Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Pénteken délben Marosvásárhelyen tanácskozást tartott a közszállítók Transloc Föderációja, amelynek ezúttal újra tagja lett a megyeszékhely Közszállítási Vállalatának szakszervezete. A megbeszélésen jelen voltak az ország mintegy húsz szakszervezetének a képviselői, akik támogatásukról biztosították az új „családtagot”. A megbeszélések témája a kollektív munkaszerződés megkötése, a javadalmazás és a bértámogatás volt.
A tanácskozást Szakács András, a Transloc marosvásárhelyi szervezetének elnöke szervezte. Elmondta: a marosvásárhelyi Közszállítási Vállalatnál 2008-tól van szakszervezet, de a polgármesteri hivatal korábbi vezetősége nem vette figyelembe követeléseiket, és nem csatlakozhattak a föderációhoz. A Transloc 1991-ben alakult, akkor 51 szakszervezetet tömörített, jelenleg 18-an tartoznak hozzájuk. Országos szinten négy szakszervezeti társulás van. Azért kezdeményezte a tanácskozást, hogy egyrészt jelezze, változás történt a városvezetés élén, és reméli, hogy ezáltal a hivatal és a vállalat vezetősége nyitottabbak lesznek a szakszervezettel szemben. Szeretnék újrakezdeményezni a szociális dialógust, ami elsősorban azt jelenti, hogy helyi szinten újratárgyalják a kollektív munkaszerződést. Ezért is a találkozó elején a más városokbeli szakszervezetek képviselői a kollektív munkaszerződés megkötésének jogi, gyakorlati lépéseiról beszéltek a marosvásárhelyi kollégáknak.
A szakszervezeti föderáció azt szeretné elérni, hogy töröljék a 26/2013-as kormányhatározat azon cikkelyét, amely a közszállítást nyereségorientált közszolgáltatássá, így más adóeljárás, illetve javadalmazási besorolás alá eső társaságok listájára helyezte, mivel elsősorban a polgármesteri hivatalok által kompenzált társadalmi rétegeknek (nyugdíjasok, diákok, hátrányos helyzetűek stb.) nyújtanak szolgáltatást. Nem kereskedelmi jellegű szolgáltatásról van tehát szó, hanem szociálisról. Sehol nem lehet nyereséges a városi közszállítás, amely programszerűen, kötelezően kell működjön. Ehhez kapcsolódóan módosítanák a 2022-re vonatkozó 317/2021-es állami költségvetési törvény 48. cikkelyét, hogy előreláthatóbb javadalmazási besorolásuk legyen, és ne függjön a társaságok jövedelmétől, illetve nyereségességétől. Amennyiben a 26/2013-as kormányrendeletet módosítanák, akkor ez automatikusan megszüntetné a költségvetési megszorítást. A rendelet ugyanis a közszállítási vállalatokat besorolta az állami nagyszolgáltató (Hidroelectrica, Transgaz stb.) sorába, ahol valóban aránytalanul nagyok a javadalmazások.
Egy következő követelmény, amelyért a föderáció – így természetesen a társult marosvásárhelyi tagszervezet is – síkraszáll, az az, hogy csökkentsék egyes olyan, a szakágban dolgozók nyugdíjkorhatárát, akik a munkafeltételek miatt szakmai betegségekben szenvedhetnek, mint az ülő munkát végző gépkocsivezetők vagy a karbantartók, szerelők.
A munkafeltételek javítása a szakszervezet számára azt jelenti, hogy a közszállítási vállalatok korszerűsítik a járműveket, ezért a szakszervezet támogatja a társaságokat abban, hogy részt vegyenek uniós pályázatokon, vagy az európai helyreállítási terv (PNRR) kiírásain környezetkímélő autóbuszok vásárlására pályázzanak, ugyanakkor szorgalmazzák a nagyvárosi övezetek szállítási rendszerének kialakítását. A szakszervezet szót emelt kormányszinten azért, hogy a pályázatok sorrendjét szubjektíven bírálták el, emiatt módosítani szeretnék az eljárást.
A marosvásárhelyi szakszervezet céljai között szerepel sajátos társadalmi és kulturális rendezvények szervezése is, amelyben a föderáció segítségére számítanak – mondta a marosvásárhelyi szervezet elnöke.
A béralkuval kapcsolatosan az érdekvédelmi szervezetek képviselői elmondták: a helyi szakszervezetek nem kérhetnek többet, mint amit megállapítottak az országos kollektív munkaszerződésben. Minden településen figyelembe kell venni az adott helység gazdasági erejét, lehetőségét, ezért a szakágon belül ugyanazon munka kifejtéséért eltérőek lehetnek a fizetések. Kompenzálásként – mivel módosult a jogszabály – a szakszervezetek a közszállítási vállalatok vezetőségeivel közös megállapodás alapján ajándékjegyeket is adhatnak, azonban ennek összege személyenként nem haladhatja meg a 300 lejt, és csak ünnepnekre kézbesíthetők (karácsony, húsvét, szállítók napja stb.). Az említett kormányrendelet az idén csupán 6,5%-os javadalmazásnövelést irányzott elő, holott az infláció jelenleg meghaladja a 15%-ot, emiatt is elégedetlenek a szakszervezetek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szakágon belül ennél nagyobb fizetésemelést nem kérhet a szakszervezet. A tárgyalások azonban attól függnek, hogy sikerül-e módosítani az említett kormányrendeletet. A tanácskozáson jelen levő Gigi Urse, a Transloc-Románia Föderáció főtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet módosításáért az országos szervezet már februárban megkezdte a tárgyalásokat az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) keretén belül, személyesen Dumitru Costin elnökkel tárgyaltak a szállításügyi- és a pénzügyminisztériumban a tárcavezetőkkel, illetve államtitkárokkal. Eddig „visszafogottan” kezelték kezdeményezésüket, és legutóbb az idén június 14-én történő tárgyalások során „sem ígértek semmit”, de remélik, hogy nyitottabbak lesznek a szakszervezeti kezdeményezésre. Ha lenne politikai akarat, akkor nem szabnának ilyen alacsony felső határt a béralkunak, mert elő tudnák teremteni a megfelelő pénzösszeget. Nem sorolhatják a kisebb szállítási vállalatokat a bukaresti közlekedési vállalathoz, vagy a metrót működtető Metrorexhez, ahol több ezer alkalmazott dolgozik. A javadalmazáskompenzálással tulajdonképpen a közösséget támogatják, akiért végzik a szolgáltatást a közszállítási vállalatok alkalmazottai. A járművezetőknek nagy a felelősségük, nem várhatják el a szolgáltatók, hogy alacsony bérért dolgozzanak.
Egyelőre nem döntöttek arról, hogy lépnek-e valamit közösen. Arra ösztönözték a tagszervezeteiket, hogy az érvényben levő törvényeknek megfelelően kössék meg vállalatonként a kollektív munkaszerződéseket, ezt követően pedig felügyeljék azt is, hogy milyen egyéni munkaszerződést kötnek az alkalmazottak. Gigi Urse elmondta, a tárgyalások elvét helyezik előtérbe a más szakszervezeti tömbökkel szemben, ahol bizonyos politikai és egyéb indíttatások is vezérlik kollégáikat. Azt szeretnék, hogy az érvek mentén találják meg a közös nevezőt a kormányzattal, illetve a szakszervezeti tagok és a munkáltatók között, és erre ösztönözték marosvásárhelyi kollégáikat is.