2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Soltész Miklós államtitkárt II. Rákóczi Ferenc-díjjal tüntették ki

Március 15-ét gondolatébresztő, tartásos rendezvénnyel köszöntötte az ünnepet megelőző napon a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum diáksága, tanárai, lelkészek és meghívottak. A Keresztelő Szent János-plébániatemplomban tartott rendkívüli szentmisén, amelyet dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrált, az iskola névadójáról elnevezett díjjal tüntették ki Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárt. 

A bevezető könyörgésből kiindulva dr. Kovács Gergely érsek elsősorban a diákokhoz szólt szentmiséjében. Arra biztatta őket, hogy legyenek irgalmasak, ne mondjanak ítéletet mások fölött, hiszen egy véleménnyel, ítélettel meg lehet sebezni, lelkileg össze lehet törni a másik embert, az osztálytársat. Ugyanakkor felhívta a figyelmüket az adni tudás fontosságára is, hiszen amikor adunk, nyitva van a tenyerünk, és ilyenkor könnyen belefér az adomány, amit kapni fogunk. Ha a Jóistennek keveset adunk, olyan mértékben fogunk az ő adományában mi is részesülni – hangzottak el az intő szavak, majd megkezdődött március 15-e köszöntése a Brandner Emőke magyar, Sturzan Krisztina és Szilágyi Mihály zene szakos tanárok által összeállított műsorral. 

A szép egyenruhát viselő kisiskolások citerazenekara nyitotta meg a műsort, felkészítőik Sükei Mária, Zongor Judit és Bőr Hunyadi Gyula.

A hajdani forradalmi ifjak és a mai fiatalok céljait, elképzeléseit, hazafiságát, a nap jelentőségét, a szabadságharc üzenetét a négy középiskolás diákból álló kórus fogalmazta meg. „Sok különböző, egyedi emberként legyünk mi is egységes erő, merjünk márciusi ifjak lenni! Ne féljünk ünnepelni, megmutatni érzéseinket. Ne törődjünk azokkal, akik leírják a magyarságot, akik elvesztették hitüket, akik nem vallják meg Istent és hazát!… Higgyünk a változás lehetőségében… Legyünk büszkék nemzetünk nagyjaira. Nyelveket tudni helyes, de anyanyelvünket művelni a legmagasabb szinten kötelező. Az anyanyelvünk melletti kiállás, az anyanyelven való tanulás is ennek az összetartozásnak a jele. Ha egy akarat mellé a nemzet egysége társul, akkor nincs leküzdhetetlen feladat” – hangsúlyozták az egyéb sérelmek és teendők megfogalmazása mellett. A műsorban elhangzott két nagyon szép szavalat Ferenczi Antónia és Brandner Botond Ewald tizedikes diákok, valamint egy ének (Örökségük) Kerestúri Mónika előadásában. Majd a diákok által megfogalmazott közös óhaj zárta a műsort: „A forradalmi ifjak elszántsága, hite, lendülete legyen velünk mindennapi „csatáink” során „adjon erőt nekünk, ösztönözzön bennünket!”

Fotók: Nagy Tibor


Az ünnepi műsort a II. Rákóczi Ferenc-díj átadása követte. Dr. Tamási Zsolt-József iskolaigazgató tekintette át az iskola történetét, amelynek során évről évre megszorító eljárások, gáncsoskodások, fenyegetések nehezítették az intézmény létét. „Kész csoda, hogy még mindig működik”, ami sok támogató cselekedet, kiállás, odafigyelés, hit, remény, ima eredménye. Ezért erkölcsi kötelességük köszönetet mondani mindazoknak, akik a legtöbbet tették az iskola megmaradásáért. Munkájukat a II. Rákóczi Ferenc-díjjal értékelik, ami ezüstből és kristályból készült, az értéket, de ugyanakkor a törékenységet is jelképezve. Az idei díjazott Soltész Miklós, Magyarország Miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, akiről Tóth László főkonzul mondott laudációt. 

A városgazdász, üzemmérnöki végzettséggel rendelkező Soltész Miklós, aki a budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, már korán a közéleti tevékenység felé fordult a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség élén. 2002 óta az Országgyűlés tagja, 2018-tól a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke. 

„Családi hátteremnél és regnumi neveltetésemnél fogva mindig a katolikus egyházhoz kötődtem. A piarista gimnázium is sok erőt és lendületet adott, kinevezésemkor az egyházi közeg nem volt számomra ismeretlen. Nagy kihívást jelentett, hogy pont a kellős közepébe kerültünk annak a küzdelemnek, ami a keresztény értékrend és a nyugat-európai, észak-amerikai liberális gondolkodás és cselekvés között kialakult” – idézte Soltész Miklós vallomását. Akinek álláspontja kristálytiszta: a keresztény értékek és közösségek megerősítése, általuk nyelvünk, kultúránk, nemzetünk megtartása, ami a magyar kormány elmúlt évtizedes egyházpolitikáját is jellemzi. 2010 óta több mint 3.000 templom újult meg, és közel 200 új templom épült a Kárpát-medence magyarok lakta területein, amilyen mértékű templomépítés Szent István kora óta nem történt. 

Soltész Miklós mindig fontosnak tartotta a határokon túli magyarság intézményrendszerének a megerősítését, felismerte az egyházi oktatás nemzetpolitikai jelentőségét, amiről a következőképpen vélekedik: „Vallom, hogy állami vezetőként jelenlétemmel is erősítenem kell azokat, akik hitüket vállalva hoznak létre valami fontosat ott, ahol élnek”. 

Ezek közé tartozik a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum is, amelynek megmaradásában elévülhetetlen érdemei vannak – tette hozzá a kitüntetett szavaihoz a főkonzul.

 Soltész Miklós köszönetet mondott a díjért, amelyet felemelő volt átvenni egy nagyszerű ünnepségen. Köszönetében kiemelte, hogy a díj mögött nagyon sok munkatársának, családjának, volt tanárainak a munkája áll. 

A Gondviselés vezet mindannyiunkat – hangzott el beszédében, majd kiemelte, hogy a díj névadója is nagy áldozatot hozott a szabadságért, hazájáért, vagyonát elveszítette, a száműzetésből soha nem térhetett haza. Megemlékezett az 1848–49-es események marosvásárhelyi vonatkozásairól, így az 1849 júliusában a Segesvárra, Bem seregébe indulókról. Ahogy a székely vértanúkról is, akik a forradalom leverése után hittek a nemzet függetlenségében, szabadságában, és megpróbáltak szervezkedni, de mozgalmuk elbukott, és 1854. március 10-én a Postaréten kivégezték őket. Megemlékezett az 1989–90-es rendszerváltás marosvásárhelyi áldozatairól, akik 32 éve életüket áldozták a szabadságért, majd hogy röviddel azután románokat és magyarokat egymás ellen uszítottak.

A fiatalokhoz szólva kiemelte, hogy a béke nem természetes, nem magáról értetődő, ezért meg kell tenni mindent a béke, a békesség megőrzéséért, ami oly törékeny, de annyira fontos. Ma azt kívánjuk, hogy se magyart, se egyetlen szomszédos nemzet tagját se vigyék harcolni. Ennek érdekében április 3-án meg kell tennünk, amit kell, ahogy azért is, hogy az anyaország támogatása ne szűnjön meg – hangsúlyozta a kitüntetett.

Az ünnepség II. Rákóczi Ferenc Vár sétányon lévő szobrának a megkoszorúzásával ért véget. 


Kapcsolódó cikkek:

Marosvásárhelyt elárasztotta a szemét

2022-11-14 17:19:00 // Mezey Sarolta

Elkezdik a szerződésbontás procedúráját a Brantner köztisztasági vállalattal



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató