2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szeptember közepe. Idén a hosszan nyúló késő nyár aranyozza be az iskolakezdést. Érő gyümölcsök reggeli áhítata illatfelhőkkel békét üzen.

Túl a fák már aranykezükkel intenek nekem


Szeptember közepe. Idén a hosszan nyúló késő nyár aranyozza be az iskolakezdést. Érő gyümölcsök reggeli áhítata illatfelhőkkel békét üzen.
 
Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
 
Tessékelnélek, kedves olvasóm, Kosztolányi Dezső 1929-es Őszi reggelijéhez.
Gyümölcscsendélet. A XVI. század végéig, Caravaggióig, a gyümölcsök s a virágok csak a hátterét adták a képnek. Kosztolányi reggelije barokkosan gazdag. Németalföldi festők képeit idézi. 
 
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.
 
Aranylás reggele ez, a sztoikus nyugalmú elmúlásvárás szépsége.
Opálos szépség. A „boldog békeidők” ragyogása.
1879-ben fedezték fel az opálüveg-technológiát, amelynek segítségével képesek voltak fényáteresztő, kék árnyalatú és tejszerűen derengő hatású, préselt üveget készíteni. Mindez a fluoritnak köszönhető. Ennek az ásványnak jelentős szerep jutott a művészetben. Számtalan művész használta ki az új technológiában rejlő lehetőségeket. Leghíresebb közülük Luis Comfort Tiffany, nélküle a szecesszió el sem képzelhető. Az art nouveau és az art deco stílus jeles képviselője, René Lalique is nagy előszeretettel használta az opálüveget, és csodálatos dísztárgyakat, műalkotásokat készített belőle.
A Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Természettudományi Múzeum három évvel ezelőtt hagyományt teremtett azzal, hogy minden évben meghirdeti az Év Ásványa szavazást. Idén a fluorit lett a győztes.
A folypátnak is nevezett, szabályos, általában oktaéder vagy kocka kristály formájú ásvány a halogenidásványok osztályába tartozik. Képlete CaF2. Átlátszó változataiból optikai lencséket csiszolnak. Ikerkristályos csoportosulásai a spektrum szinte minden színében pompázhatnak: színtelen, fehér, ibolya, zöld, kék, sárga, vöröses, narancs, bíbor, rózsaszín és azok különféle árnyalatai, vagy ritkábban rózsaszín és vörös. Gyakori az egy ásványon belüli többszínűség, a zónás vagy foltszerű színeloszlások.
A fluoritnak van egy nagyon egyedi különlegessége, nevezetesen az, hogy „világít”. Pontosabban fogalmazva: ibolyántúli fényben fluoreszkál. Az ásvány neve és a fényjelenség neve közötti hasonlóság – fluorit/fluoreszkál – nem véletlen. Magát a fizikai jelenséget ugyanis erről az ásványról nevezték el. Fénykibocsátása égszínkék, ibolyakék, de lehet zöld is. Bár először a fluoritnál figyelték meg a jelenséget, természetesen más ásványok is produkálnak ilyen fényjelenséget.
Telérkitöltő ásványként ólom- és ezüst-
érc ásványokkal együtt, pegmatitok üregeiben, hévforrások környezetében fordul elő. Legjelentősebb lelőhelyei Kanada, az USA, a Dél-afrikai Köztársaság, Mexikó. A ritka rózsaszín, oktaéderes fluoritkristályok legfőbb lelőhelye a svájci Alpok. Hazánkban több helyen is gyűjthető ez a látványos ásvány.
Ebből az ásványból világszerte 6 és fél millió tonnát bányásznak évente.
A fluorit nevét a  „folyni” (latinul fluere) szóból kapta, mivel az ásvány könnyen olvad. A kohászat egyik segédanyaga, mivel csökkenti az olvadáspontot, és így alacsonyabb hőmérsékleten és kevesebb energia felhasználásával folyósíthatóak a fémek. Elsősorban fémek olvasztásához és finomításához használják.
A vegyiparban a fluorsav gyártásánál alkalmazzák. Elterjedt a nagy oktánszámú üzemanyagok gyártásában is, ahol katalizátorként veszik hasznát. A teflonbevonatú főzőedényeknél fluor védi a teflonos felszínt.
A fluorit a Mohs-féle skálán 4-es keménységű. A természetes ásvány alapú ékszerek készítőinek kedvelt alapanyaga. Az ősi Egyiptomban szobrokat és skarabeusokat faragtak belőle. Mivel igen puha, könnyen megmunkálható. Ezt a tulajdonságát a kínaiak is kihasználták, és 300 éve készítenek belőle faragványokat. 
Az ibolyaszín és fehér vagy sárga sávos fluoritot Blue Johnnak nevezték el. Fő előfordulása az angliai Derbyshire, ahol először a rómaiak kezdték meg bányászatát. Edényeket készítettek belőle, amelyeket nagyra tartottak. Úgy vélték, hogy a bornak különleges zamatot adtak az ilyen edények. Ők még nem tudták, hogy az ízt a gyanta adta, amellyel az egyes darabokat összetapasztották.
Szeptember közepén, 203 évvel ezelőtt, 1815. szeptember 15-én született Budán Kovács Gyula, a hazai paleobotanika megalapozója. Marosvásárhelyen nevelkedett, itt kezdett növényeket gyűjteni – az első valódi botanikai kutatás vele kezdődött városunkban. Pesten bölcsészeti, Kolozsváron jogi, Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, majd 1844–50 között mint botanikus dolgozott a császári füvészeti múzeumban és füvészkertben. 1850 és 1865 között a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárának őre volt. 1850-ben részt vett a Magyarhoni Földtani Társulat megalapításában, melynek első titkára lett. 1862-ben a botanika tanárává nevezték ki a pesti egyetemen. Tudományos munkássága során egyaránt foglalkozott a Kárpát-medence élő- és paleoflórájával. Kéziratban maradt fenn a Brassai Sámuellel együtt készített Új magyar füvészkönyve, amelynek részleteit azután Brassai és mások tették közzé. Fontos munkái közé tartozik Az ausztriai birodalom, különösen Magyarország és Erdély ritkább szárított növényei – benne marosvásárhelyi adatokkal, és az Ungarns fossile Flora.
Az ENSZ Közgyűlése 1994-ben szeptember 16-át nyilvánította az ózonpajzs megőrzésének nemzetközi napjává, mivel 1987-ben e napon írták alá a Föld ózonrétegének megóvása érdekében született montreáli egyezményt. Az ózonpajzs jelentősen sérült. Ez növeli a bőrrák kialakulásának esélyét, sérülékenyebbé vált az immunrendszer, az élővizek ökorendszere sérült, de a legsúlyosabb a helyzet az Antarktiszon, amely felett az ózonpajzs a legnagyobb mértékben elvékonyodott.
155 éve, 1864. szeptember 19-én született Carl Erich Correns német botanikus, genetikus. 1900-ban két másik biológussal, Erich Tschermak von Seysenegg-gel és Hugo de Vriesszel egyidejűleg, de tőlük függetlenül újra felfedezte Gregor Mendel történelmi jelentőségű dolgozatát az öröklődés alapjairól. A Mendel-törvények kísérleti bizonyítékainak döntő részét Correns szolgáltatta. 1909-ben közzétett eredménye pedig a kromoszómán kívüli, citoplazmatikus öröklődés első meggyőző példájának tekinthető. Ezzel megelőzte Thomas Hunt Morgan amerikai genetikust, aki később megalkotta a genetika első átfogó elméletét.
118 éve, 1901. szeptember 19-én született Karl Ludwig von Bertalanffy. Előbb az élő organizmust mint fizikai rendszert kísérelte meg tanulmányozni, majd 1945-ben az általános rendszerelmélet időszerűségét fogalmazta meg. 1950-ben az Amerikai Filozófiai Társaság szimpóziumán Az általános rendszerelmélet problémái című értekezésével indította útjára a biológiai rendszerelmélet tudományát.
61 éve, 1957. szeptember 19-én Nevadában az USA végrehajtotta az első föld alatti kísérleti atomrobbantást.
 
Jáspisfényű körték, opálos szőlőszemek békességével, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2018-ban, szeptember közepén

Közlemény 17 órával korábban

A gázár emelésének előjele 17 órával korábban

Erről jut eszembe 17 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 17 órával korábban

Hírek 17 órával korábban

Széltündér, libbenő 17 órával korábban

Három a feszt! 17 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató