Tófői Zsófia 1692-ben Marosvásárhelyen szerkesztett szakácskönyve

Tófői Zsófia életútjáról szinte semmit sem tudtunk. Mint már említettük, az életrajzi lexikonok két-három sorában több a téves adat, mint a valós információ.

Itt született a legelső, nyomtatásban is megjelent szakácskönyv

II. A szakácskönyv szerzője

Tófői Zsófia életútjáról szinte semmit sem tudtunk. Mint már említettük, az életrajzi lexikonok két-három sorában több a téves adat, mint a valós információ: „Dobos (Tofeus) Zsófia, D. Mihály rokona vagy talán nővére. Szakácskönyvet írt, mely Vásárhelyen 1692-ben és másodszor 1693-ban jelent meg.” – olvashatjuk a Szinnyei József által kiadott életrajzi lexikon II. kötetében (Budapest 1893). Ma már tudjuk, hogy a szakácskönyv szerzője sosem viselte a Dobos nevet, nem volt nővére Erdély jeles református püspökének, és nyomda nem működött 1692-ben Marosvásárhelyen. A sok téves adat meg az a tény is, hogy recepteskönyvéből egyetlen példány sem maradt fenn, erősen kétségessé tette Tófői Zsófia szakácskönyvének létezését.

A Marosvásárhelyen szerkesztett recepteskönyv a Teleki Tékában őrzött másolatban maradt fenn. A szerző személyére vonatkozó adatokra is a neves könyvtárban bukkantunk. Szüleiről, családjáról Koncz József Tofeus Mihály erdélyi ev. ref. püspök élete című füzetében (Kolozsvár, 1893), míg férjéről és a Marosvásárhelyen töltött éveiről Farczády Elek A marosvásárhelyi református egyházközség élete 1556–1948 című kötetében (Marosvásárhely, 2000) olvashatunk.

Tofeus (Tófői) Mihálynak Kun Évával kötött házasságából négy leánya született: Mária, Krisztina, Éva és Zsófia (Zsofi).

Az édesapa, Tófői Mihály 1624. szeptember 29-én született Székelyhídon. 1646 nyarán kezdte külföldi tanulmányait, Utrechtben, Harderwijkben, Franekerben tanult. 1649-ben Leidenben doktorált. (Ő volt az első teológiai doktorunk.) 1650-ben a váradi iskola tanára majd igazgatója. 1651-ben Sárospatakon tanár. 1653-tól Bodrogkeresztúron, majd Diószegen református lelkész. 1658 elején Szatmár városa hívta meg lelkésznek. 1665-ben lett Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari lelkésze. Az udvari lelkészi hivatalt püspökké választása után (1679. június 4.) is megtartotta, így 1665-től haláláig (1684) Apafi Mihály udvarában élt családjával együtt.

Toufaeus (vagy Tófői) Mihály református püspök, ugyanúgy mint negyedik, legkisebb leánya, Zsófia, sosem nevezte magát Dobosnak. Az Utrechtben írt vitaíratában (1647. december 24.) Michael Tophaeus, Székelyhidino Hungarus nevet olvashatjuk. Egyetemi tanulmányai alatt, majd felszentelt papként, később püspökként nevét, Toufaeusnak vagy Tofaeusnak írta. Mindez természetesen nem jelentette az eredeti családnévről való lemondást. 1671. szeptember 20-án Radnóton Teleki Mihálynak írt levelét Székelyhídi Tófői Mihályként írja alá!

A Dobos családnév a püspök halála után több mint nyolcvan évvel, Bod Péter írásaiban tűnik fel: „…úgy vagyon ugyan emlékezetben, hogy az Atya Dobos let volna, és minthogy az Zsidó nyelven Tóf dobot tészen, onnan nevezte magét Toféusnak.” (Bod Péter: Magyar Athenas, 1766) Bod Péter nyomán nevezték két évszázadon át a kitűnő szónokként ismert püspököt (hibásan) Tofeus-Dobos Mihálynak és szakácskönyvet író leányát Dobos (?) Zsófiának. Korunk szakirodalma már nem fogadja el a Dobos családnevet: „Toufaeus (vagy Tófői, nevét tévesen értelmezték »Dobos«-nak)” – olvashatjuk a Régi magyarországi nyomtatványok harmadik kötetében (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000).

Tófői (Toffei) Zsófi születési évét nem ismerjük pontosan. Tofeus Mihály püspök 1683. március 28-án Fogarason írt végrendeletében a Kis Sofi lányát említi. Mivel a leányutód 12-től 16 éves koráig számított kiskorúnak és ugyanazon végrendelet Éva nővérét is kiskorúnak írja, Zsófi legkevesebb 12 és legtöbb 15 éves lehetett 1683-ban, így születési évét 1668 és 1671 közé tehetjük. Gyerek- és ifjúkorát a fejedelem udvari lelkészének leányaként, Apafi Mihály udvarában töltötte. Bőven volt alkalma megismerni a fejedelmi konyhát, olvasni Erdély nagyasszonyának, Bornemissza Annának a szakácskönyveit, leírni, másolni a kor legnépszerűbb ételeinek receptjeit.

Férjével, Felfalusi József református lelkésszel költöznek Marosvásárhelyre. Felfalusi József 1686 előtt Bethlen Mihály mellett volt nevelő. 1686-tól Franekerben tanult. Hazajövetele után folytatta a nevelősködését. 1691-ben iktatják a marosvásárhelyi református kollégium rektori hivatalába. 1692-ben választják Marosvásárhely református lelkészévé. A Vártemplom melletti parókiális házban laknak. A parókiális ház a templomtorony bejáratával szemben, attól északra volt. Ebben az épületben szerkeszti Tófői Zsófia tiszteletes asszony neves szakácskönyvét, amelyet 1692-ben, majd 1693-ban ki is adnak. A recepteskönyv szerkesztése, összeállítása Marosvásárhelyen történt, viszont a nyomtatására máshol kerülhetett sor, mivel akkor még nem működött nyomda váro-sunkban.

Egyetlen fiúgyermekük születik, Felfalusi Mihály, kinek mozgalmas életútjáról több forrásban is olvashatunk. Fiatalon hunyt el a szakácskönyv szerzője. Felfalusi József újranősült, második felesége Török Erzsébet volt. Felesége emlékére, a második házasságból született lányát Zsófinak kereszteli.