Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében, a Professzorok Erdélyben előadás-sorozat keretében Nemzet és állam Európában címmel tart előadást Lovas Rezső fizikusprofesszor, a Professzorok Batthyány Körének alelnöke Marosvásárhelyen, a Vártemplomban, március 12-én 18 órától.
Lovas Rezső
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében, a Professzorok Erdélyben előadás-sorozat keretében Nemzet és állam Európában címmel tart előadást Lovas Rezső fizikusprofesszor, a Professzorok Batthyány Körének alelnöke Marosvásárhelyen, a Vártemplomban, március 12-én 18 órától.
– Professzor úr, miért fontos, miért időszerű az előadása címéül választott témáról beszélni 2014-ben?
– Az utóbbi években az Európai Unió mély válságot él át, és ki tudja, túl van-e már rajta. A válság pénzügyi-gazdasági oldala nem érint minden tagállamot, és az Unió előbb-utóbb túllép rajta, noha az érintett országok még hosszas küzdelem, kínlódás elé néznek. A pénzügyi zsákutca azonban megmutatta, hogy az Unió válaszút előtt áll: vagy állammá válik maga is, vagy a bürokratikus vonásait levetve visszalép a tagnemzetek demokratikus szövetségének a szerepébe. Én történelmi, erkölcsi alapon és a józan ész nevében is csak az utóbbit tartom üdvözítő megoldásnak. A magyar nemzet szempontjából is érdekes ez a kérdés számunkra. Magyarország kemény konfliktusokat vállalt az Európai Unióval annak érdekében, hogy az ország és a nemzet újra egyenrangúnak érezhesse magát Európában. Ennek most lényeges állomása lesz az az első választás, amelyen a külföldön élő állampolgárok is nagy számban részt vehetnek.
– Köztiszteletben álló professzorként, Debrecen díszpolgáraként bizonyára minden mérföldkövét ismeri a sikeres karrierhez vezető útnak. Mennyire válna be az Ön „receptje” a mai fiatalok esetében? Mit javasolna nekik?
– Az én receptem az volt, hogy nem törődtem a karrieremmel. Igaz, dolgoztam mintegy három évig Nyugaton, és pályafutásom során további szerteágazó tudományos kapcsolatokat építettem ki (az utóbbi húsz évben főleg japán kollégákkal), voltak is tudományos eredményeim, de nem törődtem az előmenetelemmel. A kommunista rendszerben örültem, hogy megtűrnek, de mondhatom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében jól éreztem magam akkor is. Igaz, előmenetelem csak a rendszerváltás után gyorsult fel. Az az érzésem, hogy ma sokkal szerénytelenebbeknek és rámenősebbeknek kell lenniük a becsvágyó fiataloknak.
– A Professzorok Batthyány Körének alelnökeként hogyan látja a tevékenységüket? Miért tartja fontosnak a kör létezését?
– A Batthyány Kör a ’90-es években akkor alakult, amikor a rendszerváltás után úgy látszott, hogy örökre visszasüppedhetünk egy posztkommunista állóvízbe. Akkor konkrét politikai kapcsolatteremtéssel és megnyilatozásokkal latba vetettük befolyásunkat egy konzervatív összefogás érdekében, és volt némi érdemünk abban, hogy 1998-ban a Fidesz vezette nemzeti konzervatív politikai erők alakíthattak kormányt. Azt hiszem, azóta is akkor van nagyobb szükség ránk, amikor a jobboldal ellenzékben van. 2005-ben adtuk ki a Szent István-terv című nemzetstratégiai munkánkat, ami keltett némi visszhangot akkoriban. A jelenlegi kormány felelősen, a nemzet távlati érdekeit szem előtt tartva, abban a szellemben kormányoz, amelyet mi felvázoltunk. Mi úgy vagyunk ezzel, mint a kakasok a hajnali kukorékolással: ők kukorékolnak, a nap felkél, de azt nem mondhatják, hogy a nap az ő szavukra kelt föl. Ha a kormányzati munkában hibát vagy ízlésünkkel nem egyező fejleményeket látunk, ma is megszólalunk, bár a szavunk nem szól akkorát, mint amikor igazán komoly tétje volt.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
