Tisztelt Olvasóm! Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó – int a mondás. Ígértem, hát folytassuk csíziónk megfejtését.
Demény Attila: Áprily Lajos portréja
Tisztelt Olvasóm! Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó – int a mondás. Ígértem, hát folytassuk csíziónk megfejtését.
„Simont hagyjuk mindszent kemén
Emre úrnak hoz bort Márton
Bereck láta miként Elis fon
Cec Kele Katlén itt adós.”
Következő nevünk Márton. Szent Márton püspök november 11-én bort hoz, hiszen az újbornak ő a bírája. A Márton-nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat a libasült – aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik – és az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának. A pásztorok ilyenkor csomónyi vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijártak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.
Márton időjósló nap, s igazság is van jövendölésében:
„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”
13-án Szent Bereck (Brictius) napja. Márton diakónusa volt. Féltékenységében sokat szidalmazta őt. Egy alkalommal, amikor egy szegény ember Márton után kérdezősködött, azt mondta neki Bereck: „Ha azt a tébolyultat kérded, nézd csak a távolban, ő az, aki mint egy eszelős, az eget kémleli”. A szent férfiú kérdőre vonta Berecket: „Te tébolyultnak tartasz engem? Bizony mondom neked, az Úr megadja, hogy te légy az utódom a püspökségben”. Bereck kinevette mesterét: „Nem megmondtam, hogy elment az esze?” Márton halála után Berecket választották meg tours-i püspöknek.
November 19. Szent Erzsébet napja. I. András királyunk és Merániai Gertrúd lánya volt. Valószínű, hogy 1207-ben született Sárospatakon. Türingiai Lajos felesége lett. Férje keresztes hadjáratban, a Szentföldön halt meg 1227-ben. Lajos öccsei igen keményen bántak Erzsébettel: a 20 éves özvegyet megfosztották a vagyonától. Erzsébet végül elhagyta Wartburgot három gyermekével. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette.
Őt Szent Cecília követi 22-én. Cecíliát a középkortól kezdve az egyházi zene védőszentjeként tisztelik.
Egy napra rá Szent Kelemenre emlékezünk. A kőfaragók, kalaposok és tengerészek védőszentje. Traianus császár, az uralkodása alatt kirobbant keresztényüldözés során, a Krím-félszigetre, Kherszonba száműzte, később pedig elrendelte – mivel Kelemen ott is, megtartva hitét, a császárság ellen lázított –, hogy kössenek horgonyt a nyakába és úgy vessék a tengerbe. A legenda szerint a tenger több mérföldre visszahúzódott, hogy a hívek a holttestét kivihessék a szárazra. A hullámok mint márványmauzóleum vették körül a szent testét.
Katlén Szent Katalin vértanú nevét rejti, napja 25-e. A szép és művelt királylány az egyiptomi Alexandriában élt. Amikor Maxentius császár (305–312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és keresztet vetve, bátran vallotta, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi. A császár kényszeríteni akarta, hogy mutasson be áldozatot a bálványisteneknek. Katalin ezt megtagadta, és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius, aki akár hajlandó lett volna feleségül is venni az okos lányt, Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcsek azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésték. A középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak.
Katalin napja is időjós nappá vált.
„Amilyen Katalin, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.”
Ennek a „regulának” viszont vajmi kevés köze van a természet törvényszerűségeihez.
Inkább olyanokra hallgassunk, olyanokat olvassunk, akik nemcsak szeretik a Természetet, de értik is azt. Példának okáért Áprily Lajost. Ideírom November II című négysorosát.
„Még fény ölel, remegő sugarak.
De szél jár és levelek hullanak.
El ne seperje innen senkise:
A teraszunk őszi poézise.”
A Somostető őszi poéziséhez pedig hozzátartozik egyetlen szelídgesztenyefája. Termést nem hoz már évtizedek óta. Számtalanszor tövig vágták. De mindannyiszor kiújult. A valamikori felső zsidó temetőben, az egykori pártvilla kerítésének sarkában áll ma is. Talán jönnek majd nyugodalmasabb évtizedek, s akkor megint termőre fordulhat.
A Brassóban 1887. november 14-én született költő portréját egy Erdélyből elszármazott szentendrei festő, Demény Attila festette meg egy évvel a költő halála előtt, 1966-ban. A Demény család néhány napra kölcsönadta iskolámnak a képet. A ritkán látható festményen a költő mögötti asztalon iratcsomó. Kilóg egy lap, rajta a Költő című versének utolsó sora:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
