Teljes újratervezésre volt szükség

Nagy kihívás a járványhelyzet az óvodáknak

Óriási kihívást jelent az óvodáknak eleget tenni a járványügyi előírásoknak, hiszen újra kellett tervezniük mindent, a foglalkozások lebonyolításától a gyerekek étkeztetéséig és altatásáig. A megváltozott óvodai szabályok közül talán a távolságtartás és a közös játék hiánya a legnehezebb, hiszen ellentmond mindannak, ami az óvoda lényegét jelenti. A szülőknek sem könnyű, hiszen a 2-3 éves apróságokat be sem vihetik az épületbe, a kapuban kell átadniuk a személyzetnek, ugyanakkor tartanak attól, hogy megviseli a gyereket, hogy nem közeledhet a társakhoz, az óvónőhöz, nem cserélhet játékot a pajtásával.

A jelenlegi helyzet új, a pedagógusok, az óvodák személyzete számára nagy a felelősség, az óvónőknek a foglalkozások lényegét képező fejlesztés mellett arra is oda kell figyelniük, hogy ne közeledjenek egymáshoz a gyerekek, ne érjenek egymás játékaihoz, valamint étkezéskor és a mosdóban betartsák a higiéniai szabályokat. Ugyanakkor játékosan meg kell értetniük az új szabályokat a 2-3 éves csöppségekkel is. 

Talán az óvodában a legnehezebb alkalmazkodni a helyzethez, de nagyon bízom az óvónőkben, hiszen végtelenül kreatívak, és az igazgatók is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy minden a legnagyobb rendben legyen – mutatott rá 

Kovács Júlia, a Maros megyei magyar nyelvű óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelő. Mint mondta, a szülők hozzáállása igen különböző, vannak, akik úgy döntöttek, délben hazaviszik a gyereket, mivel nem szeretnék, ha az oviban aludna, mások ebben az időszakban otthon tartják, amennyiben meg tudják oldani a felügyeletet, de a gyerekek többsége jár óvodába. 

Mivel a jelenlegi helyzetben az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a gyerek egészségi állapotára, azaz enyhe orrfolyás esetén sem mehet közösségbe, főként a kiscsoportosoknál már az első két tanítási héten jelentkeztek ilyen tünetek, így helyenként megcsappant a létszám. A szaktanfelügyelő szerint mindenik intézmény a saját épületstruktúráját, a rendelkezésre álló felületek nagyságát, valamint a személyzet összetételét figyelembe véve alakította ki a belső rendszabályzatot, úgy, hogy eleget tegyenek a járványmegelőző előírásoknak. 

Minél többször hangoztassuk, hogy ez az állapot nem tart örökké

A tapasztalatok alapján talán a legnehezebb az volt, hogy elsősorban a kiscsoportos gyerekekkel meg kellett értetni, hogy nem vehetik el egymástól a játékot, hiszen ez jelenleg tilos. – A gyerekek amúgy nagyon alkalmazkodók. A kisebbekkel kissé nehezebb, de a nagyobbak hamar elfogadták, hogy vigyázzanak a saját dobozkáikra, kellékeikre, a saját felületükön játsszanak, viszont elég fájdalmas ezt végignézni. Ugyanakkor hiányzik a gyerekeknek a közelség, gyakran kérik az óvónőt, hogy ültesse fel egy picit a térdére, vagy odamennek egy ölelésért, hiszen a kisgyerekeknek vannak ilyen igényei, és nehéz az óvónőknek, hogy mindez most tilos. Én minden óvónőnek azt üzenem, hogy a gyereknek naponta mondják el, ez az állapot nem fog örökké tartani. Nem egy normális állapot, ellenben muszáj betartsuk a szabályokat, hogy ne betegedjünk meg, és óvjuk a körülöttünk lévőket – tanácsolta Kovács Júlia. 

Mivel a szülők nem vihetik be az óvoda épületébe a gyereket, tehát nem is segíthetnek neki átöltözni, akár azzal is segíthetik a személyzet munkáját, hogy például otthon többet gyakorolják a gyerekkel az öltözést-vetkőzést. A kiscsoportosok nyilván még nem tudnak egyedül öltözködni, segítenek nekik, viszont jó volna, ha a nagyobbak már boldogulnának vele. – Országszerte az a visszajelzés, hogy az egyik legnagyobb probléma a segédszemélyzet hiánya, kevés a dadus, a takarító, ami igen megnehezíti a helyzetet. Nagyon komoly munkát jelentett ilyen körülmények között kidolgozni a belső szabályzatot úgy, hogy mindenki tudja, mi a feladata. Az asszisztensnő végzi reggel a lázmérést az egyik bejáratnál, a másiknál a dadus. A dadus átveszi a szülőktől, és behozza az ajtóig a gyereket, ahol várja az óvónő, a folyosót addig a másik óvónő felügyeli. A jelenlegi előírások szerint például az a személy, aki a mosdókat takarítja, nem mehet a gyerekek közé – osztott meg néhány példát a szaktanfelügyelő. Érdeklődésünkre elmondta, vannak óvodák, ahol a csoportszobában, a helyükön étkeznek a gyerekek, máshol, ahol étkezde van, oda egy kidolgozott ütemterv alapján, felváltva mennek a csoportok. Az alvásnál is elvárás az ágyak közötti egy méter távolság, így sok esetben fektetés előtt ki kell üríteni a termet, kihordani a székeket, asztalokat, hogy ez betartható legyen. 

Az óvónők kreativitása enyhítheti a tiltások súlyát

A szaktanfelügyelő hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben sem szabad elfeledni, hogy az óvoda nem szanatórium és nem gyermekmegőrző, hanem egy olyan intézmény, ahol oktatás, fejlesztés folyik. És a fejlesztő foglalkozásoknak mindig szerves része volt a közös játék, az együttműködésre, a dolgok megosztására való ösztönzés, mindennaposak voltak a körjátékok, amikor megfogták egymás kezét a gyerekek vagy akár kézről kézre adták a szemléltetőeszközöket. Mindez most tilos, tehát az óvónőknek újra kellett tervezni a foglalkozásokat, a használt módszereket, didaktikai eszközöket, hogy ilyen körülmények között is eleget tudjanak tenni mindannak, amit a tanterv előír. Ráadásul most, a tanév elején fel kell mérniük a gyerekeket, ami idén különösen fontos, hiszen több mint fél évig nem jártak óvodába. Mindezek mellett pedig kell figyelniük arra is, hogy a gyerekek betartsák a szabályokat, ne érintkezzenek egymással, ne cserélgessék az eszközeiket. 

– Teljes újratervezést igényelt ez a helyzet, de a tantervet követni kell. Nem tudjuk, meddig fog tartani ez az időszak, a lényeg az, hogy a gyerekek készségeit, képességeit fejlesszük, nem állhatunk meg és nem ragadhatunk le a higiéniai szabályok betartatásánál – adott hangot véleményének a szaktanfelügyelő.