Felkapta a vizet az egyik nagynevű környezetvédelmi szervezet amiatt, hogy szép hazánk elnöke bejelentette, hogy új technológiás atomreaktorok építését tervezik amerikai támogatással. Ugyanennek az elnöki bejelentésnek a margóján egy politikai elemző már kísérleti nyúlketrecbe zárva vélte látni az országot. Elsőre úgy tűnik, az elnök ismét beletenyerelt egy hangyabolyba, de hosszabb távon lehet, hogy ez egyike az értelmes lépéseinek.
Már hetek, lassan hónapok óta nem újdonság, hogy egész Európa nyakig csücsül egy energiaválságban. A politikusok közül sokan a dolgot leegyszerűsítve az egész bajt előszeretettel varrják az oroszok nyakába, mondván, hogy azért szabadultak el az árak, mert ott elzárták a gázcsapot, de hát ők mindig mesteri szinten bújnak ki a felelősség alól. Egyes, a fősodratú médiában teret alig kapó szakértők már hosszú évek óta mondják, hogy az uniós energiapolitika rossz irányba megy azzal, hogy túlerőltetik a megújuló energiaforrásokra épülő, de az időjárás miatt bizonytalan termelőkapacitásokat, miközben a klímaszennyezés szempontjából tiszta energiát előállító atomerőműveket leépítik. Már évekkel ezelőtt szóltak, hogy előállhat egy olyan helyzet, amilyen az idén el is jött: hideg volt a legutóbbi tél, majd a tavasz, aztán forró a nyár, így nagy volt az energiafogyasztás, de az időjárás nem kedvezett a szél- és naperőművek működésének. A megújuló források kiesését pedig pótolni kellett, és jórészt ennek köszönhető, hogy például a gáztározókat nem tudták a tél előtt feltölteni. A sokat szidott oroszok már csak a habot kenték fel a tortára azzal, hogy a számukra taktikailag legkedvezőbb pillanatban szorítottak még egyet a csapon, csak hogy érezzük a törődést.
Idénre még annyi változott, hogy a klímavédelem szempontjából az egyik legtisztább, de más, főleg biztonsági szempontok mentén nem kevés aggodalommal övezett – és ezért évek óta leépítésre szánt – atomenergiának, úgy látszik, növekedik a támogatói bázisa. Októberben tíz uniós tagállam állt ki egy közös levélben amellett, hogy az atomenergiát nyilvánítsák zölddé, azaz környezetvédelmi szempontból fenntarthatóvá. Pár nappal később, valószínűleg nem véletlenül időzítve, huszonöt neves szakértő az egyik neves német lapban megjelent állásfoglalásban biztatja arra Németországot, hogy vizsgálja felül az atomerőművei bezárására vonatkozó álláspontját.
Meglehet, hogy elindul egy komolyabb vita, ami azt is eredményezheti, hogy ez az energiaforrás ismét szalonképessé váljon a döntéshozói körökben. A kérdéskör kapcsán valószínűleg sok hangos nyilatkozat következik a közeljövőben, ám a számlafizető fogyasztó szemszögéből nézve az ezért fizetett illetékesek olyan megoldást kellene találjanak az energiaellátásra, amivel elkerülhetők a most tapasztalhatóhoz hasonló válsághelyzetek. Atommal vagy anélkül, az legyen a szakértők dolga.
