2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

134 éve, 1882. október 22-én fejezte be földi vándorútját az idén 200 éve született Arany János. Épp egy héttel legjobb barátja első budapesti szobrának felavatása után, melyre a megbetegedett Arany már nem tudott elzarándokolni.

Öltözködöl fényes bíbornokoknak, részeg szeretőknek, ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak harsány színébe


134 éve, 1882. október 22-én fejezte be földi vándorútját az idén 200 éve született Arany János. Épp egy héttel legjobb barátja első budapesti szobrának felavatása után, melyre a megbetegedett Arany már nem tudott elzarándokolni.
 
Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon…
 
Soraival indulok mai sétámra. Erre invitállak, kedves Olvasóm. Természettudomány-történetünk október végi feledett ösvényeit hulló levelek lírájával ékesíteném.
Október. Tengeri-hántás ideje.
 
Az országutat fény veri,
ősz, arany ősz, a tengeri-
tábla rezes obsitos-had,
kifakult bajszok bólognak,
 
kardok, levelek csörögnek,
méz illatuk van a tököknek (…)
 
Ősz, arany ősz, a tarlón vér nyoma,
szeder kúszik, illeg a galagonya,
s nagy ekevas a télbe fordítja át
majd az őszutó arany zűrzavarát.
 
Segítségül híva Csukás István sorait, próbálom októberi országutak emberöltőnyi régiségéből közelebb hozni természettudomány-történetünk alakjait.
1820. október 20-án költözött örökre csillagai közé a kolozsvári születésű Taucher Ferenc, 1785-től 1806-ig a – Nagyszombatról Budára költözött egyetem –, a Budavári Palota tornyában működő csillagvizsgáló igazgatója.
1918-ban ugyane napon hunyt el Budapesten a Sepsikőrispatakon született Kálnoki Bedő Albert erdész, az 1866-ban alapított Országos Erdészeti Egyesület titkára. Divald Adolffal és Wagner Károllyal együtt ő készítette elő az 1879-i erdőtörvényt, amely először öntötte paragrafusokba a természetvédelem alapjait Nagy-Magyarországon.
1973-ban ugyane napon fejezte be földi pályáját Szamosújvár szülötte, Mártonfi László gyógyszerész, aki 1949-től volt egyetemi tanár a marosvásárhelyi gyógyszerészeti karon. Erdélyben ő teremtette meg a gyógyszerészeti kémiai oktatást.
Októberi futamok. Csoóri Sándor képeivel indulok tovább.
 
Megindulnak lassan a felhők,
megindulnak a levelek,
az izmos fákban a börzsönyös erdő is megindulna (…)
 
Szélcibálta levél siklik arcom helyére (…)
 
a világ tátott szájában tán vadízű alma ha lehetnék.
 
1871. október 21-én született Bágyonban Pálfy Móric geológus, az egyik legkiválóbb magyar földtani térképező. 1895-ben doktori disszertációja A Hargita andezites kőzeteit tárgyalja. 1911-ben jelent meg az Erdélyrészi Érchegység geológiája című munkája. 1914-ben elsőként írta le a verespataki és a Nagybánya környéki ércesedést kísérő, nagy káliumtartalmú riolitot. Az 1920-as években a Tokaji-hegységben, Telkibányán és környékén végzett kutatómunkát. 1919-ben, Lóczy Lajos nyugdíjazása után a Földtani Intézet vezetője lett. 1926-ban vonult nyugalomba. 1930-ban hazatért Torda melletti szülőfalujába örökre.
Ugyane napon, két évvel később, 1873-ban született hazánk gombaflórájának első korszerű ismertetője, Moesz Gusztáv mikológus. Kezdetben ásványtannal is foglalkozott, majd Erdély flóráját tanulmányozta, de már brassói évei idején – 1899-ben a brassói főreáliskola, a ma Áprily Lajos nevét viselő középiskola, tanárává nevezték ki – elkezdett virágtalan növényekkel és hidrobiológiával is foglalkozni. Első közleményeit Brassó vidékének moszatjairól jelentette meg. De érdeklődése már itt a gombák világa felé fordult. 1915-ben a mikológia egyetemi magántanára lett a budapesti egyetemen. 1919-ben, majd 1931-ben újra, a budapesti Természetrajzi Múzeum Növénytárának igazgatójává nevezték ki. A Növénytár igazgatójaként már csak a gombákat tanulmányozta. Az 1946-ban meghalt tudós nevét ma két gombanemzetség viseli.
1929. október 21-én pihent meg végleg a zernyesti születésű Vutskits György zoológus, Keszthelyen. A magyar halkutatás jelentős alakja volt. Első tudományos dolgozatai ellenben még A Magyar–Csesztve melletti Maros porondjának ásványtani összetételéről, illetve Erdély nummulitjeiről jelentek meg Kolozsvárott 1880-ban és ’83-ban.
Ugyane nap, 1940-ben halt meg az akkor éppen Magyarországhoz tartozó kárpátaljai Nagybocskón a kolozsvári születésű Orient Gyula gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár. Kémiai méregtan, rákkutatás, orvosgyógyszerészet-történet – szerteágazó tudományos munkásságának néhány kiragadott területe. Ő alapította a kolozsvári gyógyszerészet-történeti múzeumot.
Október. Kosztolányi Dezső Őszi hervadásba oltott kérdései elmúlásról s születésről.
 
Erdő,
dércsípte lombod ájultan vonaglik.
Meghalsz,
reád lehellt a vörös hervadás.
De mért e vidám pompa? Mért
öltözködöl halál előtt a fényes
bíbornokoknak, részeg szeretőknek,
ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak
harsány színébe? (…)
 
1875. október 22-én született Zsilvajdejvulkánban Csiki Ernő entomológus. 1879-ben került a Nemzeti Múzeum állattárához, amelynek később igazgatója lett. 1898-ban részt vett Zichy Jenő harmadik ázsiai expedíciójában; Szibériából, Mongóliából és Kínából gazdag gyűjteményt hozott haza, többek között 250 gerinces állatot és 9000 rovart. A XX. század elején Boszniában, Dalmáciában és Albániában járt gyűjtőúton. Az 1920-as években részt vett a tihanyi Biológiai Állomás – ma Balatoni Limnológiai Kutatóintézet – megszervezésében. Kutatási területei az egyenesszárnyú rovarok, a levéldarazsak és főként a bogarak alak- és rendszertana voltak.
1938-ban ugyanezen a napon halt meg Bernády György gyógyszerész. Marosvásárhely legendás polgármesterének egyetlen természettudományokat érintő dolgozata 1913-ban jelent meg Az erdélyrészi földgáz kérdésről címmel.
Október. Szomorú keringőjét Weöres Sándor álmodta versbe.
 
Hűvös és öreg az este.
Remeg a venyige teste.
Elhull a szüreti ének.
Kuckóba bújnak a vének.
 
(…) A fákon piros láz van.
Lányok sírnak a házban.
Hol a szádról a festék?
Kékre csípik az esték.
 
(…) Megcsörren a cserje kontya.
Kolompol az ősz kolompja.
A dér a kökényt megeste.
Hűvös és öreg az este.
 
Október 24-én született, 227 éve, 1790-ben, Teleki József is. A történetíró Erdély kormány-zója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke. Tanulmányait a kolozsvári református főiskolán, majd 1806-tól a pesti egyetemen folytatta. 1812-ben külföldi tanulmányútra indult, beutazta Németországot, Hollandiát, Svájcot és Itália északi részét. 1827-ben, a Magyar Tudományos Akadémia felállításának elhatározását követően ő vállalta a legtöbb részt az azt előkészítő munkálatokban. 1830. november 17-én az alapítók által az akadémiai igazgatótanács tagjává, a megalakult igazgatótanács által pedig elölülővé, az Akadémia első elnökévé választatott. Az 1848-as forradalom után visszavonult a közéletből, és haláláig az MTA élén csak a tudományos kutatásnak élt. Az Akadémia alapítóinak sorában Teleki és testvérei 10.000 koronával, Teleki maga 1855-ben 98 240 koronával vannak bejegyezve. Családjával együtt 24.000 kötetre menő könyvtárát adta a még akkor segédeszközök nélkül működő szegény Akadémiának, és ezzel vetette meg az Akadémiai Nagykönyvtár alapját. 1855. február 15-én hunyt el Pesten.
Október. A jelen őszének hágóján érkezve nyári múltból a jövő telébe, tavaszába (?), maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2017-ben, Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének napján

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató