Április 24. Európa-szerte tavaszkezdet. A rómaiaknál Palilia napján a pásztorok kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérággal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat.
Szent György búza ritka kárminpiros változata Torockóról
Április 24. Európa-szerte tavaszkezdet. A rómaiaknál Palilia napján a pásztorok kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérággal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. Áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban, a föld erejében.
Az egyház sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek és a népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.
– tartja a mondás, sőt szárba szökkenőben a búza.
Ha Szent György napján a varjú elbújhat a vetésben, jó termés lesz.
Szent György katona volt, az egyiptomi koptok legfontosabb védőszentje. A férfiasság és lovagi önzetlenség jelképe a Szent Koronán is megjelenik. Szent István zászlóin Szent György és Szent Márton képe volt. Károly Róbert 1326-ban megalapította a Szent György lovagrendet, amelyet Zsigmond Sárkányrend néven újított meg. Anglia védőszentje is Szent György, sőt róla kapta nevét Grúzia is: Georgia.
A Kolozsvári testvérek világhírű lovas szobra is őt ábrázolja.
Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöldággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja. A nyírfa- vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító. A marha kapuba fektetett láncon át hajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson vagy éppen a gazdasszony kötényén való áthajtás. Zöld ágat tettek ajtóra, kapura; seprűt, sót, gatyamadzagot a küszöbre; fokhagymát a marha szarvára. A tehén- és tejrontó boszorkányok ellen kakukkfűvel füstölték vagy forrázták ki a tejesedényeket. Az aznapi harmattal pogácsát sütöttek, s azt a tejelő állatokkal etették fel. Szent György-naphoz kapcsolódik a mennydörgéshez fűződő hiedelem is, miszerint:
Szent György-napi dörgés, jó bortermés.
Némely vidéken az ilyentájt virágzó gyógynövényt, az odvas keltikét nevezik Szent György-búzának. Máshelyt úgy tartották, hogy a páfrány virága Szent György éjszakáján nyílik ki néhány percre; aki akkor leszakítja, minden állat nyelvét megérti. (Csakhogy a páfránynak nincs virága...)
A rá következő nap Márk evangélistáé. A Márk-napi búzaszentelés antik hagyományokat őriz. Rómában a körmenet után áldozatot mutattak be Robigus istennek, hogy védje a vetést a rozsdabetegségektől. Nagy Konstantin óta keresztény ünnep. Néhol még dívik, hogy a pap a hívekkel kivonul a földekre, és megáldja a zöld vetést. A Márk-napi szentelt búzát betegségek ellen ember, állat eledelébe keverték, jó termés érdekében a szántóföld négy sarkába ásták el.
Ha Márk napján megszólal a pacsirta s a béka, jó termést várhatsz,
Ellenben ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz.
1744. április 25-én halt meg Anders Celsius svéd csillagász, fizikus és geodéta. Maupertiusszal együtt a francia állam megbízásából meghatározta a Föld délkö-rének pontos hosszát, csillagászként a Jupiter holdjaira vonatkozó megfigyelései fontosak. Neki köszönhetjük a hőmérőt: a víz fagyás- és olvadáspontja közti hőmérsékletkülönbséget száz egyenlő részre osztotta. Hőmérőjén azonban a kisebb számok jelezték a melegedést. Vagyis a víz 100 fokon fagyott és 0 fokon forrt fel. Csak halála után fordították meg a skálát.
Hazájában tavaszköszöntő április utolsó napja. Valborg napján óriási máglyákat gyújtanak, lehetőleg tágas téren. Mesélik, hogy régen gyakorlati haszna volt a tűzrakásnak. A legelő közepére összehordták a szanaszét heverő ágakat, s alágyújtottak, majd nagy rikoltozásba fogtak. A kósza vadak: hiúzok, medvék, rókák, rozsomákok és farkasok messzire menekültek ettől, s ezután már nyugodtan ki lehetett csapni legelni a csordát. Manapság is ilyenkor égetik el az ősz óta felgyűlt kerti szemetet, a kiszolgált karácsonyfát, valamint a rakás alján békésen hibernáló sündisznókat. Hajdanán boszorkák visítását vélték hallani a máglya alá szorult szerencsétlen állatkák halálsikolyában – írja Veress Mária-Magdolna Svédországban élő biológus.
1891. április 26-án született Ágyán Olosz Lajos. Jogászként Kisjenőn élte le élete nagy részét. Az Erdélyi Helikon alapító tagját mély barátság fűzte Reményik Sándorhoz és Áprily Lajoshoz. Értő természetszeretetéről tanúskodik Kibontott rügye 1927-ből.
A távoli hegyek azúrkékek.
A tócsák lilák és hamvasok.
Hattyúprémüket vetkőzni kezdik
mogorva, néma havasok.
A Körös-part alján illat kúszik,
májusok éretlen, kora földszaga.
Leánymellű, feszes rügyeket
ragyogtat az alkonyatban
az aranygallyú bükk
és a keserű nedvű orgona.
Titkot keresőn egy rügyet kibontok.
...a megölhetetlen,
istenerejű élet éber szívével várja
kóborló tavaszok hűségesen megtérő szavát.
Eldajkálom kezem fején
az élet parányi ágyát,...
Kiterítem a zöld levélke
leheletkönnyű fátylát,
és eltakarom téli lelkem
ijesztő éjszakáját.
Zöld virradat reményében maradok kiváló tisztelettel:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
