A természet kalendáriuma (CXCIX.)

A Maros és a Nyárádmente nedves rétjeinek és ligeterdeinek egyik legszebb tavaszi virága a ritka s védett mocsári kotuliliom (Fritillaria meleagris). Talán Mezőpanit határában is virágzik még 2016 vadvirága.

Az ógörög monda szerint a Phobeusz képébe bújt Apolló elhajította, a földről felpattanó diszkosz Taenarides Hyacinthus arcába csapott, s halálát okozta.

 

… ekkor az isten, alácsukló tested fölemelve,

most ápol téged, sebedet szárítja, a gyászost,

most bucsuzó lelked fogná még vissza füvekkel.

Nem használ tudomány: sebedet gyógyítani meddő.

Mint mikoron violák vagy a mák letöretnek a kertben,

vagy sárgás nyelvvel rezgő gyönyörű liliomszál,

hervadnak, nehezült fejüket tüstént lebocsátják,

állani nem tudnak, lekonyultan nézik a földet:

így függ haldokló feje, így – erejét odavesztve –

terhe magának a nyak, vállára konyulva lehajlik…

 

A görög isten tavasszal nyíló virággá változtatta Jácintot. Csakhogy Ovidius az Átváltozásokban, a Ganymedes. Hyacinthus versben leírt virága jobban illik a kockásliliomra, mint a jácintra.

 

…Míg így szól, igazat-mondó ajkával, Apollo,

lámcsak, a vér, mely omol s a füvet megfesti pirosra,

már nem vér: ragyogóbban, akár a Tyrus-beli bíbor,

drága virággá lesz, liliomformáju növénnyé,

csakhogy amannak ezüst, ennek meg bíbor a színe.

Phoebusnak nem elég (mivel ő tisztelte meg ezzel):

ő maga írja reá a jaját, s e nyögése az AI AI

ott áll már szirmán, a betűk mondják ki a gyászát.

 

A Fritillaria lepellevelein mintha egymást érnék a görög α és ι betűk. Kockásliliom nevét virágainak jellegzetes sakktáblamintázatáról kapta, lepellevelein a fehéres és alvadtvérbíbor foltok szabályosan váltakoznak. Harang alakú virágai a rómaiak kockavető poharára, a fritillusra emlékeztetnek. Hajtásai bimbós állapotban elfekszenek, később a tőkocsány felegyenesedik, de virágai bókolnak. Az Európában szórványosan, Közép- és Délkelet-Európában gyakrabban elforduló növényt a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti. Egyesek szerint a mocsári kockásliliomról mintázták Horvátország címerét. 

Ahogy ki-kitisztul az éjszakai égbolt Erdély nedves rétjei felett, április közepétől az η-Aquaridák, a π-Puppidák és a Lyridák változó gyakoriságú, de ritka meteorfelvillanásai köszöntik a gyümölcsfák virágba bomló ágait.

Talán 564 évvel ezelőtt, 1452. április 15-én is így szabdalták az éjszakai eget a Firenze közeli Anchiano rétjeinek kockásliliomai felett a meteorok Leonardo da Vinci szülőhelyén. Talán az ég felé törekvés, a repülés Ikarusz-vágya is ott oltódott belé. Az első helikopter s az első siklórepülő vázlatát is ő készítette el. Terveivel, elképzeléseivel megelőzte korát, az általa tervezett gépek, műszaki alkotások nagy része csak jóval később, mások tervei alapján valósult meg. Polihisztor volt: festő, szobrász, feltaláló, anatómus, építész, hadmérnök, zeneszerző, költő, író. Maga volt a reneszánsz ember, az ég felé törő uomo universale.

De a Nap felé repülés az űrben csak halála után 462 vette kezdetét: 1961. április 12-én Föld körüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarinnal. Erre emlékezik az űrhajózás napja.

S április 19-én lesz 45 éve, hogy az ember megtelepedett a csillagok között: Föld körüli pályára állt az első űrállomás, a Szaljut-1. A szovjetek elsőként juttattak Föld körüli pályára űrállomást, amelyen tartósan ember tartózkodott. A sikertelen Hold-program után a Szovjetunió a Föld körüli pályán folytatta a további űrtevékenységet. De 1971. április 23-án a Szojuz-10 legénysége még nem tudott bejutni a Szaljut-1-be. Pár héttel később, június 6-án a Szojuz-11 legénysége sikerrel dokkolt. Július 16-án a fedélzeten kisebb tűz ütött ki, a küldetést lerövidítették. A Szaljut-1 automatikára kapcsolt, de a Szojuz-11 legénysége visszatérése közben a légnyomásmérő kiegyenlítő szelep kinyílt, az űrhajóból azonnal eltávozott a belső levegő, s a szkafander nélküli űrhajósok életüket vesztették. Az űrállomás 175 napig működött, 1971. október 11-én semmisült meg: a légkörbe érve elégett. A Szaljut sorozat 6. tagján volt Farkas Bertalan is 1980-ban.

 

Csend. Nagyon messze egy hegedű zokog.

Egy csillag leszalad.

A szívem ver. Hallgatom. Egyedül vagyok

a csillagok alatt.

 

Havas Gyula, a Nyugat költője 101 éve írta e sorokat a Csillagok alatt című versében, hogy aztán huszonöt éves korában eltűnjön az első világégés viharában.

 

Ki hegedül? A nyárfák suttogó sora

mellettem elhalad…

A hegedű fájón felcsuklik és elzeng

a csillagok alatt…

 

A szeszélyes április virágai és hullócsillagai között bolyongó uomo universale hegedűjét hallgatva, maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2016-ban, 564 évvel Leonardo születése után.