ha fiatal és mozgékony az állat, és a hidegben is rendszeresen mozog gazdijával, nem szükséges változtatni a táplálékán. Idősebb négylábúak esetében sem kell csökkenteni az adagot, csak abban az esetben, ha kevesebbet mozog. A gazdi, ha ismeri az állatát és figyeli, tudja, mikor jött el a kutyaruha ideje, akkor kell rá meleg kabátot adni, ha valóban fázik az állat. A hosszú szőrű kutya a szabadban is jól megvan, bár a lakásban tartva elvékonyodik a bundája, ezért nem bírja ugyanúgy a hideget, mintha mindig kint tartották volna. Ha sétálni viszi a gazdi a rövid szőrű szobakutyát, érdemes kabátot adni rá, de addig is, amíg kint van, mozogjon, ne kelljen sokáig ülnie, feküdnie a havon, fagyos földön. A lakásban tartott állatoknál – főleg a kis testű, rövid szőrű ebeknél – egyáltalán nem fölösleges a kutyaruha, mivel az állat a 20 fokos szobahőmérséklethez szoktatva ha kimegy a -10 fokba, könnyen megfázhat. Az eső ellen azonban akkor is ajánlatos védekezni, ha a bélelt, meleg kabát nem szükséges, mert egy hosszabb, esős sétán átázhat a kutyabunda, aminek megfázás lehet a vége, ezért hasznosak a vízálló anyagból készült kabátok. Udvaron tartott kutyát azonban nem szabad öltöztetni, mivel a ruhája egy idő után átnedvesedik, havas, fagyos lesz, és csak hűti, ahelyett, hogy melegítené, másrészt akadályozza a mozgásban.
A szabadban tartott állatok számára a hideg -5 fokig nem jelent gondot, az ennél alacsonyabb hőmérsékletet a négylábú kedvencek is megszenvedik. Valótlan az az állítás, hogy a kutya nem fázik, mert bundája van. A szabadban élő kutyákra fokozottan oda kell figyelni, mert ha nincs megfelelő házuk, búvóhelyük, megfázhatnak és kihűlhetnek, ezért fontos a hőszigetelt, szélmentes helyen elhelyezett kutyaházat kibélelni forgáccsal vagy szalmával, ami jól tartja a hőt, mivel a szőnyeg vagy egyéb ágynemű, matrac könnyen átnedvesedik, és úgy már nem felel meg a célnak. A hideg ellen a kutya bundája csak akkor szigetel megfelelően, ha száraz. Az almot azonban hetente frissre kell cserélni, két-három hetente pedig a kutyaházat is ki kell tisztítani, ezáltal megelőzhető az élősködők megtelepedése. A bejáratát ajánlatos szőnyeg- vagy pokrócdarabbal lefedni, de egy vastag műanyag fólia is megfelel a célra, így az állat által termelt hő bent marad. Ugyanakkor nem mindegy a kutyaház elhelyezése sem, mert ha a kutya a házából nem lát rá a számára fontos helyekre (kerítés, bejárat stb.), megtörténhet, hogy nem fogja a házát használni. A láncon tartott kutyákat említve a szakember hangsúlyozta, hogy a futólánc még elfogadható, de inkább szabadon, kennelben, felelősen tartva kell biztosítani az ideális állattartási körülményeket. A téli hidegtől elsősorban azok a kutyák szenvednek, amelyek nem szoktak hozzá a hideg, téli időjáráshoz (még akkor is, ha minden adottságuk megvan annak elviseléséhez). A dús szőrű, megfelelő egészségi állapotú, jól táplált kutya jól viseli a hideget, de feltétlenül biztosítani kell számára az elegendő mozgási lehetőséget. Azonban az idős, nagyon sovány vagy beteg állatok nehezebben alkalmazkodnak a hideghez. A mínusz fokokban a kutya vize is könnyen befagy, ezért naponta többször kell cserélni a vizet az itatóedényében, és nem árt langyos vizet használni. A hideg miatt az állatok is megbetegedhetnek, például húgyhólyaghurutot kaphatnak a hosszabb ideig havon, hideg földön való fekvést követően, és a kis termetű, alacsony kutyák, főleg a szukák, könnyen felfázhatnak, mivel a hasuk érintkezik a hóval. Esetükben a betegség legjellemzőbb tünete a gyakori vizelési inger (súlyos esetben véres vizelettel), fájdalomtól kísérve. Hideg időben nem ritka a légcsőhurut, illetve a tüdő- és mellhártyagyulladás sem. Ugyanakkor sohase feledkezzünk meg a télen gyakrabban előforduló kennelköhögésről, ami ellen viszont véd a megfelelő időben beadott védőoltás.
A kölyökkutyák, ugyanúgy, mint az idős és egészségügyi problémákkal küszködők, érzékenyebbek a hidegre, ezért mínusz fokokban garázs, pince, fészer stb. ajánlott számukra. A hosszú szőrű, a hideget jól viselő szibériai husky kölykök például négy hónapos koruktól nagyjából kint tarthatók, de természetesen azok is csak védett ólban, kutyaházban. A kint élő kutyák táplálékát is a megváltozott viszonyokhoz ajánlott igazítani, ennek érdekében energiadúsabbá kell tenni, de az etetések számát is lehet növelni. Fehérjében és zsírban gazdagabb tápot kell választani télire, az adagot 10-15 százalékkal lehet növelni. Kint tartott kutyák – az állat nagyságától függően – 20-50 gramm közötti állati eredetű zsiradékot (szalonna, zsír) szívesen elfogadnak a nagyon hideg periódusban, ezáltal kialakul egy kis védő zsírréteg a bőrük alatt, ez is védi őket a hidegtől és a nedvességtől. Ugyanakkor javasolt egy kb. kéthetes komplex polivitamin- és ásványianyag-kiegészítés az immunrendszer erősítésére a téli hónapokra, ami állatorvosi rendelőkben igényelhető – tájékoztatott dr. Pálosi Csaba.
A múlt, a jelen és a jövő töretlen találkozása Erdélyben