Tudomány és művészet

A marosvásárhelyi Ifjúsági Házban pénteken kezdődött nemzetközi konferencia célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fizika, a matematika és a képzőművészet terén dolgozó oktatókat, kutatókat, s mindkét irányból hozzájáruljon egymás eredményeinek a megismeréséhez, szakmai igényességük továbbfejlesztéséhez.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

Minden csak nézőpont kérdése, hisz a világot, amelyben élünk, szemlélhetjük a természettudományok, a fizika, a matematika és a művészet szemszögéből is. A tudomány azonban „sosem képes a Természet végső rejtélyeit megoldani, mivel a rejtélynek mi magunk is részei vagyunk” (Max Planck ). „Vannak mély dolgok, amelyek a művészet fényében sokkal világosabban érthetők, mint a tudomány fényében” (George Sand).

Két idézetet ragadtunk ki a marosvásárhelyi Ifjúsági Házban pénteken kezdődött nemzetközi konferencia nyitóülésén elhangzott előadásokból, amelyeknek az a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fizika, a matematika és a képzőművészet terén dolgozó oktatókat, kutatókat, s mindkét irányból hozzájáruljon egymás eredményeinek a megismeréséhez, szakmai igényességük továbbfejlesztéséhez. Mert úgy teljes a világ, ha a természettudományokat oktató pedagógus nyitni tud a művészetek felé, a művész munkája pedig új dimenziókkal gazdagodhat, ha a tudomány eredményeit a művészi világlátással ötvözi. Ez derült ki a nyitóelőadásokból az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi és kolozsvári szervezetei, a Bolyai Alkotótábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika Doktori Iskolája által szervezett konferencián, amelyen egyetemi és középiskolai tanárok, képzőművészek, kutatók, doktorandusok vesznek részt Erdélyből, Magyarországról, Németországból és Amerikából is. A tanácskozás védnöke Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Marosvásárhely a tudományok és a művészet találkozóhelye – hangzott el a főszervező Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt alpolgármesterének köszöntőjében és előadásában, aki bemutatta a várost, annak jeles személyiségeit, az iskolákat, egyetemeket, a tudományos és a művelődési élet szereplőit és eseményeit valamint a Bolyai-kultusz ápolása és terjesztése érdekében folytatott tevékenységet, amelynek a tudományos rendezvények mellett fontos állomásai a képzőművészeket vendégül látó Bolyai Alkotótáborok. Elhangzott, hogy Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a geometriának szentelt köztéri emlékmű (a Pszeudoszféra) áll, amelynek tervezője Horváth Sándor matematikus. Csegzi Sándor igennel válaszolt arra az alapkérdésre, hogy a város „mint vezető-kezdeményező tényező (vagy valamilyen más közösség) képes hatékonyan befolyásolni egy őt körülvevő tömeget a valós értékek őrzése, éltetése érdekében”.

Tél Tamás egyetemi tanár, az ELTE Fizika Doktori Iskolájának vezetője elmondta, hogy a Természet Világa című folyóirat szerkesztőinek köszönheti, hogy részt vehetett azon az erdélyi kiránduláson, amelyen alkalma nyílt a Fizikanapok során a Bolyai Farkas középiskolában folyó magas szintű fizikaoktatásba betekinteni. A magyar nyelven oktató fizikatanárok összefogása érdekében szervezett 2011-es konferencián merült fel a gondolat, hogy a következőt Marosvásárhelyen kellene tartani. Hozzátette, hogy régen foglalkozik a fizikának a művészetekkel való kapcsolatával, s végül Kodály Zoltánt idézte: „Tudomány, művészet gyökere egy, mindegyik a világot tükrözi a maga módján. A tudományos és művészi nagyság alapja is ugyanaz, az igaz ember.”

Tudomány a művészetben, művészet a tudományban címmel tartott érdekes előadást Kőnig Frigyes professzor, a Budapesti Képzőművészeti Egyetem rektora, aki beszámolt azokról az esetekről, amelyek művészi és oktatói tevékenysége során a különböző tudományterületekkel hozták kapcsolatba. Az előadó szakmai tevékenysége természetes részének tekinti a tér érzékelésével és ábrázolásának problematikájával foglalkozó tanulmányait, régészeti, térinformatikai, anatómiai, antropológiai és patológiai vonatkozású munkáit, és nem célja, hogy az elért eredményeket a tudományhoz vagy a művészethez sorolja, mivel az átjárást a két terület között szabadnak tartja. Érdekes alkotásai mellett beszámolt a most zajló kutatás eredményeiről, amelynek során a Szent László-hermában található állkapocs nélküli koponyából rekonstruálták az arcot, majd következik a szakáll, bajusz, haj rekonstrukciója is. A beszámoló kapcsán vetette fel Csegzi Sándor, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Múzeumban őrzött koponyából, koponyadarabból is jó lenne a két matematikus arcát újraalkotni, amitől nem zárkózott el az előadó.

Euklideszi vagy nem euklideszi térben élünk? – erre a kérdésre adta meg a választ dr. Weszely Tibor, a Sapientia Egyetem tanára. Az anyagok mikro- és nanoszerkezetének egyre mélyebb vizsgálata során sokszor szemgyönyörködtető színes ábrák jelennek meg. Ezekbe nyújtott bepillantást Lendvai János az Eötvös Loránd Tudományegyetem Anyagfizikai és Természettudományi Karának Központi Kutató és Műszer Centrumában folyó tevékenység alapján. Horváth Sándor a matematikai számok, képletek, bizonyítások szépségét mutatta be a hallgatóságnak, és csak sajnálhatjuk, hogy a plenáris ülés többi előadásának meghallgatására nem maradt idő. Ercsey Ravasz Mária, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem tanára Döntések fizikája és rejtélyek káosza címmel, Oláh Gál Róbert, a Sapientia Egyetem csíkszerdai karának tanára a Bolyai-geometriának a művészet nyelvén való tanításáról, Kiss Sándor és Kiss Imola a díszítőművészetnek a geometriai szempontú elemzéséről értekezett. Staar Gyula, a Természet Világa című folyóirat főszerkesztője a lap hídépítő munkájáról számolt be, többek között arról, hogy a Bolyai Farkas Eméleti Lícum diákjai, Máthé Márta tanárnő tanítványai többször voltak a folyóirat diákpályázatának nyertesei. Az előadások tegnap délután is folytatódtak az Ifjúsági Házban. A mai nap során a Bolyai Farkas középiskolában a fizikatanároké a szó, akik késő délutánig tartanak előadásokat, a képzőművészek pedig a művészeti technikák megismerésére szerveztek interaktív foglalkozásokat.

A tanácsozást Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala támogatta.

A szervezőbizottság tagjai: Juhász András, Máthé Márta, Szász Ágota, Tél Tamás, Weszely Tibor, Mátéfi István, Kolumbán Kántor Zita, Molnár Dénes, Horváth Gabriella, Szabó András. A szervezéssel járó bokros titkári teendőket Csegzi Magdolna (EMTE Marosvásárhely) és Pap Tünde (EMTE Kolozsvár) látta el.