A természet kalendáriuma (CLVI.)

A tőkés réce tojója a régi gát felett öreg fűzfa odújába készített pihetollakkal kibélelt bölcsőt féltucatnyi tojásának. A pipék már rég kikeltek, de még követik anyjukat, s most, hogy hirtelen eléje dobbanok a földgáton, szárnyszegettnek tetteti magát: furán, mereven csapkodva próbál elcsalogatni a kiskacsák mellől. S mire azok eltűnnek a védelmező nádbozótban, gyógyulva röppen fel, a szárnya keltette légáramlatot is érzem. Nagy ívet repül, s aztán visszaereszkedik a vízre ott, ahol kicsinyeit sejti. A szitakötőpár szív alakú násztánca közben megpihen egy Maros fölé hajló lóherelevélen. Tőlük egy ideig nyugton lehetnek a vízpart apró légtornász rovarai. Néhány gólya sáskázik a réten Udvarfalva felé, balkáni galambok szedegetik a kalászokból kihulló szemet, s néha szerelmesen búgnak. Búbos pacsirta szaladgál a juhnyáj után, így éri utol a szürkület. Ahogy hűvösödik a levegő, felbukkan az öreg kuvik is. Vadászni indul.

Holnap, június 20-án, a csillagászati szürkület kezdetén 10-15 foknyira a nyugati horizonttól, egymástól 5-8° távolságra, a Rák fölött és az Oroszlán feje alatt találkozik a Hold, a Vénusz és a Jupiter. Napnyugta után másfél órányit gyönyörködhetünk az év leglátványosabb együttállásában. A Vénusz a Nap felé közelít, a Jupiter a Rák csillagképből érkezik az első negyede felé telő Holddal megejtendő randevúra.

Hajnalban, június 21-én 3.46-kor kezdetét veszi az év leghosszabb nappala.

A nyári napfordulókor illő szót ejtenünk az 1842. évről. Épp e nap ajánlották fel Kemény József és Sámuel grófok könyv- és ásványgyűjteményüket az erdélyi nemzeti múzeum létesítése céljára. Hozományaként annak az 1841–43-as erdélyi országgyűlésnek, amelyik napirendjére tűzte a magyar nyelv hivatalossá tételét, az erdélyi magyar nemzeti színház, akadémia, politechnikum és nemzeti múzeum alapítását. Bod Péter, Batthyány Ignác, Aranka György, Döbrentei Gábor és Bölöni Farkas Sándor álmát 1843-ban az erdélyi szász rendek vétózták meg. A múzeum csak 1859-ben alapítódik Mikó Imre kolozsvári nyári kastélyában s kertjében. Ma itt székel a kolozsvári egyetem biológia-földrajz-geológia tanszéke, meg a világ első barlangtani intézete. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ásványgyűjteményének darabjai még fellelhetőek az egyetem geológiai múzeumában. Ennek első őre volt Brassai Sámuel. 1872-ben az egyesület ötven évre átengedte a füvészkertet az akkor alakult egyetemnek, azzal a feltétellel, hogy „az egyetem a kert parkszerűen mívelt részében jelenleg meglevő arborétumot, amely csaknem teljes számmal tartalmazza Erdély valamennyi fáit és élő cserjéit, elpusztulni nem hagyja”.

„Erdélyben évszázadok óta a legkülönbözőbb faji, vallási, műveltségi és társadalmi érdekek ütköztek össze... Aki itt valamit csinálni akart, annak számolnia kellett minden érdekkörrel, a legnagyobbtól a legkisebbig... Az ellentétek ügyes kiegyensúlyozásán alapszik a társadalmi élet... Így tanítja ezt ennek a kis országnak történelme. Erdély a maga soknyelvű, sokfajtájú, sokvallású és sokmeggyőződésű népe számára mindig meg tudta találni a békés együttélés lehetőségét... Mi megmaradtunk sokszínűeknek és sokalakúaknak, mint amilyen maga az élet..."

– írta volt ezeket a sorokat Kuncz Aladár a Felleg a város felett című regényében. 1931-ben még megérte, hogy Fekete kolostorának sikerét Áprily Lajos  elújságolhassa neki, hogy aztán június 24-én belépjen a halhatatlanok közé.

Szent Iván-éj. Tüze megvéd ködtől, jégesőtől, dögvésztől. A magyar emberek inkább Virágos Szent Jánost köszöntik benne.

Virága az orbáncfű (Hypericum perforatum), a nyugalom növénye. A virágzás kezdete körülbelül egybeesik a nyári napfordulóval. Drogja a növény felső virágos hajtása. Elősegíti a mély, pihentető alvást. Fáradtságot, álmatlanságot kezelnek vele. Gyomorfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, epe- és vesebántalmak természetes gyógynövénye. Eredetmondája szerint Jézus keresztfája alatt nőtt, vörös nedve a szent vérre, öt szirma Krisztus öt sebére utal. A nép Jézus füvének, lyukas levelű fűnek nevezi. A középkorban hatékony „ördögűzőnek” tartották. Levelét saláták, likőrök ízesítésére is használják. Fásodó szára van, amelyen keresztben átellenesen balzsamos, az illóolajtartó sejtek miatt áttetszően pontozott levelek találhatók. Citromillatú, sárga virágai nyáron bogernyőben nyílnak.

Június 25-én, 87 évesen, 1997-ben megtért 

A csend világába Jacques-Yves Cousteau. Június 

30-án a párizsi Notre-Dame-ból búcsúztatták a Kapitányt a Bordeaux melletti Saint-André-de-Cubzac temetője 

felé.

Egy Föld-tengely körüli fordulásnyi időre az év legrövidebb éjszakájától, maradok kiváló tisztelettel: