A többség jogait nem csorbítja

Az RMDSZ parlamenti képviselői az általuk benyújtott törvénykezdeményezés képviselőházi elutasításáról tájékoztatták a közvéleményt. A törvénymódosítás célja megnyugtatóan tisztázni a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait. A kezdeményezés Maros megyében hétezer körüli, szórványtelepülésen élő magyart, Erdélyben nyolcvanhétezer magyar ajkút érintene.

Az RMDSZ-székházban tartott pénteki sajtótájékoztatón Csép Éva Andrea, dr. Vass Levente parlamenti képviselők és Novák Csaba Zoltán, Császár Károly szenátorok ismertették magyar és román nyelven egyaránt a sajtó képviselőivel a törvénykezdeményezés céljait, annak előnyeit és jövőbeli kilátásait.

Amint a képviselők és szenátorok tájékoztatójában elhangzott, október 4-én, szerdán a parlament képviselőháza nagy többséggel elutasította az RMDSZ által benyújtott törvénykezdeményezést, amelynek célja a 215-ös számú közigazgatási törvény módosítása. A törvénykezdeményezés a közigazgatásban való anyanyelvhasználat, a kétnyelvű utcanévtáblák, a jelképek használata mellett tartalmazza azokat az előírásokat is, amelyekkel a törvény betarthatóvá és ellenőrizhetővé válna, valamint az esetlegesen kiszabható szankciókat is. A benyújtott törvénykezdeményezés elutasítása mellett a képviselők jelezték azokat a magyarellenes kirohanásokat is, amelyek nyomán a többség úgy utasította el a kisebbségi anyanyelvhasználat tervezetét, hogy lehetőséget sem adott annak részletes ismertetésére. 

Románia a 2007. évi 282-es sz. törvénnyel elismerte a kisebbségi nyelvek chartáját, és felvállalta, hogy törvényes keretet biztosít arra, hogy azokon a településeken, ahol 20%-os a kisebbségek aránya, az anyanyelvhasználat biztosítva legyen a helyi közigazgatásban, amit az országban azóta sem ültettek gyakorlatba. Dr. Vass Levente képviselő szerint az európai törvények felülírják a hazai törvényeket, ennek ellenére az uniós ajánlásokat semmibe veszi a törvényhozás, ezért fontosnak látták egy olyan törvénykezdeményezést benyújtani, amelyben azokat a hiányosságokat foglalták össze, amelyek révén betarthatók és ellenőrizhetők lennének a helyhatósági törvény kisebbségi nyelvhasználati jogokat szabályozó előírásai. A húszszázalékos küszöb tíz, esetleg tizenöt százalékra való csökkentése Maros megyében hat település összesen 7132 magyar lakosát érintené, ezáltal Segesváron, Bátoson, Faragón, Szásznádason, Ratosnyán és Héjjasfalván is kötelezővé válna az anyanyelvi jogok biztosítása. Az említett közigazgatási egységekben 15–20 százalék között van a magyarság aránya. 

Csép Andrea képviselő szerint ritkaságszámba megy, hogy a plénum szavazását megelőző szakbizottsági munkálatok során reális párbeszéd, kompromisszum-keresés, jobbító javaslatok megfogalmazása nélkül döntsenek egy jogszabály-kezdeményezésről. Mint jelezte, meglepetésként hatott az ország tizenhét kisebbségét tömörítő szövetség képviselőjének a hozzászólása, aki azt állította, hogy Romániában a kisebbségek helyzete rendezve van, és az általa képviselt népcsoportok elégedettek a jelenlegi sorsukkal. „Ez a gesztus nem más, mint azok elárulása, akik parlamenti képviselettel bízták meg” – hangzott el. 

A képviselők és szenátorok említették, hogy az új európai uniós ajánlások értelmében már 10%-os arányban jelen lévő kisebbség számára is alkalmazható az anyanyelvi jogokat biztosító regionális törvény, az RMDSZ-képviselők a 15%-os aránnyal is elégedettnek mondták volna magukat, de ebben sem találtak partnerre a többség körében.

Császár Károly, a szövetség Maros megyei szenátora hangsúlyozta, az RMDSZ nem mond le arról, hogy az anyanyelvhasználati küszöböt húsz százalékról tízre csökkentsék. 

„A romániai magyarok kérése jogos, és összhangban van a nemzetközi egyezményekben foglaltakkal. Emellett a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazásáról szóló első szakértői jelentés, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása is felhívja Románia figyelmét arra, hogy a húszszázalékos küszöb túl magas, mindkét dokumentum ennek csökkentését szorgalmazza. Módosító tervezetünkről a szenátus hozza a végső döntést. Mi továbbra is nyitottak vagyunk a párbeszédre, arra, hogy újból elmagyarázzuk, a többségi lakosoknak semmilyen hátránya nem származik az anyanyelvhasználati küszöb csökkentéséből” – mondta a szenátor.

Novák Csaba Zoltán szenátor az aradi tizenhárom vértanú kivégzésének évfordulójára emlékeztetett. Mint kifejtette, az 1848–1849-es szabadságharc leverésének megemlékezésére készülve ezen a napon különösen fontos hangsúlyozni a párbeszéd fontosságát. Egykor a Habsburg-hatalom megtagadta a párbeszédet a magyar nemzettel, akárcsak a Monarchiában élő többi kisebbséggel, így a román közösséggel is, amely támogatta Ausztriát a magyarokkal szemben vívott harcban. Az RMDSZ nem hátrál meg ebben a kérdésben, a következő hetekben a javaslatuk átkerül a szenátusba, ahol arra törekednek, hogy új szempontokat vessenek fel a többségi pártok számára, és elmondják világosan, hogy ez a kezdeményezés nem a többség jogait csorbítja, csupán egy olyan politikai gesztus, amely a kisebbségi jogköröket szélesíti ki a szórványban élő kisebbségek komfortérzete érdekében.