Több tízezer lejes bírság a tulajdonosi társulásoknak

Megyeszerte több mint száz lakótársulásnál vizsgálódott az utóbbi időben a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelőség, és sokukat több ezer lejes bírsággal sújtották amiatt, hogy a személyzetet nem munkakönyvvel, hanem civil szerződéssel.

Megyeszerte több mint száz lakótársulásnál vizsgálódott az utóbbi időben a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelőség, és sokukat több ezer lejes bírsággal sújtották amiatt, hogy a személyzetet nem munkakönyvvel, hanem civil szerződéssel foglalkoztatták – jelentették be csütörtöki sajtótájékoztatójukon Budai Ştefan (fotó), a Tulajdonosi Társulások Szövetségének elnöke, valamint Nagy Attila jogász, a szövetség főtitkára.

A szövetség elnöke kifejtette, a munkaügyi felügyelőség ellenőrzései nyomán akadt olyan, 80 lakást képviselő társulás, amelyre 40 ezer lejes bírságot róttak ki, mert a takarítónő és a szemetes nem állt munkakönyves viszonyban a társulással, csupán civil szerződéssel foglalkoztatták őket, a felügyelők elbírálásában pedig ez feketemunkának minősült. Ezért a Tulajdonosi Társulások Szövetsége az erre vonatkozó 2007. évi 230-as számú törvény módosítását kezdeményezte. A jelenlegi törvénykezés ugyanis nem fogalmaz pontosan, nem is tiltja, de nem is mondja ki egyértelműen, hogy megengedett-e a civil szerződéses munkaviszony.

– Ezért kértük a törvénymódosítást, hogy a társulások lehetőségeik függvényében dönthessék el, melyik munkaviszonyt választják. Ha a társulás megengedi magának, hogy fizesse a munkakönyves alkalmazással járó társadalombiztosítási járulékokat az alkalmazottak után, akkor válassza ezt a lehetőséget, de ne legyen erre rákényszerítve – fogalmazott Nagy Attila. A jogász ugyanakkor rámutatott, a munkaügyi felügyelőség az esetenként több tízezer lejre rúgó bírság mellett arra kötelezte a társulásokat, hogy visszamenőleg kössék meg a munkaszerződéseket az eddig civil szerződéssel foglalkoztatott dolgozók esetében, ami a szakember szerint jogtalan.

– Jogi szempontból a munkaszerződés a jövőre nézve köthető meg, nem pedig visszamenőleg. Ezzel a követeléssel valójában arra akarják kötelezni a társulásokat, hogy hamis iratokat állítsanak ki olyan munkaviszonyról, amely nem fedi a valóságot – mutatott rá a jogász. Mindemellett a munkaszerződések megkötése több évre visszamenőleg azzal jár, hogy visszamenőleg öt évre ki kell fizetni az egyes társadalombiztosítási járulékokat és egyéb illetékeket mindenik alkalmazott után. Budai Ştefan azt mondja, számításaik szerint ez az összeg egy társulás esetében, amelyhez nyolcvan lakás tartozik, 40 ezer lejt tesz ki. Ehhez hozzáadódik a többévi kamat, a késedelmi bírság, tehát a végösszeg akár a 80 ezer lejt is elérheti. A társulásoknak az egyedüli bevételt a tömbházlakóktól begyűjtött összegek jelentik, így nem áll módjukban ekkora összegeket utólag kifizetni. Az elnök ugyanakkor azt is szóvá tette, hogy a civil szerződéssel alkalmazott takarítók például megkapták havonta átlagban a 800 lejt, ám ebből nem fizették be a társadalombiztosítási járulékokat.

Budai Ştefan hangsúlyozta, két társulás, amelyeket a munkaügyi felügyelők megbírságoltak, megtámadta a bíróságon a döntést, és kedvező döntés született az ügyben, ezért arra biztatta a hasonló helyzetben lévő társulásokat (amelyek tagjai a szövetségnek), hogy forduljanak hozzájuk, ugyanis jogi támaszt biztosítanak nekik a fellebbezési folyamatban.

Töröljék a lakhatási illetéket

A sajtótájékoztatón Budai Ştefan közölte, határozattervezetet dolgoznak ki, hogy tisztázzák, a tömbházak közötti zöldövezetek karbantartása terén mi az, ami a lakótársulások feladata, és mi az, amiért a polgármesteri hivatal felel. A föderáció elnöke ugyanakkor nehezményezte, hogy egyre jelennek meg különféle illetékek, például a lakhatási illeték (taxa de habitat), amelyet az ingatlanadóval együtt kell kifizetni, anélkül, hogy ennek a létjogosultságát előzetesen közvitán megvitatták volna. Ezért javasolni fogják a szóban forgó illeték eltörlését. Mint ahogyan azt is, hogy legyen egy egyeztető bizottság, amely révén a társulások előre értesülnek a polgármesteri hivatal őket is érintő terveiről, ugyanis a föderáció elnöke szerint előfordult, hogy arra ébredtek, munkagépek jelentek meg a tömbház körül, anélkül, hogy tudták volna, milyen munkálatot kezdenek el.

Legyen átlátható a társuláselnökök bérezése

Budai Ştefan ugyanakkor arra is kitért, hogy folyamatosan elégedetlenségekre ad okot, hogy sokan úgy vélik, egyes lakótársulási elnököknek túl nagy a fizetésük. Ennek okán javaslatot terjeszt a tanács elé, hogy egységesítsék és ezáltal átláthatóvá tegyék a bérezési rendszert. Jelenleg ugyanis nincsen egy egységes szabályozás ezen a téren, a társulások vezetőtanácsa dönti el, hogy mekkora a személyzet tagjainak a bére. A föderáció elnöke egy alaposan kidolgozott, és a tulceai tanács által jóváhagyott szabályzatot mutatott be a sajtó képviselőinek, amit véleménye szerint Marosvásárhelyen is gyakorlatba kellene ültetni. Ennek értelmében: annak függvényében, hogy hány lakás tartozik az adott társuláshoz, különböző bérkategóriákat szögeznének le. Például a tulceai változat szerint annak a társulásnak az elnöke vagy adminisztrátora, amelyhez 3-10 lakás tartozik, havonta 540-600 lejt kapna, amelyhez 50-200 lakás, az 600-800 lejt, a 200-500 lakrészes társulás elnöke 800-1200, ahol pedig 500-850 lakrész tartozik a társuláshoz, ott az elnök havi bére 1200-1500 lej lenne. Erre természetesen a városi tanácsnak is rá kellene bólintania.