A természet kalendáriuma (CCV.)

Hajnali négykor bekiabáltak,

ahogy a torkukon kifért,

(bár az ablak alatt a fáknak

zöld korcsmáiba még alig ért,

még nem is ért új fénye a napnak)

s mint a bolondok, úgy kacagtak,

kurjongattak az ablak alatt vad

vigadozásban a kerti rigók.

 

Hajnali rigók. Szabó Lőrinc pontos látlelete a május végén utolsóként érkező sárgarigókakasok jellegzetes flótázó hajnali harci daláról. Az óvatos, de vetélytársaival állandóan a revírért küzdő madár rendszeres fészkelő mifelénk. Ugyanakkor a visszatérő fiatal, legtöbbször hím egyedek, a helperek, segítenek közvetlen rokonaik fiókanevelésében. Hosszú távú vonuló, augusztus végén, szeptember elején már távozik is. Az év nagyobb részét Afrikában tölti, még Madagaszkárra is eljut.

 

…Hajnali négytől harsogott a

korhelynóta az ablak alatt;

úgy zengett az a dal, hogy azóta

nélküle is csupa fütty a nap;

csupa fütty, pedig elhallgattak

s reggelre emlék maradt csak,

hogy milyen éktelenül mulattak

a hajnali kertben a sárgarigók.

 

Kosárszerű, fűből készült fészkét mesterien szövi fák ágvillája alá, gyakorta lombdús diófákra. Biztonságos hely; a cseresznye, megy, korai alma már érleli gyümölcseit, ott szüretkor zavarnák a fészeklakó utódokat.

A dióérés még várat magára. Habár a zöld diót is megszedik néha. Édesanyám a zöld diót, amikor az még olyan puha volt, hogy kötőtűvel keresztül lehetett szúrni, két héten keresztül vízben áztatta, fahéjjal, szegfűszeggel, citromhéjjal ízesítette, s aztán negyedóráig forralta. Majd meleg cukros lében dunsztolta. Különleges íze van a zölddió-befőttnek. Amikor elkészült, keveset Petri-csészébe – egy biológia-kémia tanártól ez tán el is várható – tett, úgy kóstoltatta úgy jó ötven évvel ezelőtt.

160 éve is elmúlt, hogy 1852. május 31-én megszületett a névadó német bakteriológus Julius Richard Petri, s annak már 129 éve, hogy elkészítette első csészéjét, 1887-ben.

Annak is évszázadnyi ideje, hogy a német bakteriológia legnagyobbika, Robert Koch, 1910. május 27-én meghalt. A lépfene, a tuberkulózis és a kolera kórokozóinak, no meg a pneumococcusnak a felfedezője; ő készített először tiszta baktériumtenyészeteket – a Petri-csésze felhasználásával –, kikísérletezte a tárgylemezen történő festését, s elsőként alkalmazta a hővel való sterilizálást, a mai sebészeti csírátlanítás módszerét.

1747. május 28-án született Mártonffi Antal jezsuita csillagász is, Csíkszentkirályon. A gyulafehérvári papnevelde tanára Bécsben, Hell Miksától tanulta meg a csillagászat csínját-bínját. A gyulafehérvári csillagda 1794-ben kezdte meg működését, felszerelése a maga korában kiváló volt. Ma zár alatt őrzi titkait, akárcsak alatta a Batthyaneum.

 

Nyárelő hava. Jékely Zoltán verssoraival indulok a nyárnak.

 

Ezüst berek, zöld víz, bolond madárdal,

ős asszony-illat: izzadt nyárfaszag,

s az égről tajték- s habfelhő fogával

vén csontokon az ifjú nyár kacag.

 

Horgászbotommal gázolom a tócsát,

tündérek várnak, vagy hideg halak?

Maroknyi, édes örökkévalóság,

egy pillanatra megtaláltalak!

 

A pillanatra megtalált örökkévalóság júniusa.

A hónapot a naptárreformáló Julius Caesar saját fiáról, Marcus Junius Brutusról nevezte el. Miután Brutus részt vett atyja meggyilkolásában, már nem tartották méltó hónapnévadónak, s mert Ovidius „mensis Junonius”-nak, Júnó istennő havának írta következetesen a hónapot, ettől fogva Júnó istennőről származtatták a hónap nevét.

Mint ógörög elődje, a dajkaistennő Inó, a római Júnó is a gyermekáldás és házasélet úrnője volt – nem mellékesen a csillagos égboltnak is ő volt királynője. Előbbi a magyarázata annak, hogy 1925-ben a genfi gyermekjóléti konferencia június elsejét tette meg nemzetközi gyermeknapnak. 

A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő, szinte még gyerek ifjú, fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének, a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál.

Június régi magyar neve rák hava, illetve Szent Iván hava. Utóbbi nevét a hónap legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.

Még messze van a napforduló, még csak ígérik hűsítő levüket a nyári almák. A korai borízűre is még hónapnyit kell várni. Akkor már a babos kendőbe gondosan becsomagolt délebéd s a zöld mázas korsó itala mellé kiskosárnyi almát is lehet vinni a határba, aratáskor. Mint Feszty Árpád 1910-ben készült csendéletén. A millennium tiszteletére elkészült, s apósa, Jókai Mór által támogatott Magyarok bejövetele (kör)kép megálmodója ilyen békés idilleket csalt elő ecsetjéből négy évvel az első világégés előtt. Épp akkor, 1914. június elsején esett ki az ecset a kezéből. 

Maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2016-ban, nyárelő hava kezdetén