A természet kalendáriuma (CXC.)

Nyílik már az első hóvirág az iskolakertben. A reggeli fény hamiskás köddé párálltatja a leveleken megülő harmatcseppeket. Földi csillagokkal izennek az ég csillagai. Hívogatlak hát, kedves Olvasóm, február derekának csillagporos ösvényeire.

„Felettem a csillagos ég, lelkemben az erkölcsi törvény”

– olvasható a königsbergi katedrálisban Immanuel Kant sírkövén. A felvilágosodás nagy gondolkodója a ma Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádban élte le életét, s ott halt meg 1804. február 12-én. (Nem csak Erdélynek vannak ilyen fanyar történetei!) Munkásságának első korszakában írta meg 1755-ben Az ég általános természettörténete és elméletét, melyben Newton mechanikai törvényei alapján fejtette ki kozmológiáját. Fő tétele, hogy a Naprendszer rendszertelenül mozgó köd- vagy meteoritfelhőből alakult ki a testek folyamatos ütközése és összetapadása során. Nézeteit Pierre Simon Laplace francia csillagász 1796-ban azzal egészítette ki, hogy a Naprendszer magas hőmérsékletű, forgó gázfelhőből alakult ki. A Kant–Laplace-féle elmélet volt az első olyan teória, amely elvetette a Biblia teremtésmítoszát. Azt is Kant mondta ki először, hogy a Naprendszer a Tejút része. A mindmáig erősen ható filozófus A tiszta ész kritikájában 1781-ben fogalmazza meg elsőként, hogy a tudományos megismerés csak akkor lehetséges, ha a jelenségeket az anyag megmaradása, az okság és a szubsztanciák közti kölcsönhatás törvényeinek vetjük alá.

Február idusának csillagos egén a Hold az Aldebarán közelében vonul el, rövid időre elhalványítva a Bika legfényesebb csillagának, a Bujdosók lámpásának fényét. Rá a Fiastyúk csibéi bámulnak északnyugat felől.

Holdezüstös hársvirágok

részeg illatot lehelnek,

fenn a légben és a lomb közt

fülemülék énekelnek.

Ugye, kedves, milyen jó a

hársak alján ülni, hogyha

lombjukat a telehold-fény

sugarasan átragyogja.

Nézd csak jól meg: szív-alakja

van ennek a hárslevélnek,

hársfa alá a szeretők

oly szívesen azért ülnek.

– indítja Holdezüstös hársvirágok költeményét a német irodalmi triász legromantikusabbja, a – 160 éve már csak a téli égbolt szánkóján utazó – kozmikus Heinrich Heine. 

 

De mondd, kedves, mért mosolyogsz

messze álmok rabjaképpen,

mint akinek rejtett vágyak

ébredeznek már szívében?

Ó, bevallom neked, édes,

mire vágyom: azt kívánom,

hogy bundába burkolózva

üljünk tarka, könnyű szánon,

szélkavarta hóviharban,

hangos csengők hangja szálljon,

úgy suhanjunk, úgy repüljünk

át a réten, át a tájon.

Ő még csak e földi tájról nézte a Holdat. Ma már… Ötven éve alig múlt, hogy megtudtunk egy alapvető dolgot a Holdról: le lehet rá szállni. Eladdig a tudományos körökben közkeletű félelem szerint a landolást követően a leszállóegység egészen egyszerűen elmerül a rendkívül finom szemcséjű holdporban. 1966-ban aztán kiderült, hogy mégsem. A szovjet Luna 9 volt ugyanis az első ember alkotta tárgy, ami egy idegen égitesten túlélt egy landolást. Február 3-án a közép-angliai Jodrell Bank Obszervatórium – ami egyben a nyugati világ figyelő szeme volt a szovjet űrprogramon – felismerte, hogy a holdrobot által használt jelformátum ugyanaz, mint amit az újságok használtak abban az időben fényképeik küldözgetésére. Nosza, a Daily Express készülékével percek alatt dekódolták a Földre sugárzott jeleket. Az így kapott képet pedig másnap, megelőzve az oroszokat, leközölték. Ez volt az első fénykép, amit a Hold felszínén készítettek. A Luna 9 három nap leforgása alatt összesen kilenc fotót – köztük öt panorámaképet – továbbított a Földre.

Február 13-án lesz 383 éve, hogy Galileo Galilei megérkezett Rómába a Szent Inkvizíció kihallgatására, ahol végül tanai – a Kopernikusz által először kimondott igazság, miszerint a Föld forog a Nap körül – visszavonására kényszerítették.

Az idei nagyböjt első vasárnapja Bálint-napra esik. Bálint napján, 27 éve kezdett működni az első műholdas telefonszolgáltatás, rá egy évre, 1990. február 14-én a Voyager 1 űrszonda elkészítette első fényképét az egész Naprendszerről.

17-én lesz 416 éve, hogy Rómában, a Campo dei Fiorin eretnekként megégették Giordano Bruno filozófust. Azt hirdette, hogy a Föld nem a világegyetem közepe, hanem a mindenségnek csak egy kis szeletét képezi. A világ végtelen – vallotta –, amely Isten végtelenségének felel meg. A Szent Inkvizíció 1592-ben Velencében elfogatta, s hétévi római börtön után ítélte máglyahalálra.

100 éve, 1916-ban halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, az első térképes időjárás-jelentés megszerkesztője. 1890-től az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójaként szervezte meg a prognózisszolgálatot.

57 éve, 1959-ben bocsátották fel az első meteorológiai műholdat, a 9,8 kg-os Vanguard-2-t.

Végül 18-án emlékezünk az 1201-ben e napon született Nasir al-Din Muhammad ibn Muhammad Tus perzsa polihisztorra. Mikor 1256-ban a mongol Hulegu kán elfoglalta Alamut erődítményt, al-Tusi a kán szolgálatába állt, aki obszervatóriumot építtetett számára a mai Észak-Irán területén. Matematikusként ő fogalmazta meg a sinus-tételt. Csillagvizsgálója az akkori idők legjobb eszközeivel volt felszerelve. A korábbiaknál pontosabb bolygótáblázatot szerkesztett, amelyet a XV. századig Európában is alkalmaztak. Nevét ma a 10269. sz. kisbolygó őrzi.

Hóvirág- és csillagnézésbe feledkezetten, hársvirágok óhajtásával, maradok kiváló tisztelettel.