2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Így szól a szeptemberre rendelt csízió az 1480-ból származó Nagyenyedi kódexben. A kalendárium negyvenöt veretes sorban ismerteti az esztendő jeles napjait.  

Díszberkenyék pirosa házasodik másodvirágzó lila akáccal


Szent Egy Ember szízességvel,

Mária szilé Szentkeresztet,

Lopért vermét Máté ássa,

Gellért és Kozma Mihál társa.”

Így szól a szeptemberre rendelt csízió az 1480-ból származó Nagyenyedi kódexben. A kalendárium negyvenöt veretes sorban ismerteti az esztendő jeles napjait. Meghökkentő képek, pedig nem akart mást a névtelen szerző, mint a kor szokása szerint felsorolni az észben tartandó napokat, gyakran csupán őrszóval utalva egyik-másik jeles napra. Fejtsük meg mi is ezt a szürrealista szeptembert!

Szent Egyed apátot a naptárban Szent Imre követi, aki tudatosan zárkózott el az utódnemzéstől. Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg egy vadkan öklelte fel a bihari Igfon-erdőben vadászat közben. Egyes források halála napját szeptember 7-re teszik.

Nyolcadika Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számon tartott ünnepünk. Az alábbi, Balassa-strófára szedett énekünk egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát:

„Ma született e világra

Egy ékes kisasszonyság,

Kinek kebléből bimbózik

Fölséges nagy uraság.

Fellegek és az egek közt

Ma tartatik vigasság.

Az angyalok énekelnek,

Zengenek a muzsikák.”

Követi szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalása. A régi katolikus naptár három Szent Kereszt ünnepet tartott számon. E három ünnepnap szinte hajszálra harmadolja az évet: január 6. vízkereszt napja, május 3. pedig a Szent Kereszt megtalálásának napja.

Szeptember 18-án gyilkolták meg Szent Lambertet valamikor a VII. században. A frank birodalomban Lambert halálát az erőszakos térítés miatt feltörő feszültségek okozták. Érdekes adalék, hogy a katolikus egyház csak 1969 óta ünnepli újra a szenteket haláluk napján.

Máté apostol és evangélista névünnepét már a legkorábbi vértanúakták is szeptember 21-ére tették. Rómában a XI. századtól ez a nap a hivatalos emléknapja. Szeptember 21. még a Szűz jegyébe esik, de már közel a Mérleg hava és véle új határnap: az őszi napéjegyenlőség napja.

„Máté, akit Lévinek is hívtak, a hagyomány szerint az első evangélium szerzője. Adószedő és vámos volt Kafarnaumban... Az adószedő és a vámos elengedhetetlen kelléke volt a mérleg. Az ószövetségi idők fizetőeszköze a súlyra mért nemesfém volt. A később használatos pénzegységek nevében fennmaradt a régi súlymértékek, például a tálentum neve. De a pénzérmék súlyát is ellenőrizték, hiszen a csalást leggyakrabban az érmék körülnyírásával (nemes-fémtartalmuk csökkentésével) követték el. Kafarnaum, ahol Máté működött, határváros volt Heródes Antipász és Fülöp részes-fejedelmek római oltalom alatt álló országocskája között. Mérleg és határváros: ez lehetett az a két evangéliumi mozzanat, amely Mátét illetően a jelképekre fogékony (s a hagyományokra is ügyelő) korai naptárszerkesztőket befolyásolta.” – olvashatjuk Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.

24-e Szent Gellért napja. A Gellért-hegy szobrával és legendájával magasodik a vén Duna fölé, szinte közepén a Kárpát-medencének.

Kozma és Damján a korai egyház két vértanú szentje. A szíriai Cirusban szenvedtek mártíromságot a diocletianusi üldöztetések alatt 303-ban. Ikertestvérek voltak, és mindketten a gyógyítást választották élethivatásul. Ünnepük szeptember 27-e. Az orvosok, felcserek és borbélyok védőszentje volt Kozma, a patikusok patrónusa pedig Damján.

28-a Szent Mihály arkangyal napja. Nevének jelentése: „Kicsoda olyan, mint Isten?” Ő harcolt a sárkánnyal és angyalaival, s az égből levetve nagy győzelmet aratott rajtuk. Ő vitatkozott az ördöggel Mózes testéről, mert az elő akarta adni a testet, hogy Isten gyanánt imádják a zsidók. Ő veszi át a holtak lelkét, és az örvendezés paradicsomába vezeti őket. Hajdan a zsinagóga fejedelme volt; ma az Úr az egyház fejedelmének állította. Mint mondják, ő sújtotta csapásokkal az egyiptomiakat, ő választotta szét a Vörös-tengert, ő vezette a népet a pusztában, és ő vezette be őket az Ígéret Földjére. A szent angyalok seregében ő Krisztus zászlótartója; az Úr parancsára majd ő öli meg az Olajfák hegyén az Antikrisztust. Mihály arkangyal szavára támadnak fel a halottak, s ő mutatja meg az ítélet napján a keresztet, a szögeket, a lándzsát és a töviskoronát.

E félszáraz, szinte trópusi meleg őszkezdeten az egész Kárpát-medencében a termikus kiegyenlítődés hatására lelassul a levegőtömegek mozgása, s az egyre fokozódó hőkisugárzás eredményeképpen a hőmérséklet fokozatosan csökkenni kezd. A Keleti- és a Nyugati-Kárpátok közé szorult hegyközi medencék éghajlata ilyenkor a legkellemesebb. Miközben a törökmogyoró bozontos kupacslevelei közül hullani kezd az ez évi termés, a bükk-kupacsok nyár végi estéken halk koppanással engedik el eddig rabságban tartott makkjaikat, s a cserszömörce barna-vörös szőrös terméságazata ledobja magjait a földre, a vad iszalag pedig hólabdától elirigyelt szőrös terméscsoportjait hengergeti a reggeli napfényben, néhol a díszberkenyék téglapirosa házasodik másodvirágzó lila akác (Wisteria sinensis) fürtökkel, s az elárvult kőfalon repkények örökzöldje színesülő vadszőlőlevelekkel harcol minden meghódítható kiszögellésért.

Mérlegre kerül az idei nyár az érés és a begyűjtés határán. Csalni itt már nem lehet. A természetben is ki-ki tálentumát most csillantja fel igazán.

Maradok ez ősz eleji zsongásban, kiváló tisztelettel:

 Kiss Székely Zoltán 

Kelt 2013 Szent Mihály havának első szombatján.

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató