Egy belügyminisztériumi irat szerint 1990-től mostanáig 795 esetben kellett közbelépniük a tűzoltóknak egészségügyi intézményekben keletkezett tűzesetek miatt, amelyekben 22-en elhunytak. Ha a beavatkozások utáni helyzetet tekintjük, az elhunytak száma ennél sokkal magasabb, csak 2020 után 38 áldozatot említenek. Az áldozatok számát figyelembe véve, a legsúlyosabb balesetek talán 2020-ban voltak.
Kedden este újabb robbanás történt. Ezúttal a bukaresti Nicolae Robănescu gyermekkórház udvarán, szerencsére a balesetnek nem voltak sérültjei, a gyerekeket, a hozzátartozókat és a személyzetet evakuálták, áthelyezték őket a Marie Curie kórházba, a katasztrófavédelmi felügyelőség pedig egy generátort bocsátott a gyermekkórház rendelkezésére, hogy az egészségügyi egység áramellátásának folyamatosságát biztosítani lehessen. Mint feltételezik, egy, a kórház által vásárolt, még garanciaidőben levő transzformátor hibásodott meg. A helyszínre látogató kormányfő és egészségügyi miniszter az incidens körülményeinek gyors tisztázását követelte, ellenőrzést rendelt el az ország összes kórházában, és köszönetet mondtak a helyzetet a lehető legjobban kezelő szolgálatos orvosnőnek, amivel elkerülhető volt a pánik. A kórházi személyzet sajnos lassan „hozzászokik” az ilyen balesetekhez, és profi módon szervezi meg az evakuálást.
A kormányfő szerda reggeli, a sajtó által idézett kijelentése, miszerint „ilyen az állami egészségügyi ellátórendszer”, nem túlzás. A legtöbb tűzesetet az improvizált, a nem szakszerűen beszerelt, és – főleg a pandémia idején – túlterhelt elektromos hálózat okozza, a rendszer többi, krónikus problémái közt talán a legsúlyosabb a személyzethiány, a kórházi fertőzések, a korrupció.
A kormányfő tehát nem mond újat. Azzal sem, hogy az elkövetkező időszakban akcióterv készül (a sokadik), és „hatalmas beruházásokra kerül sor az egészségügyi rendszerben”. Hatalmas beruházásokról a korábbi kormányfők, szakminiszterek is beszéltek, az ország összes állami kórházában mindegyre elrendeltek munka- és tűzvédelmi ellenőrzéseket. Ideje lenne komolyabban venni az infrastrukturális beruházásokat, hiszen jó az, hogy helyenként csúcstechnológiával szerelik fel a kórházakat, bővítik az intézményeket, de elfelejtik utánméretezni a villamos hálózatot, a közművesítést.
A beígért akcióterv részét képezik vélhetően a PNRR és az Európai Befektetési Bank által finanszírozott beruházások, ezekkel korszerűsítenék a kórházakat. A kérdés csak az, hogy mikor kerül sor a modernizálásra. Versenyfutás ez az idővel, hány robbanásnak kell még történnie, hány emberéletnek odavesznie, hogy kissé felgyorsítsák a mindenkori akcióterveket?
