Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Ha júliusban köd esik, jó idő lesz.
A naptárreformátor Julius Caesar nevét viselő hónap kétarcú. Habár a hajnali eső nem kér szállást, de 13-án Mérges Margit vihart hoz – tartja a népi mondás.
Egyrészt a napközbeni viharok helyileg enyhítik csupán a föld szomjúságát, s a hajnali gyors zápor most aranyat ér. Örömmel öntözi tikkadó kedvem kertjét, s paradicsomalmák pirosodnak árnyékos teraszunkon. A Solanum licopersicum L. magyar nevét Benkő Józsefnek köszönheti: 1783-ban a Pozsonyban megjelent Fűszeres nevezetekben olvashatunk először a paradicsom(almá)ról, amely csak az 1820-as évektől vált konyhakerti növénnyé Erdélyben.
Másrészt, szorgoskodik a kánikula. Teliszedte kosaramat lángzó barackkal, pirosbélű nyári almával, fekete meggyel. Egykor sófalvi keserédes meggyből készült pálinkát szürcsöltünk. Néhai tanítványomtól kaptam a kosárnyi cigánymeggyet. Vajon hol van az a keserűmeggyfa Sófalván?
Nyár közepe. Érdemes már gyűjteni a kannamosófüvet vagy ólomsimogatót. Az érdes tapintású növényt a benne lévő kovasavkristályok kiváló mosogatószerré tették. A mezei zsurló (Equisetum arvense L.) az egész világon elterjedt, kedveli a nedves réteket. Erdélyben tíz zsúrlófaj él, de csak a mezei zsurló gyógynövény. Fontos megkülönböztetni a mérgező mocsári zsurlótól: a mezei zsurló szára sűrűn bordázott (10-20), míg mocsári zsurlóé feleannyira (5-10).
Szárítása árnyékos, száraz helyen történjék, morzsoljuk, majd lezárva tároljuk.
A népi gyógyászat évszázadok óta használja. A tbc-s kavernák elmeszesítését, vesekő oldását, aranytartalmának is köszönhetően daganatok elmulasztását, törött csontok összeforrasztását várják tőle. Afrodiziákumként is használatos egyes törzsi kultúrákban: segítő erőként a főzetét fogyasztják a férfiak. Eme gyógyhatásai ma is vitatottak.
Ellenben biztos vízhajtó és húgyútifertőzés-gátló szerepe. Vese-, hólyag- s húgycső-fertőtlenítő hatása még gennyes, vérzéses esetekben is hatékony. Köszvény, sokízületi gyulladás (poliartritisz), az egész szervezetet érintő gyulladások, reumás panaszok esetén is javallt. Növeli a kötőszövetek ellen-állóképességét, vérzéscsillapító. A női kismedence szerveire, főleg a méhre áldásos hatású. Gyulladásait, nyálkahártya-problémáit, elhúzódó, túlzott vérzéseit kezelik főzetével. Teája az emésztőrendszer hurutjait gyógyítja, a pangó bélsarat a bélfal végigsúrolásával pucolja.
A friss növényi nedv ritkán használatos, és csak külsőleg. A főzet fogyasztásra, öblögetésre, lemosásra, borogatásra egyaránt alkalmas. Alkoholos kivonatát bőr, illetve seb tisztítására, fertőtlenítésére, besűrítve krémek készítésére használjuk. Gyermekeknél, állapotos nőknél s idős embereknél csak alacsony dózis adható a kiszáradás veszélye miatt.
A zsurlók spórákkal szaporodnak. A spórák „kis hattyúk tánca” gyerekkori emlékem. Először a Ferenc-rendi nővérek zárdaépületében láttam: édesanyám, ha szerét ejthette, bemutatta diákjainak a 9. sz. általános – ma újra művészeti – iskolában. A mikroszkóp tárgylemezére zsurlóspórákat tett és enyhén rálehelt a fedetlen spórákra. Azok táncra perdültek: kiterült tüllszoknyácskájuk rájuk csavarodott, s néhány pillanat teltével újra szétbomlott, mintha csak megperdülne a spóra saját tengelye körül. Rá-rálehelve soká tartó táncra nógatta így a „kis hattyúk”-at.
A spórák külső, több sejtrétegű burka négy spirálvonal mentén lapátszerűen kiszélesedő, pántlika alakú röpítőkészülékre (haptera) hasad. Ezek száraz állapotban kiterülnek, növelve a spórák röpképességét azáltal is, hogy így több spóra összekapcsolódik. A spóra nedves talajra kerülve vizet vesz fel, s ragacsos hapteravégeivel rögzül, s aztán ivarsejttermelő előteleppé fejlődik. Ha nedvességét elveszti, s nem tapadt az aljzathoz, a szoknyácskába belekapó fuvamlat megint levegőbe emelheti a spórát.
Zsurlóteámat kortyolgatva biztatlak, kedves Olvasóm, a természet eme apró csodáinak megismerésére is.
Maradok kiváló tisztelettel:
Kiss Székely Zoltán
Kelt 2014-ben, Szent Benedek, Európa védőszentjének napján