Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
„Szántani kén', tavasz vagyon,
a szerszámom széjjel vagyon…
S négy szép tulkom a vásárba,
Isten tudja, hol az ára.”
Kalotaszegi mulatós éneket idézek. Ki tudja ma már, hogy bizony a szöveg eredetije mókásan arról szól, hogy honnan is került össze egy jó eke a XIX. század végén a Kárpát-medencében?
„Ekém vasa készül Pesten,
a csoroszlyám Debrecenben,
kerekem van Kerekiben,
kerékszegem Szegedében,
kakas szegem van Tyukodon,
címervasam Nagyváradon,
kormánydeszkám Böszörményben,
eketalpam Turkevében…
Semmi sincsen ki egészen,
magam se vagyok még készen.”
Mint ahogy ez a tavasz sincs még készen. Minapi kép. A téli jázmin (Jasminum nudiflorum) még lombtalan ágain kénsárga virágait lepi el a növekvő hópárna.
Talán a C/2011 L4 m (Panstarrs) üstökössel érkezik. Március közepétől szabad szemmel is láthatjuk, s így csaknem tizenhat esztendő után ismét gyönyörködhetünk egy kométában: napnyugta után a nyugati égbolt peremén cibálja majd a napszél az üstökét. Március 10-én érte el napközelpontját, ekkor a Merkúr távolságán belülre került. Mi a távolodó, és reményeink szerint az erős napsugárzás hatására igencsak aktív üstököst figyelhetünk meg, talán egészen április közepéig szabad szemmel is.
József 19-én köszönt be. „Szent József kiosztja a madaraknak a sípokat” – tartják faluhelyt. Bizony, a harkályok és a cinegék már a párválasztással gondolnak: a kakaskák revirt foglalnak, innen etetik majd fészekaljukat a tojóval együtt. A csuszka is énekelni kezd. Bele-beleszól a csilp-csalp füzike, de az énekesrigó intonációja mindnyájukét felülmúlja. Pedzik a dalt már a seregélyek s az erdei pintyek, olykor már a barátka poszátát is hallani. Az őszapók vízparti füzesekben serénykednek. S korai órán felcsendül a pacsirta éneke is. Árokpartokon csaláncsúcsok hangolnak. Vörösbegyek éneklik rekedtre magukat.
„Ha szereted a tavaszi füvet,
finom cipellőd kerülgesse szépen;
ne taposs rá a hegyről lejövet,
őrizzen meg bennünket jóemlékben.
– Tavasz-hívó versében írta volt az éppen harmincegy éve elköltözött Jékely Zoltán –
A kerítés tövében kis virág
– neked adom; az idén az első;
s az utolsót is neked nyújtom át,
ha majd az ideje annak is eljő.”
20-án jómagam préselt virágot veszek elő. Féltve őrzött kincsem ez a jácint. Kossuth Lajos sírjáról – mauzóleuma csak később épült meg – hozta a millennium évében, 1896-ban dédnagyanyám, két évvel a turini remete halála után.
Aztán sorjáznak a tavasz ünnepei.
„Sándor, József, Benedek,
Zsákban hozzák a meleget.”
Benedek, 21. – tavaszi napéjegyenlőség, egyben a költészet világnapja; 22. – a vízé; 23. – a meteorológiáé.
Így érkezünk 24-én virágvasárnaphoz.
„A dombraszállt Nap gyújtó fényözönben
fürdette a parányi templomot;
s mint valami monumentális röntgen,
karcsú hajóján átvilágított.”
Jékely Zoltán versén átvilágító fény költözik át erre a kakasmandikóra is a képen. A Németkalap fölött, a Cinegetető felé vezető erdőszéli úton már virágoznia kell. Az apa, Áprily Lajos írta volt a Halálmadárban:
„…ennyi vággyal még sosem dalolt.
A karcsú ág is reszketett alatta,
némán figyelt a barna házikó,
s csudálkozó szemét reá nyitotta
a hóvirág s a piros mandikó.”
25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony. A néphagyomány szerint e nap kell a fákat oltani, szemezni. A Bánátban ilyenkor vörösbort ittak faültetéskor, hogy a fák
„vére” növekedjék. A Mezőségen kukoricát pattogtattak, hogy a rügyek kipattanását elősegítsék. És Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza haza a vándormadarakat is. Jönnek a gémek, a gólyák, nehézkes testükkel akár 1000 méteres magasságban. Alant repülnek a fecskék, ludak, récék. Éjjel érkezik a kakukk, a szalonkával és a kecskefejővel.
Idén nagypéntek 29-ére esik. 1944-ben e nap volt Marosvécsen az utolsó Erdélyi Helikon megnyitója. Kemény kastélykertjébe beint az Istenszéke, zimankós tavaszt üzen.
Kelt a 2013. esztendő március idusa után, mikor a Nap a Halak jegyébe lépett.
Maradok kiváló tisztelettel: