A vállalkozói szféra egyharmadát fizetésképtelenségbe sodorná az új pénzügyminiszternek a cégadózás megváltoztatását célzó ötlete.
A vállalkozói szféra egyharmadát fizetésképtelenségbe sodorná az új pénzügyminiszternek a cégadózás megváltoztatását célzó ötlete. Ezt a következtetést a banki és pénzügyi elemzők egyesületének elnöke vonta le, aki a 2015-ös pénzügyminisztériumi statisztikák alapján készített felmérést. Ebben csak általános adatokra tért ki, de azokból is látható, hogy ha bevezetnék a nyereség helyett az üzleti forgalom utáni adózást, az cégvészt idézne elő, elsősorban a kis- és közepes vállalkozói réteg körében.
De ennek a változtatásnak kicsi az esélye. No nem azért, mintha az adóinkból élő politikusokat annyira érdekelné a sarki vegyeskereskedő, vagy az udvar sarkában felállított sufnijában izzadó kisiparos sorsa, hanem azért, mert ezzel a multik érdekeit sértené, így a kezükre fognak csapni. Az előbb említett felmérés szerint például a teljes vállalkozói szféra üzleti forgalmának kétharmadát a céghalmaz felső 1%-a valósítja meg. Ezeknek a cégeknek a 60%-a tartozik a multik közé, amelyeknek alacsonyabb az adóterhük a hazai vállalkozásoknál. Ez a helyzet nem csak nálunk áll fenn, hanem nagyjából az egész unióban, de a világ más fejlett részein is hasonló, mert a multiknak van rá mozgásterük, hogy a nyereségük után az adóparadicsomokban adózzanak. Erről sokat mesélhetne például az Európai Bizottság fogadásokon pofozkodni, és a kamerák tanúsága szerint alkoholt fogyasztani is szerető elnöke, aki régebben csaknem két évtizednyi miniszterelnökség alatt ilyen adóparadicsomot varázsolt a saját hazájából. Ennyiből is kikövetkeztethető, hogy nem a jelenlegi uniós csúcsvezetés fog olyan adórendszert kidolgozni, amely arra kötelezné a multikat, hogy abban a tagállamban adózzanak a nyereségük után, ahol azt megvalósítják. Sőt, amíg üzlet és politika összefonódhat, erre a világon sem lesz tisztességes megoldás.
Nem ez a román kormány tehát az első, sem az utolsó, amelyik haragszik a multikra, és több adót fizettetne velük, csak épp az a szakértelem nem látszik ezen a társaságon, amivel legalább volna esélyük próbálkozni. Mert hogyha az érdekek úgy kívánják, akkor a multik összezárnak és politikai nyomást kreálnak, mint például nálunk is a 2010-es fogyasztói hiteltörvény esetében, amikor a brüsszeli kötelezettségszegési eljárásnak csak az emlegetése megpuhította a teljes bukaresti politikumot…
A szélmalomharc helyett inkább a saját udvarában kellene szétnéznie a kormánynak, mert a gazdasági növekedés dacára is esnek az adóbevételei. Ráadásul hosszú évek óta a legalacsonyabb európai mutatóval (30%) bírnak a bruttó nemzeti termékhez viszonyított adóbevétel terén, miközben az európai átlag 40%-os, a fejlett államokban pedig az össztermék 50%-át kitevő összeget is bevasal évente az adóhatóság a költségvetésbe. Többet ésszel, mint süketeléssel…
