Tenyészállatszemle Marosszentgyörgyön

Több száz farmer, állattenyészto jött el a hétvégén Marosszentgyörgyre, a Semtest BVN által idén is megszervezett tenyészállatszemlére.

Több száz farmer, állattenyészto jött el a hétvégén Marosszentgyörgyre, a Semtest BVN által idén is megszervezett tenyészállatszemlére. A tófalvi bemutatón a Holstein mellett felvonultak a Limousine, Charolais fajták, de ott volt a szimentáli, a Romániában igen népszerű román tarka és látható a volt a máramarosi barna tarka is.

A Semtest BVN igazgatója, az idei év végén nyugdíjba vonuló dr. Roman Mircea igazgató üdvözölte a külföldi vendégeket, az állattenyésztőket, gazdaegyesületek képviselőit, a hivatalosságokat. Idén kilenc megyéből érkeztek állattenyésztők a tófalvi szemlére, ahol mintegy félszáz tenyészbika „parádézott” a kifutón. Dr. Johannes Aumann genetikai kutató, a tenyésztőbizottság elnöke hangsúlyozta, a tenyésztésben a cél a szarvasmarha-állomány javítása, korszerűsítése, ezért rendkívül fontos az apaállat helyes kiválasztása. A költségeken nem érdemes spórolni, de tudni kell, hogy a tenyésztési program hosszú távon eredményes. Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere szerint pozitívum, hogy a gazdasági válság ellenére a gazdák nagy figyelmet fordítanak az állattenyésztésre, az állomány genetikai javítására, és büszkén jelentette ki: a község számára fontos, hogy az ilyen eseményekre több száz gazda eljön az egész országból.
„Hagyományosan minden ősszel a Semtestnél megtartják a bikaparádét, ahova 500-600 gazda jön el, hogy tájékozódjon az új lehetőségekről a tenyésztésben. Rendkívül dicséretes, hogy itt működik ez a bikatelep: a Semtest 1973-ban kezdődött együttműködése a német partnerrel, utóbbi végül 1993-ban átvette a tófalvi tenyészállattelepet. Ma ott tartanak, hogy a bikák rangsorolásával foglalkozó uniós Eurobull program keretében az első 10 bika közül 4-5 tenyészállat itt található. Az EU nagy hangsúlyt fektet a hús-marha programra, erre támogatás is van, és Erdélyben sok gazda döntött úgy, hogy áttér e programra. A minőség irányában kell elmozdulni, fontos a megfelelő tenyészállatok kiválasztása – ezt egyre több hazai gazda ismeri fel és áldoz rá, hiszen a farmernek, a falusi embernek biztos bevétele a tejből kapott pénz. A farmernek nem kell feltétlenül főkönyvelője legyen, hogy felismerje, mi a különbség egy 5000 vagy éppen 9000 liter tejet adó tehén között” – mondta el lapunknak dr. Kelemen Atilla állatorvos, parlamenti képviselő. Hozzátette, Erdélyben, de egész Romániában a román tarka, illetve a szimentáli fajta dominál, a kimondottan tejtermelésre specializálódott farmoknál a Holstein fordul leginkább elő, de vannak olyan megyék – Suceava, Arad, Hunyad –, ahol az osztrák Pinzgau tenyésztése hagyományos. Máramaros megyében a máramarosi barna tarka a legnépszerűbb.

Dr. Nagy Tamás állatorvos, az Országos Állattenyésztési és Szaporodásbiológiai Intézet vezérigazgatója elmondta, 2010. január 1-ig létezett állami támogatás a mesterséges megtermékenyítésre, a támogatási rendszer megszűnését követően a minőségellenőrzés is megállt, de 2011-től sikerült újraindítani ez utóbbi programot. „A húsmarhára európai program indult be 2012-ben a hegyvidéki övezetekre, nemrég zárult a kérések benyújtása, az adatok összesítése folyamatban van. Maros megye a mesterséges megtermékenyítésben országos első helyen áll, köszönhetően annak, hogy itt van egy komoly genetikai központ, tenyészállattelep, és nagy hangsúlyt fektettek a szakemberek továbbképzésére. Romániában az állatállomány csökkenőben van, jelenleg megközelítőleg 1,1 millió ivarérett, reprodukciós szarvasmarháról beszélhetünk a 80-as évekbeli több millióhoz képest. Fontos, hogy az állattenyésztők hangsúlyt fektessenek a szarvasmarha-állomány genetikai javítására, fejlesztésére” – tette hozzá az igazgató.