2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Lanyhább levegő nyalja a dombperem még sízni érdemes havát


Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.
 
Piroska napja, január 18. körül a Kárpát-medencére rászakadt a hó. Jégtavak alakulnak ki a hófelhők alatt. Nem csupán a lefolyástalan katlanokban, de a szűk szorosú vízfolyások hegy felőli oldalán a völgyekben is. A csonttá fagyott hólepel felett a hideg beszorul a házak közé, miközben magasabban kásás hó árulkodik arról, hogy lanyhább levegő nyalja a dombperemeket. Ha nagy ritkán kitisztul a dombélek felett, a Vénusz tündökölve ragyog közvetlenül már napnyugta után, csillagok hadát csalogatva az égre.
A Maros sűrű ködöt páráll, de a Poklos-patakot a belé ömlő langyos vizek nem engedik befagyni. Vadludak százai keresik e meleg vízoázisokat. Nemcsak a Poklos-patak mentén, de szerte a be nem fagyó vizek környékén a Kárpátok övében. Ha a befagyott nagyobb tavakon torlódik a jég, a felszakadó jégpáncél párálló vízfelületeket kínál az itt maradt vízimadaraknak.
Senki sem gondol most arra, hogy bizony az itt-ott melegebb víz szennyezett. Hőszennyezett. Talán ez a kisebb baj – gondolnánk. Sokkal komolyabb a vegyi, avagy a biológiai szennyeződés. Így igaz. Ha a természetes ökológiai folyamatokat átírja az emberi kapzsiság, az végső soron az élő természet kárára válik.
Mára elkerülhetetlenné vált a szennyező források korlátozása, az ásványkincsek, energiahordozók kitermelésének átgondolása, a káros emberi tevékenységek hatékony szabályozása.
Klímaváltozás. Ennek folyománya a migrációs hullám beindulása is. A víz nélküli, élhetetlen területeken felszaporodó embertömeg előbb-utóbb óriási hullámokban fog megindulni a még élhető területek felé.
A klímakatasztrófa által kisebb-nagyobb mértékben sújtott területek között a Kárpát-medence oázis, menedékhely.
Léteznek olyan ügynökségek manapság, amelyek csak azzal foglalkoznak, hogy fákat ültettethetünk velük, a szén-dioxid-kibocsátás arányában. Ez valami olyasmi, mint mikor régen a tehetős hívők búcsúcédulákat vásárolhattak az egyháztól, hogy ezzel váltsák ki bűneiket.
Magát a CO2-kvótát világszerte adják-veszik az államok. Azaz saját kiszabott bűneik mennyiségét megtoldják a fejletlenebb államok bűneinek kivásárlásával.
CO2-kereskedelem. A mai földi világ legbizarrabb kereskedelme. Mivel is kereskedünk? Saját földi jövőnk zálogával? Ördögi kereskedelem ez!
Egykor a katolikus egyház által az ördög ünnepének nevezett farsang kezdetén vagyunk. A hideg tél elől a házba rekedt emberek közös vigadozással, közösségbe járva töltik az időt.
 
Telek jutnak eszembe, telek,
régi, kemény, csillagos telek,
murijáró szép falusi utcák,
deres bajszok s nagy piros fülek.
Parasztszagú éjféli misék,
mennyi süllyedt, jámbor semmiség,
nagykendőbe bagyulált cselédek,
cukorbundás házak, tejes ég.
 
– hívom segítségül Babits Mihályt: Emlékezés gyermeteg telekre versét böngészem.
 
(…) Később, kisvárosi zsúrokon,
mikor összejött a sok rokon,
lányokat kellett hazakísérni
s én hallgattam az egész úton.
De másnap, mint röpülő-cipős
Merkur, versre lengtem a csípős
ködben a magányos jégen – mit ma
nemcsak lábam, de szívem se győz.
 
Akár jómagam is átélhettem volna.
Farsang. Vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Nevének eredete a német Faschine (rőzseköteg) és a Fasern (szálacska) szavakig megy vissza. A farsang farkának, húshagyókeddnek (németül Faschingsdienstag) része volt a gyümölcsfa- és szőlőmetszések után összegyűlt venyigék, gallyak s a farsangban végzett fonás csepűjének elégetése. Mára már elvétve akadnánk len-, avagy kenderfonálfonásra. Az utolsó vásárhelyi kötélverőt Imre barátomban tiszteltem, de ő is már nyugdíjas… testnevelő tanár. A gyümölcsfák megmetszése maradt az egyetlen, amit a farsangfarki tüzek autentikus anyagául szolgálhat.
A katolikus egyház azzal szorította mederbe az ördög ünnepének tartott időszakot, hogy szentjei ünnepét rendelte a farsang idejére. Elejére Remete Szent Pált január 15-re, Szent Antalt 17-re. Sebestyént, a vadászok védőszentjét 20-ra – népi bölcsesség szerint e napon indul meg a fákban a nedvkeringés, ezért tavaszébresztő nap. Vincét 22-re – manapság a magyar kultúra napja, Himnuszunk születésnapja. Mária menyegzőjét 23-ra, Pál-fordulást 25-re.
 
Pálfordulása ha tiszta, bőven terem mező, puszta –
 
tartja a regula. A jelentősebb szentek névünnepei általában a csillagászati hónap első, azaz a naptári hónap utolsó dekádjába esnek. Vízöntő havát Szent Pál képviseli – ahogy maga mondta –, „a legkisebb az apostolok között”, nem találván méltónak magát az apostoli címre. A páli fordulatnak tágabb jelentése, hogy ő az első apostol, aki a pogányok misszionáriusa lett. A kereszténység ezzel a lépéssel indult el világvallássá válása útján.
1900. január 25-én született Fekete István, az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. Tüskevár, Bogáncs, Vuk – kell-e még sorolnom? Annál kevésbé ismert, hogy amikor lehetett, évente többször baráti társaságával eljárt Erdélybe is vadászni: Kittenberger Kálmánnal, Széchenyi Zsigmonddal, Wass Alberttel.
110 éve, 1907. január 26-án született Selye János, a stresszelmélet atyja. Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg először magyarul. A 2004-ben megalakult észak-komáromi önálló magyar nyelvű egyetem az ő nevét viseli. Az egyetem könyvtárának alapját a Kanadából hazakerült magánkönyvtára képezi.
215 éve, 1802. január 25-én született Magyargyerőmonostoron Debreczeni Márton bányamérnök, a XIX. századi erdélyi bányareform megvalósítója. Zalatnai üzemfőnöksége alatt, 1831–1841 között nyereségessé tette az erdélyi kohókat. Teljesen átszervezte, korszerűsítette a vajdahunyadi vasgyárat. 1848-ban miniszteri tanácsossá nevezték ki és a bányaügyek vezetésével bízták meg. A szabadságharc bukása után Kolozsváron perbe fogták, fizetését megvonták, hat gyermekével nyomorban tengődött, mialatt a kohóknál szerzett higany- és ólommérgezéstől szenvedett. Még egyszer megkísérelte az erdélyi harcok során leállt, károkat szenvedett bányák és kohók üzembe helyezését. Ebbéli munkája során megbetegedett és mindössze 49 évesen Kolozsvárt meghalt.
Most tél van. Nagy hóval. Mint régente. Emlékek szivárognak át a tél szennyeződő gyolcsán. Itt ródlizni lehet, ott, a Cinege-tető alatt sízni. Korcsolyázni a Ligetben. Nagyot járni a téli Csereerdőn. Csonttollúakat bámulni a Bulevárdon.
De jobbára csak pohárnyi forralt bor mellett idézgetek emlékeket.
 
Ó teleim, gyermeteg telek!
Mily bolondul elfeledtelek.
Úgy megfakultatok, mint a gyöngy ha
nem ringatja eleven meleg.
Némelyik már, mint egy szertehullt
láncnak szeme, halkan elgurult...
Pedig amint fogy-fogy a jövendő,
egyre-egyre drágább lesz a múlt.
 
Szertehulló láncnak halkan elgurult szemeit keresgélve az ordasuló időben, maradok kiváló tisztelettel. 
Kelt 2017-ben, Szent Sebestyén napján

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató